Folytatódik a Kedd Délutáni Zenetudomány című sorozat

2018. február 16.

Tízedik, jubileumi tanévét ünnepli a februárban újraindult, szabadon látogatható program. Villáminterjú Péteri Lóránttal, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszékének vezetőjével.

Ahogy előző interjújában említette, doktori képzésen résztvevő hallgatókat, már beérkezett zenetudós kollégákat vagy más tudományterületek kutatóit hívják előadni a Kedd Délutáni Zenetudomány sorozatra. Történt valamilyen változás az előző félévhez képest, mire számíthatnak az érdeklődők a következő hónapokban?

Ismét színes tematikájú programmal készültünk. Igyekszünk mindig új kutatói attitűdöket, személyiségeket, új tudományos megközelítéseket „behozni” az intézmény falai közé. Így a KDZ tíz éves fennállása alatt mindössze egyszer fordult elő, hogy ugyanazt az előadót kétszer kértük fel. Továbbra is alapvető szempont, hogy külföldről is érkezzen hozzánk előadó.

 Az első alkalom február 13-án volt. Mi várható a másik két délutánon 2018 tavaszán?

Különböző pályafutásokkal is megismerkedhetnek az érdeklődők, mindhárom előadó más-más tudományos hátországból érkezik.  A 2018 tavaszi sorozat első előadásán Illés Mária, a Szegedi Tudományegyetem Zeneművészeti Karának docense beszélt Vántus István zeneszerző életművéről. Az előadás célja a zene jelentésének értelmezése volt az ő szerzeményeiben.

Második alkalommal, március 13-án Szemere Anna –az USA-ban élő kutató, aki jelenleg a CEU vendégprofesszora is – beszél zene, technológia és diskurzus összefüggéseiről. Ez az előadás a zenei jelenségeket a társadalomtudomány oldaláról vizsgálja: azt mutatja be, hogyan segítik a mai zenei jelenségek jobb megértését a filozófiai és a társadalomtudományi elméletek.

Végül pedig Kim Katalin, az MTA BTK Zenetudományi Intézetének munkatársa látogat el hozzánk, hogy ismertesse kutatási eredményeit. Előadásában a zene filológiai kérdéseit feszegeti, a kéziratos és nyomtatott kottás zenei források értelmezésének, összehasonlításának kérdéseivel foglalkozik. Katalin évek óta kutatja az Erkel-műhelyt mint jelenséget. Köztudott, hogy az Erkel Ferenc neve alatt megjelent művek hátterében valójában egy egész zeneszerzői műhely állt.  A zenetudós olyan mélységig enged betekintést a kérdéskörbe, ahogyan még korábban sosem hallhattuk, forráskritikával, kézírások összehasonlításával és egyéb izgalmas módszerekkel tárja majd fel a kéziratok valódi szerzőinek kilétét a sorozat utolsó előadásán, 2018. március 20-án.