Pécsi Sebestyén

Budapest, 1910. október 29. – Budapest, 1991. május 8.
Pécsi Sebestyén
Pécsi Sebestyén
Orgonaművész, tanár. A Zeneakadémián orgona és zeneszerző tanulmányokat folytatott Zalánfy Aladár és Kodály Zoltán növendékeként, 1936-ban kapott orgonaművészi oklevelet és egyházkarnagyi képesítést. 1937-től a budapesti Erkel Ferenc zeneiskola tanára, majd igazgatója. 1940-től tanított a Zeneakadémián az orgona tanszakon, ahol négy évtizeden át oktatott.
 
Ugyanettől az évtől 1965-ig a Szent István Bazilika orgonistája volt. Koncerteket adott itthon és külföldön, hanglemezek rögzítették játékát, tizennégy lemezfelvétele közül több külföldi hanglemezcégek munkája. Utolsó nyilvános fellépése Pannonhalmán, a főapátságban 1985-ben történt. Könyveket, tanulmányokat írt hangszeréről, az orgona történetéről: Orgonaiskola, Az orgonajáték művészete, Organológia, Magyar orgonazene I-II., Az orgona, Párhuzam az egyetemes és a magyar orgonakultúra fejlődése között, Elméleti és gyakorlati harmónium-orgona iskola kezdők és önképzők számára.Közreadója volt Liszt és Kodály orgonaműveinek.
 
A Zeneakadémia orgonájának kezdeti történetéről ezt olvashatjuk Az orgonajáték művészete című könyvében: „A hangversenyélet fejlődésével párhuzamosan szokásba jöttek az orgonatermi hangversenyek. Többször megszólal a Zeneakadémia első, 1882-ben épített orgonája. Már elkészülésének évében a két „zeneestélynek" és „vizsgálati hangversenynek" mindegyikén, melyet abban az évben rendezett a Zeneakadémia, két-két orgonaszám díszítette a műsort. Gyakori maradt az orgonaszám a későbbi évek hangversenyein is. Első alkalommal – 1883. február 16-án este fél nyolc órakor – maga Koessler ült orgonához s Bach d-moll toccata- és fuga-ját adta elő. Főiskolánk új palotájának orgonáján szintén gyakoriak lettek az orgonahangversenyek. Az új hangszer először 1907. május 15-én este fél nyolc órakor szólalt meg. A felavató ünnepségek keretein belül Antalffy Zsiross Dezső: Liszt B-A-C-H preludium és fuga-ját játszotta ekkor."
 
Pécsi Sebestyén zeneszerzői munkái: István király szimfonikus költemény (1938), Bánatos órák – dalciklus (1942), egyházzenei feldolgozások. 1995-ben a lakhelyéhez közeli, újpesti Lőrinc utcai zenetagozatos iskola névadójául választotta.
 
Díjai: Liszt Ferenc-díj (1957), Érdemes művész (1970).
 
(Csanda Mária)