Útmutató a zenei mentor- és gyakorlatvezető szakdolgozathoz

A zenei mentor- és gyakorlatvezető tanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakon elkészítendő szakdolgozat követelményeiről.

 

A zenei mentor- és gyakorlatvezető tanár pedagógus-szakvizsgára felkészítő szakirányú továbbképzési szakon a szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és gyakorlatvezetői, illetve mentori munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján mentortanári munkáját önállóan megtervezni, a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a hallgatók, illetve kezdő tanárok teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját mentortanári munkájában alkalmazni.

 

A szakdolgozat tartalmazza a tanulmányt, valamint a portfóliót (olyan dokumentumokat, amelyek a hallgató szakirányú továbbképzésben folytatott elméleti és gyakorlati tanulmányai során keletkeztek, és alkalmasak a fentiekben megjelölt követelmények teljesülésének bizonyítására). A szakdolgozat összesen legalább tizenegy elemet tartalmaz:[1] a tanulmányt, valamint a portfólió három kötelező, három kötelezően választható és legalább négy szabadon választható elemét, az alábbiakban részletezett témamegjelöléseknek és terjedelmi előírásoknak megfelelően. (Ahol nincs terjedelemre vonatkozó előírás, a feladatot a szükséges ésszerű terjedelemben kell megoldani.)

 

I. Tanulmány

A tanulmány tartalma a hallgató tanulmányaival összefüggő tárgykörökből választott téma önálló kidolgozása a tudományos írás követelményeinek figyelembe vételével, a továbbiakban részletezett formai követelményeknek megfelelő módon.

A tanulmány felépítése:

  • Címoldal
  • Tartalomjegyzék
  • A téma feldolgozása (témamegjelölés, problémafelvetés, a feldolgozás (kutatás) módszerének leírása, az eredmények bemutatása, elemzése, értékelés, összegzés, konklúzió)
  • Irodalomjegyzék
  • Függelék

Címoldal: Az Egyetem neve, a hallgató neve, a tanulmány címe, a konzulens neve, a benyújtás dátuma.

Fejezetek: Minden fő fejezet új lapon kezdődjék.

Tartalomjegyzék: A címlap után szerepeljen, és tartalmazza az oldalszámokat is.

 

 

Irodalomjegyzék: A tételek a szerzők vezetéknevei szerinti ABC sorrendben, a dolgozat végén szerepelnek.  Az irodalomjegyzék egyes tételei tartalmazzák a szerző nevét, a cikk vagy könyv címét, a kiadás adatait (kiadó neve, székhelye, kiadás éve).

  • Tudományos munkák (könyvek):

HARNONCOURT, Nikolaus: Musik als klangrede, Residenz Verlag, Salzburg und Wien, 1985; magyarul: A beszédszerű zene, ford. Péteri Judit, Editio Musica, Budapest, 1988.

PÁNDI Marianne: Az olasz zene története II., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1960.

  • Gyűjteményekben, kötetekben előforduló tudományos cikkek:

TOFT, Robert: „A zene a költészet testvére”, in: Régi zene 2, (Péteri Judit szerk.), Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1987, 50-64.

  • Folyóiratcikkek:

LAX Éva: „Fenséged jóindulatába ajánlva magam: Monteverdi leveleiből", Muzsika 1993/12, Pro Musica Alapítvány, Budapest, 6-10.

  • Internetes forrás:

COLLINS, Michael: „Improvisation”, Grove Music Online, ed. L. Macy, (Letöltve: 2003. december 2.), <http://www.grovemusic.com>

Citáció: A három sornál rövidebb idézeteket a törzsszövegben kell elhelyezni, idézőjelek használatával kell elkülöníteni a törzsszövegtől. A három sornál hosszabb idézeteket el kell különíteni a törzsszövegtől a következő módon: előtte-utána egy sor kimarad, a jobb és baloldali margók 1-1 cm-rel beljebb húzandók (megnövelendők), az idézett szöveg betűméretét 10-esre kell állítani. (Ez esetben idézőjelre már nincs szükség.) Az idézetek forrását a bibliográfiára vonatkozó formai követelmények figyelembe vételével, lábjegyzetben közölni kell. (Az idézett szöveg pontos helyét oldalszámmal is jelezni kell.)

Lábjegyzetek: referenciák, a dolgozat témájába szorosan nem illő magyarázatok és az adott idézetek forrásai oldalszámmal kiegészítve, lábjegyzetben kapnak helyet, az oldal alján. A lábjegyzeteket sorszámozni kell. A sorszámozás lehet fejezetenkénti, vagy az egész dolgozatra kiterjedően folyamatos.

Függelék: A tanulmányhoz csatolandók azok a hosszabb szövegidézetek, kottapéldák, nagyobb méretű ábrák, facsimilék stb., amelyek szükségesek a mondanivaló szemléltetéséhez, ugyanakkor terjedelmüknél fogva nem helyezhetők el a szövegben. (Ilyennek számít a féloldalt meghaladó szöveg, ábra kottapélda stb.) A függelékben található anyagokat sorszámmal kell ellátni, és a szövegben e sorszámok alapján kell rájuk hivatkozni. Függelékként csatolhatók a dolgozathoz audio, illetve video anyagok CD-n, CD-ROM-on, DVD-n, képek, táblázatok, ábrák, dokumentumok, statisztikai adatok stb.

 

A tanulmány terjedelme: 20 000–36 000 karakter (kb. 15-20 oldal képek, kották és a függelék nélkül).

 


 

II. Portfólió

A) Kötelező elemek (a portfólióhoz elkészítendő mind a három feladat): 

  1. Egyéni reflektív beszámoló elkészítése pedagógiai ismereteinek és képességeinek fejlődéséről, legalább 4000 karakter terjedelemben. 
  2. Egy tetszőlegesen kiválasztott mentorált hallgató (vagy növendék)[2] bemutatása pedagógiai-pszichológiai és szakmai szempontok felhasználásával, a közösen végzett munka során szerzett tapasztalatok, valamint személyes beszélgetés alapján, legalább 3000 karakter terjedelemben. 
  3. Interakció-elemzés videofelvétel alapján egy három perces tanórarészletről, az ezzel foglalkozó kurzus során szerzett ismeretek és tapasztalatok felhasználásával, a megismert módszertani elemek alkalmazásával.

 

B) Kötelezően választható elemek (mindhárom pont teljesítendő, a téma szabadon megválasztható): 

  1. Megfigyeléshez kapcsolódó dokumentum (például szempontrendszer vagy kérdéssor a mentorált hallgató hospitálására).
  2. Tervezéshez kapcsolódó dokumentum (például a mentorált hallgató által készített óravázlat és az arra adott visszajelzések, észrevételek vagy a hallgató fejlődésterve).
  3. Értékeléshez kapcsolódó dokumentum (például értékelési szempontrendszer kidolgozása vagy záró tanítást értékelő szempontrendszer) kidolgozása.

 

C) Szabadon választható elemek (legalább négy teljesítendő, összesen legalább 15 000 karakter terjedelemben):

  1. Saját nevelői arculat és hitvallás megfogalmazása a tanult neveléstörténeti és neveléselméleti ismeretek és saját tapasztalatok felhasználásával.
  2. Valamely pedagógiai probléma és megoldásának leírása, lehetőleg saját tapasztalat alapján.
  3. Órai megfigyelések írásban rögzített változata (irányulhat gyerekre, tanárra, az egész órai tevékenységre).
  4. A képzés során készített egy vagy „Portfólió feladat” megoldása, reflexiókkal együtt.[3]
  5. Pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani témájú szakcikk összegzése, reflektív értékelése, legalább 4000 karakter terjedelemben.­³
  6. Szakmódszertanhoz kapcsolódó tanítási segédanyag elkészítése.
  7. Pedagógiai vagy nevelésszociológiai témájú mikro-kutatás dokumentálása (hipotézis, minta, módszer, eredmények, értékelés).
  8. Internetes kutató-, gyűjtőmunka dokumentálása bármely pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani témában.
  9. Pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani témájú idegen nyelvű szakszöveg magyarra fordítása.
  10. A képzés tapasztalatait összegző reflektív értékelés.
  11. Bármely további, a képzéshez kapcsolódóan készített szöveg, dokumentum.**

 

A szakdolgozat felépítése:

  • Borítólap: cím (Mentortanári szakdolgozat), a hallgató neve, a készítés éve.
  • Címoldal: az Egyetem neve, a hallgató neve, cím (Mentortanári szakdolgozat), a konzulens neve, a benyújtás dátuma.
  • Tartalomjegyzék oldalszámokkal.
  • A szakdolgozat tizenegy fejezete a témamegjelölésnek megfelelő sorrendben.

 

 

 

 

Budapest, 2016. március 1.

 

 

                                                                               Dr. Kutnyánszky Csaba

                                                                               oktatási rektorhelyettes

 

 



[1] A hallgató képzése kapcsán keletkezett bármilyen dokumentum beilleszthető a felsoroltakon kívül (pl. további óravázlatok, értékelések, órai munkák és házi feladatok dokumentációja).

[2] Abban az esetben, ha a portfólió készítője nem végez mentortanári tevékenységet.

[3] Azonos típusú feladatból többet is be lehet illeszteni a portfólióba.