Gobbi Henrik

Pest, 1842. június 7. - Budapest, 1920. március 20.
Zongoraművész, zeneszerző, tanár. A mantovai származású hegedűművész, Rugieri Luigi Gobbi egy pestkörnyéki orvos lányát vette feleségül, itt telepedett le, öt gyermekük közül ketten választottak zenei pályát, Alajos és Henrik. Gobbi Henrik Dunkl Nepomuk Jánosnál, Thern Károlynál, Volkmann Róbertnél és Liszt Ferencnél tanult zongorát és zeneszerzést. Első nyilvános hangversenyére a Nemzeti Színházban került sor 1858-ban. Már fiatalon alkalmazták főúri családok zenetanárként, így a Prónai család 1859-61-ben. A Budai Zeneakadémián kezdett tanítani 1870-től, majd a Zeneakadémián 1878/79-es tanévtől 1889-ig, ahol Erkel Ferenccel végezték a mindennapi zongora tanítását Liszt távollétében. Később a Fodor-zeneiskolában tanított 1911-től.
 
Gobbi Henrik kinevezéséről Liszt Ferenc levélben erősítette meg személyesen javaslatát Trefort Ágostonnak, az akkori kultuszminiszternek: „Azok közt a tiszteletreméltó magyar művészek között, akik Budapesten laknak, nem tudnék megjelölni […] alkalmasabb személyt a tanári funkciók ellátására, mint Gobbi Henrik urat – az összhangzattan és zeneszerzés szakon". 1880-ban Liszt levelében Ábrányi Kornélnak, aki a tanítás mellett a titkári teendőket is ellátta, olvashatjuk: „Gobbi és Erkel derekas ténykedésének a Zeneakadémia továbbfejlesztésén, örülök."
 
Kettejük, azaz Erkel Ferenc és Gobbi Henrik tanítási módszerének különbözőségéről ezt tudhatjuk: „Ismeretes, hogy Erkel tananyagában a nem csekély technikai gyakorlat mellett igen sok az előadási mű: kifejezetten előadni tanít, ellentétben Gobbival, akinél mindenek fölött áll a technikai fejlesztés, a gyakorlatok és etűdök ki nem fogyó sora."
 
Gobbi Henrik Liszt életének számos epizódjában megjelenik, Legány Dezső: Liszt Ferenc Magyarországon című könyvében olvashatjuk egy 1873-as márciusi koncertről: „A Vigadó nagytermének közepére állítják a dobogót, arra a két Bösendorfer zongorát, és ráirányítják a kisterem ajtajait […] A dobogó körül estélyi díszben az egész előkelő világ. […] a közönség lelkesedésének nincs határa, mihelyt Liszt a dobogóra lép. Egyik zongorához ő ül, s lapozója, Gobbi" Liszt és Wagner 1875-ös látogatása alkalmával: „Liszt Esztergomig megy elébük, ott ebédel a Fürdő vendéglőben, míg Wagnerékra vár, akikkel este 10 után érkezik Budapestre. Az állomáson a Wagner-egylet tagjai: Apponyi, Mihalovich, Huszár, Richter, Ábrányi, Gobbi, Táborszky, Glatz és mások köszöntik Wagnert."
 
Gobbi Henrik műveinek jegyzékét a Zenelap 1886-os kiadása adta közre. Megzenésítette Vörösmarty Szózat című versét (1867), Lisztnek ajánlotta magyaros stílusú művét: Premiére grande sonate dans le style hongroise pour le piano, Op. 13. (1873), saját szerzeményei mellett kétzongorás átiratokat írt J.S. Bach, Mendelssohn, Schumann, Liszt műveiből. Zenei közéleti írása: Zenei viszonyainkról a Zenészeti Lapokban jelent meg 1869-ben.
 
(Csanda Mária)

Nagy elődök

Mottó

Virtuális túra


Kodály intézet

Liszt Múzeum

Könyvtár