A muzikológia BA és MA képzések általános leírása

1. Kiket várunk?

2. A képzések intézményi keretei és formája

3. A képzések tartalma

4. Pályalehetőségek – a képzettségek alkalmazása a gyakorlatban 

5. Felvételi vizsga, párhuzamos képzés

6. A szakgazda Zenetudományi Tanszék missziója

7. A Zenetudományi Tanszék oktatói

 

1. Kiket várunk?

 

(BA és MA) Olyan érettségizőknek és a felsőoktatásba már bekerült diákoknak ajánljuk a szakirányt, akik szeretik, ráadásul nagyon szeretik a zenét. Akiket foglalkoztat, hogy mitől jó vagy rossz, izgalmas vagy unalmas egy zene. Persze nagyon sokféle zene lehet jó és izgalmas, s minél inkább izgat valakit ez a sokféleség, annál inkább neki szól a muzikológus képzés. Azokat várjuk, akik sok zenét hallgatnak vagy játszanak, és közben kérdések merülnek fel bennük. Mint például az, hogy egy-egy hangzás miből meríti az erejét: miért és hogyan hat a zsigereinkre, meg arra, amit a lelkünknek nevezünk? Azok jelentkezésére számítunk, akik olykor elméláztak már azon, hogy miről szól a zene, ha nincs szövege; és hogy a szövegéről szól-e, ha van neki. Vagy azon, hogy mit vár tőlünk a zene, s mire használjuk mi magunk a zenét. Hogy miért játszották Bachot teljesen másként hatvan éve, mint manapság; hogy Vivaldi Négy évszakja ugyanazt üzente-e a zeneszerző velencei kortársainak, mint a tokiói koncertlátogatóknak a 21. században. Hogy mit is akart Sztálin Sosztakovicstól, és hogy milyen üzenetet véltek kihallani a nácik Wagner zenéjéből. Hogy honnan ez a klasszikus és popzenét, népzenét, tradicionális zenét és jazzt kínáló nagy kirakodóvásár, ahol még az egyetemesség igényével fellépő „világzene" is csupán egyike az egymás mellett heverő portékáknak. 

Olyan felvételizőket várunk, akik mindemellett gyakorlati kapcsolatra is léptek már a zenével. Gitároznak vagy cimbalmoznak, kórusban énekelnek vagy zongoráznak, szaxofonoznak vagy hegedülnek, netán dalokat írnak vagy rögtönöznek, és így jártasságot szereztek abban, amit zenei írás-olvasásnak szoktunk nevezni.

Nos, aki mindezen túl alapvetően jó viszonyban van a humán tárgyakkal, és szívesen tanul nyelveket, aki nem gyűlöl fogalmazásokat írni, sőt olykor örömét is leli benne, azt arra szeretnénk bíztatni, hogy a továbbiakban ismerkedjen meg a muzikológus szakiránnyal.

 

(MA) A mesterképzésre jelentkezők előképzettségét, eddigi zenei tanulmányainak tartalmát felvételi vizsga keretében egyénileg vizsgáljuk. Megkeresésre szívesen adunk előzetes tájékoztatást arról, hogy egy adott tanulmányi előtörténet mellett javasoljuk-e a felvételi vizsgára való jelentkezést.

 

 

 

2. A képzés intézményi keretei és formája

 

(BA és MA) A muzikológia szakirány (3 év) és a muzikológus mesterképzés (2 év) gazdája az LFZE Zenetudományi Tanszéke, melyet 1951-ben alapított Bartha Dénes és Szabolcsi Bence. Magyarországon azóta is csak itt folyik komplex zenetudományi képzés. A tanulmányok részeként a tanárképzés is elvégezhető. A Tanszék azzal számol, hogy az alapképzésben (BA) résztvevő diákjait teljes létszámban veheti át a mesterképzésre (MA). A Zeneakadémián hároméves zenetudományi doktori képzés (PhD) is folyik. Az elmúlt évtized tapasztalatai alapján elmondható, hogy a végzős muzikológusok számához viszonyítva mindig kiemelkedően jó arányban álltak rendelkezésre doktori ösztöndíjas helyek.

 

 

3. A képzés tartalma

 

(BA és MA) Nem művészképzésről van szó, s véletlenül sem várnak el hallgatóinktól művészi talentumot vagy ambíciókat. Ám az a körülmény, hogy a muzikológus képzés a Zeneakadémián zajlik, lehetővé teszi, hogy diákjaink könnyen kapcsolatot teremtsenek a jelen és a közeljövő klasszikus és jazzmuzsikusaival, előadóművészekkel, zeneszerzőkkel, pedagógusokkal egyaránt. A tanszéken tanulva a hallgatók magától értődően találják magukat a budapesti hangversenyélet kellős közepén, hiszen annak legfontosabb helyszínei közé tartoznak a Zeneakadémia koncerttermei.

A Liszt Ferenc téri szecessziós palotában sajátos közegbe kerül a hallgató, s ebből, ha kellőképpen nyitott, jóval többet profitálhat egy vagy több végzettség megszerzésénél. Ezen túl a muzikológia szakirányon és a muzikológus mesterképzésen a hallgatók kiscsoportos, illetve egyéni órákon vesznek részt, ami lehetővé teszi az elmélyült dialógust, a személyes szempontok és kérdésfelvetések érvényesülését, a hallgatók fejlődésének körültekintő nyomon követését.

A muzikológia szakirány és a muzikológus mesterképzés a klasszikus értelemben vett tudományegyetemi képzést egészíti ki a zenei készségeket magas szinten fejlesztő kurzusokkal. Az alapképzés gerincét történeti jellegű tárgyak adják, amelyek során a hallgatók rendszerezetten áttekintik a nyugati „műzene" avagy „művészi zene" történetét. Azonban tanulmányaik során jócskán tudatosíthatják magukban, hogy a zenetudomány nem szűkíthető le „a fehér elit koncertzenéjének" történeti elbeszélésére. További kurzusokon megismerhetik a népzenével és az Európán kívüli zenekultúrákkal kapcsolatos kutatások kérdésfelvetéseit és módszereit. A regionális megközelítéssel Magyarország zenetörténetének tanulmányozásán keresztül ismerkednek meg. Foglalkoznak zeneesztétikával, zenei analitikával és akusztikával, sőt újabban kognitív zenetudománnyal is. Gyakorlati órákon avatják be őket a régi kottaírások rendszereibe, s szintén praktikus felkészítést kapnak az alkalmazott zenetudomány területein: a zenekritika-írásban és a kottakiadásban.

 

 

4. Pályalehetőségek – a muzikológus képzettség alkalmazása a gyakorlatban 

 

(BA és MA) A képzés alapja az a meggyőződés, hogy egy adott tudományágban szerzett egyetemi szintű jártasság olyan kompetenciákhoz juttat, amelyek széles körűen, a tudományág művelésén túl is hasznosíthatók. Egyéni szándékok, készségek, hajlamok, érdeklődés és körülmények összjátéka dönti el, hogy ki mihez kezd a muzikológus mesterképzésen szerzett végzettségével. Eltekintünk azon pályalehetőségek sorolásától, amelyeknek látványosan nincs köze a zenetudományhoz. Ám fontos tudni, hogy a bolognai típusú egyetemi képzés egyik célja éppen az, hogy a diákok ne csupán egy szűk értelemben vett szakmához jussanak, hanem valóban egyetemes tudás birtokosává váljanak, s a közös kultúra beavatottjaiként hasznos és öntudatos polgárai legyenek az Európai Uniónak.

Azok a hallgatóink mindenesetre, akiket vonz a hard-core tudományosság, jó kezekbe kerülnek. A Tanszék és a zenetudományi kutatást szervező-finanszírozó többi intézmény közvetlen kapcsolata kétségkívül megkönnyíti a kutatói pályát választók pályakezdését.

Első kézből kapott, a napi gyakorlaton alapuló tréningben részesülnek azok is, akik a zenekritika, a zenei újságírás-szerkesztés, ismeretterjesztés, vagyis a média felé tájékozódnak. Az elmúlt tizenhat évben a magyar zenei nyilvánosság tere kitágult: új együttesek alakultak, új fesztiválok jöttek létre, új hangversenyterem épült Budapesten, új zenei középiskolákat alapítottak, új, on-line zenei fórumok jelentek meg, s egyre erősebb lett az igény a zenei események „filozófiájának" verbális megjelenítésére is. Kereslet van a szakszerű koncert-, opera- és lemezkritikára, az oknyomozó zeneéleti riportokra, a hangverseny- és lemezkísérő-füzetekre, a rádiók/tévék számára készített műismertetőkre, szaknyilatkozatokra, műsorokra. Emellett szükség van a zeneileg képzett szervezőkre-tanácsadókra a hangversenyrendező cégek, lemez- és kottakiadók, illetve a nagy kulturális intézmények háza táján is.

Végül, de legkevésbé sem utolsósorban: jórészt a muzikológia–muzikológus képzésben végzettek közül kerülnek ki a felsőoktatásban és középiskolákban működő zenetörténet-tanárok.

 

 

5. Felvételi vizsga, párhuzamos képzés

 

(BA és MA) Elképzelhető, hogy valaki egy másik egyetem képzésével párhuzamosan végzi el a muzikológus képzést. A Tanszék a saját eszközeivel mindenesetre támogatja az ilyen „interdiszciplináris" hallgatókat. Kevesebb szervezést igényel a Zeneakadémia egy másik képzése mellé venni fel a muzikológiai / muzikológusi tanulmányokat. Párhuzamos vagy második végzettségért folytatott képzések esetében mindazonáltal alapos átgondolást igényel a finanszírozás kérdése.

 

(BA) A muzikológia szakirányra nem lehet a hozott pontok alapján bejutni: minden jelentkezőt szóbeli és írásbeli felvételi vizsgán ismerünk meg. Vizsgáljuk a felvételizők íráskészségét, önálló gondolkodásra való képességét, érdeklődését, valamint zenei készségeit, a zeneirodalomban való jártasságát, zenetörténeti ismereteit. Bár a vizsga során külön mérlegeljük az egyes tárgyakban mutatott teljesítményt, örömmel fedezzük fel, s vesszük figyelembe a speciális területen mutatott kimagasló tájékozottságot, készségeket és érdeklődést. Minden tanév második félévében tartunk felvételi előkészítőt, amelyet a Tanszék tanárai tartanak.

 

(MA) A szóbeli és írásbeli felvételi vizsga keretében alaposan áttekintjük a felvételiző eddigi tanulmányainak tartalmát. Minden esetet egyénileg és automatizmusok nélkül vizsgálunk és bírálunk el. Vizsgáljuk a felvételizők íráskészségét, önálló gondolkodásra való képességét, érdeklődését, valamint zenei készségeit, a zeneirodalomban való jártasságát, zenetörténeti ismereteit. Bár a vizsga során külön mérlegeljük az egyes tárgyakban mutatott teljesítményt, örömmel fedezzük fel, s vesszük figyelembe a speciális területen mutatott kimagasló tájékozottságot, készségeket és érdeklődést. Minden tanév második félévében tartunk felvételi előkészítőt, amelyet a Tanszék tanárai tartanak.

 

6. A szakgazda Zenetudományi Tanszék missziója

 

A Zenetudományi Tanszék egyike azoknak a hazai intézményeknek, amelyek a zenéről szóló, magyar nyelven folyó diskurzus volumenének növelését és színvonalának emelését segítik elő.

Oktatói-kutatói közösségként a Zenetudományi Tanszék arra törekszik, hogy módszereit és az átadott tudásanyagot illetően a nemzetközi zenetudomány eredményeit kövesse, azokkal folytasson dialógust, illetve azokat gyarapítsa.

A Tanszék az LFZE integráns része, oktatói részt vállalnak az Egyetem művészképzésében, a zenészhallgatók történeti és elméleti képzésében. 

 

7. A Zenetudományi Tanszék oktatói

 

(BA és MA) A Tanszéken tanít az elsősorban Bartók- és Haydn-kutatásairól híres Somfai László, ő képviseli a zenetudományt a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjai között. Hallgatóinknak rendszeresen tart kurzusokat Kárpáti János, az MTA doktora, a keleti zenekultúrák és különösképpen Japán tradicionális zenéjének elismert kutatója, aki legalább ennyire ismert úttörő Bartók-analíziseiről is.

A tanszékvezető Kovács Sándor – többek között Bartókról szóló könyvek és tanulmányok szerzője – az MR3-Bartók Rádió magazinjának, az Új Zenei Újságnak a szerkesztője, zenekritikusként rendszeres szerzője a Muzsika című havilapnak és a Fidelio Online című portálnak. Hozzá hasonlóan számottevő zenei rádiós múlt áll a Richard Strauss-, opera- és operett-történeti köteteiről is ismert Batta András mögött, aki egyúttal a Zeneakadémia rektora. Professzorunk az operakritikusként is ismert Tallián Tibor, az MTA Zenetudományi Intézetének igazgatója: főbb szakterületei közé tartozik a 19-20. századi magyar zenetörténet és az operatörténet. A Bartók Archívumot vezető Vikárius László a középkori, illetve reneszánsz zeneelmélet és zenetörténet szakértőjeként is gazdagítja oktatási programunkat. Ferenczi Ilona kutatásainak fő területe a kora újkori magyar zenetörténet, nevéhez számos magyarországi zenei forrás kiadása fűződik. Tari Lujza a népzene, illetve a népzene és műzene összefüggéseinek kutatója. Kaczmarczyk Adrienne Liszt művészetét újszerűen értelmező tanulmányok szerzője és egyik alkotója a zeneszerzői életmű kritikai összkiadásának is. Richter Pál tudományos tevékenysége a népzenei tárgyú munkák mellett a 19. századi zene elemző vizsgálatára is kiterjed. Paul W. Merrick – Lisztről szóló tanulmányok szerzője – angol nyelven oktat angol zenetörténetet. Péteri Lóránt Mahler zenéjét, valamint az 1945 utáni magyar zeneélet történetét kutatja. Fazekas Gergely két fő kutatási témája: Bach és Debussy. Utóbb említett két kollégánk rendszeres zenekritikai tevékenységet is folytat. 

 

 

Kapcsolat:

 

Belicza Júlia tanszéki előadó

belicza.julia[kukac]zeneakademia.hu

Nagy elődök

Mottó

Virtuális túra


Kodály intézet

Liszt Múzeum

Könyvtár