Kurzusleírások 2014/15 I. szemeszter

03. September 2014

Földes Imre, Kárpáti András, Somfai László és Szepes Erika kurzusainak tematikái

 

 

Földes Imre kurzusai

Bartók

Időpont: minden csütörtökön 9.00-tól 11.00-ig

Helyszín: Ligeti épület, fszt. 18-as terem

Jelentkezés az első alkalommal: szeptember 11-én

Több ízben bebizonyosodott, hallgatóink jó része Bartók életművét kevéssé ismeri. Ezt erősíti, hogy a 2013-2014-es Ligeti György speciális kollégium hallgatói megszavazták: legyen 2014-2015-ben Bartók-kurzus!

Főbb témáink:

Bartók Béla az ember. A Bartók-művek katalógusai (Sz., BB) és a készülő összkiadás.

Bartók zeneszerzői életműve - a legfontosabb kompozíciók analízise.

Bartók és a népzene. Bartók, a zongoraművész. Dokumentumfilmek Bartókról.

Bartók a magyar költészetben. Festmények, szobrok Bartókról.

Bartók budapesti lakhelyei (séta).

 

Forgassuk a Bibliát! – Mózes öt könyve és a művészetek

Időpont: minden csütörtökön 17.00-tól 19.00-ig

Helyszín: Ligeti épület, fszt. 18-as terem

Jelentkezés az első alkalommal: szeptember 11-én

Közelebbi ismerkedés a Bibliával (jelen esetben Mózes öt könyvével), a művészetek egyik legfőbb forrásával. Ismerkedés azokkal a zeneművekkel, képzőművészeti-, irodalmi- és filmalkotásokkal, amelyek a Mózes-könyvek alapján/nyomán készültek.

I. A Bibliáról általában

A Biblia keletkezése. A zsidó, a katolikus és a protestáns Biblia. Latin (Vulgata), magyar (Károli Gáspár stb.),  német (Luther) bibliafordítások. Parasztbiblia.

II. Mózes öt könyve

Az első és második teremtéstörténet - Az első emberpár - Káin és Ábel -  Bábel tornya - Noé és az özönvíz - Ábrahám és Izsák  -  Jákob - József és testvérei - Mózes - A Tízparancsolat stb.

 

Dr. Kárpáti András kurzusa

Antik görög zeneelmélet és bevezetés a görög zenekultúrába

A félév első felének témakörei (részletesebb tárgyalásban)

1. A görög zeneelmélet alapjai és az antik zenei szakirodalom

A pythagoreus 'zenematematika', Aristoxenos, a legfontosabb zeneelméleti traktátusok, a zeneelméleti alapfogalmak: genosok, konszonanciák, oktáv-speciesek, tetrachordok, systémák, tonosok, melopoia.

2. A görög zenei notáció, a fennmaradt töredékek

A Kr. e. 3-ik századra megszilárdult, sok száz éven keresztül meglepő stabilitást mutató görög notációs rendszer, kialakulásának és stabilitásának kulturális háttere, az alexandrai tudomány közvetítőszerepe, a kéziratokban, papiruszokon és feliraton ránk maradt 'kottát' tartalmazó zenei anyag, a rekonstruált zenedarabok meghallgatható hangfelvételei.

3. Hangszerek, zenei ikonográfia

A görög hangszerek, organológiai osztályozásuk, ábrázolásaik, történetük, a görög hangszer-régészeti anyag. Irodalmi és képi források az egyes hangszerek társadalmi és kulturális kontextusaihoz: a hangszerek idegen (barbár) eredetének kérdése, szerepük az eksztatikus kultuszokban, a misztériumvallásban, a hangszerek és hangszeresek változó társadalmi megítélése, a női és gyermekhangszerek.

A félév második felének témakörei (általánosabb megközelítésben)

1. A görög zenei versenykultúra, a zenei verseny-mítoszok; a nomos

A görög ünnepkultúra, az arcahikus és klasszikus kori zenei versenyek (musikoi agónes) szöveges és tárgyi forrásai, a zenei versenyszámok - kitharódia, kitharistiké, aulódia, aulétiké, synaulia, ill. rhapsódia - sajátosságai, a zenei versenyek szervezésének politikai mozzanatai, versenygyőzelmek szociális jelentősége, illetve a zenei-költői versengés-mítoszok.

2. Dithyrambos: zene és kartánc - ritus és performance

A Dionysos-kultuszhoz kapcsolódó dithyrambos, a dithyrambos-versenyek és a polis-identitás, a dithyrambos és a dráma kapcsolata, Lasos és Pindarosz, az ún. kyklikoi choroi intézménye, dithyrambos-elődással és győzelemmel kapcsolatba hozható ábrázolások.

3. A görög dráma zenéje

A színjátszáskultúra intézményei és aktorai: choros, színészek, hivatásos színházi zenészek, a zene "iparággá" válása. A tragédia zenei szerkezete, a tragédiazene dramaturgiai szerepe, a tragédia zenéjéből ránk maradt elemek (metrika, az Euripidész-„kották", Euripidés musicus), drámaelőadáshoz kapcsolódó ikonográfia.

4. Az athéni új zene és a zenepolitika

A zenei újítás mint társadalmi és politikai harctér. A színjátszásipar, az aulos-kithara szembeállítás kulturális háttere, az új-dithyrmabos és az 'új zene' alkotói: Timotheos és elődei.

5. Platón és Arisztotelész: a zeneesztétika kezdetei

A zene és az ideállis állam, a platóni zeneelmélet, a zenei nevelés, Damón és az éthos-elmélet. Interpretálható-e a platóni szöveg a görög zenei élet valóságára vonatkozó forrásként. Arisztotelész legfontosabb zenei tárgyú szövegei.

 

Somfai László kurzusa

Bartók hat vonósnégyese

(Koncepciók, kompozíciós módszerek, források, kiadások, interpretációk)

Időpontok: szerdánként 9:00–11:00 (szeptember 10., 17., 24., október 8., 15., 22., november 5., 12., 19., december 3., 10., 17.)

Helyszín: MTA BTK/ZTI (Vár, Táncsics u. 7., Szabolcsi terem)

Az aktív részvétel feltétele szemeszterenként egy előadás tartása később megbeszélendő témából

 

Szepes Erika kurzusa

Verstan - poétika

Mi a vers? Különbségek és egyezések a költészet két  nagy kategóriája, a vers és a szabadvers között

 A vers fogalma, a ritmus és a rím fogalma

 A világ verselési elvei közül azok, amelyeket a magyar költészet használ:

    a, a magyar ütemhangsúlyos verselés

      főbb típusai: az ősi felező sorfajok: felező tizenkettes, felező nyolcas,felező tízes, felező hatos

    a különféle nagyságú ütemekből összeálló sorfajok: 5//6 , 5//4, 4//3, 4//2, 3//2

    a legismertebb strófaformák: a Zrínyi-vers, a  kétféle Balassi-strófa, a Himfy-strófa,az ú.n. magyar szapphikus, a Faludi-vers (4//4//3), a Faludi-tízes (3 // 3 // 3//1)

 Az egyedi leleményű sorok  a mai magyar költészetben (Csanádi Imre, Simonyi Imre, Utassy József, Weöres Sándor)

 

Az antik típusú időmértékes verselés

Az időértékek fogalma: rövid és hosszú mora

A különféle időmértékes verselési elvek: az ión-attika  és az aiol, azonosságaik, különbözésük

Az ión típusú verselés elemei: lábak, ütemek, kólonok, strófák

Lábak: daktilus – belőle hexameter (Homérosz), elégia-disztichon (  Arkhilokhosz, Türtaiosz )

            Jambus – belőle drámai jambus, arkhilokhoszi szatírák és támadó versek, Anakreón

            Anapesztus – belőle a kar felvonulása a színpadra: parodosz, menetdalok

            Trocheus – belőle kartánc, a kardalok epikus elemei

            Spondeus – mindent helyettesítő láb

A többi csak felsorolásszerűen, ha esetlegesen valahol előkerül : krétikus, antiszpasztus, bacchiusok, epitritusok, molosszus, tribrachisz, pentabrachisz

 

Az ütemek: jambikus ütemvers (jambikus trimeter)

                    Trochaikus ütemvers  (archaizáló forma)

A kólonok:  choriambus, ionicus a minore, ionicus a maiore, adóniszi kólon

Kis strófák: disztichon, arkhilokhoszi periódusok (jambelegus és elegiambus)

 

Az aiol verselés elemei:

Kólonok: pherekráteus, ithüphallikus, glükóneus, Maecenas atavis-kólon

Sorok: alkaioszi tizenegyes, anakreóni hetes és nyolcas, szapphói tizenegyes, aszklépiadészi     sorok

Strófák: alkaioszi, szapphói, aszklépiadészi

Strófaversek: csak a teljes strófák ismétlődnek, más belső ismétlődés nincsen: pindaroszi

                      strófák a drámák kardalai

 

Szimultán verselés

A magyar verselés különleges jellegzetessége, hogy úgy szereti meghonosítani az idegen formákat, hogy egyúttal ötvözi is őket a magyar verselés  azonos szótagszámú soraival.A lehetőségek kimeríthetetlenek, a szimultán ambroziánustól a szimultán trochaikus  felező nyolcasig mindent írnak a magyar költők, sőt: egyéni leleményekben is igen gazdagok. Ezen a területen időt szánnék néhány kiemelkedő mai magyar verselőre: Weöres Sándorra, Csanádi Imrére, Simonyi Józsefre, Kovács András Ferencre, Orbán Ottóra, Utassy Józsefre,Fábri Péterre, Láng Évára.

 

Más időmértékes versrendszerek

A szanszkrit típusú ganavritta-verselés, az ind slóka

A japán moraszámláló verselés: a haiku, a tanka, a haikai renga, a nagauta, a haiku-naptárak

 

Terveim szerint az elvont képletek mellett mindig szerepelnek majd versminták, mindig mai magyar költőktől – megtehetem, mert minden formában írnak

 

A szabadvers sajátosságai

A tömörség igénye – intenzív totalitás

A költői képek – típusaik

Metaforák, hasonlatok

Szimbólumok

Allegóriák

Egyenes beszéd – metaforikus kifejezésmód

A sorhosszúságok kérdése

A szakasztagolás igénye


Notable alumni

Motto

Virtual Tour

Kodály Institute

Liszt Museum

Library