Telmányi Ede

Arad, 1892. június 22 – Holte, 1988. június 18.
Telmányi Ede (Fotó: Zenekadaméia képgyűjteménye)
Telmányi Ede
(Fotó: Zeneakadémia
képgyűjteménye)
Telmányi Emil hegedűművész és karmester zenei tehetsége hamar megmutatkozott: már tíz esztendős korában feltűnést keltett nyilvános hangversenyen. 1905-től hat éven át a kor legnagyobb magyar hegedűtanáránál, Hubay Jenőnél tanulhatott a Zeneakadémián. Még a Hubaynál folytatott tanulmányok elején, 1906-ban elnyerte a Reményi-díjat. A hegedűórák mellett zeneszerzésben is képezte magát. 1911-ben Berlinben keltett feltűnést Elgar Hegedűversenyének németországi bemutatójával. 1918-ban feleségül vette a nagy dán komponista, Carl Nielsen fiatalabb leányát, Anne Marie-t, s letelepedett Dániában. Itt, 1919-től kezdett vezényelni. 1923-ban Nielsennel együtt Londonban járt, ahol szólistaként és karmesterként egyaránt sikert aratott. 1925/26-ban a Göteborgi Szimfonikus Zenekarnál karmesterkedett. 1926-ban Budapesten is bemutatkozott mint operakarmester: Mozart Don Giovanniját és Verdi Trubadúrját dirigálta. 1929-ben Dániában kamarazenekart alapított.
 
1936-ban másodszor nősült; feleségétől, a zongorista Annette Schiolertől három gyermeke született. Később, amikor a gyerekek felnőttek, egyfajta „családi kvintett"-el koncertezett szerte Európában. 1940-től három évtizeden át tanított az Arhusi Konzervatóriumban.
 
Nevét mindenekelőtt az a sajátos vonó tette ismertté, amelynek kifejlesztésén a negyvenes évek végétől dolgozott. Ezzel az 1954-ben Vega-vonónak elnevezett eszközzel Telmányi a barokk szólóhegedű-zene, mindenekelőtt a Bach-szólóművek előadásához igyekezett segítséget adni. Úgy gondolta, hogy Bach szonátáinak és partitáinak három- vagy négyszólamú akkordjainál a hangokat eredetileg egyszerre kellett megszólaltatni – ami modern vonóval gyakorlatilag lehetetlen. Ezért ívelt vonót szerkesztett, olyat, ami egyes régi festményeken látható, s a szőr feszítésére-lazítására is megfelelő megoldást talált ki. A találmányt részben cikkekben, részben koncertkörutakon népszerűsítette. Ezeket az erőfeszítéseit azonban végül nem koronázta átütő siker. A Vega-vonó (vagy más néven: Bach-vonó) nem terjedt el széles körben. Utóbb a zenetudományi kutatás tisztázta, Bach idejében ívelt vonót nem használtak, az akkordhangok egyszerre való megszólaltatására Bach bizonyosan nem számított. A historikus előadásmód hívei tehát egyszer s mindenkorra elvetették Telmányi teóriáját. Mindazonáltal a Bach szólóművek Telmányi-féle lemezfelvétele hosszú időn át kelendő volt a lemezpiacon, s ma is értékes kordokumentumnak számít.
Telmányi Emil Casalshoz, Rubinsteinhez hasonló kort ért meg: pár nappal 96. születésnapja előtt hunyt el.
 
Kovács Sándor

Nagy elődök

Mottó

Virtuális túra


Kodály intézet

Liszt Múzeum

Könyvtár