MA zongorakísérő-korrepetitor tantárgyleírások

2014. január 26.

Alapozó ismeretek:

Művelődési ismeretek

Zenetörténet-népzene

Műismeret

 

Általános szakmai ismeretek és készségek:

Analízis (opera)

Continuo

Partitúrajáték

Csembaló

Kamarazene

 

Differenciált szakmai ismeretek és készségek:

Dal és oratórium kíséret főtárgy

Hangszerkíséret főtárgy

Operakorrepetíció

Énekes repertoárismeret; Hangszeres repertoárismeret

Stílustanulmányok (opera)

Mesterkurzus

Előadói gyakorlat

Zongorakíséret-korrepetíció gyakorlat

Felkészülés a diplomahangversenyre

 

 

Alapozó ismeretek

 

Művelődési ismeretek

 

A tantárgy anyaga:

A zenészek egyetemi szintű oktatásának fontos kiegészítő része olyan stúdiumok sora, melyek a művelődés széles területén nyújt nekik a középiskolánál magasabb szintű tájékozódási lehetőséget. Számolni kell ugyanis azzal, hogy – más egyetemi hallgatókkal szemben – a hivatásos zenész kisgyermek kora óta napi 4-5 vagy még több órában hangokkal foglalkozik, középiskoláját többnyire szakiskolában végezte. Ugyanakkor a zenei munka erős szellemi dimenziója a történelem folyamán mindig fogékonnyá tette művelőit más művészetek és szakmák előtt. E stúdiumok funkciója azonban nem az, hogy egy meghatározott ismeretkörrel járuljon hozzá a zenei tárgyakhoz, hanem az, hogy általában a tágítsa a hallgató intellektuális és érzelmi horizontját, egyben ellensúlyozza is a zenei tanulmányok egyoldalúságait. A hallgató hangszerének adottságai és egyéni tehetsége jelentős szerepet játszik annak eldöntésében, hogy a kultúra melyik területéről akar magasabb szintű tapasztalatokat szerezni.

Éppen ezért az egyetem több kulturális területet megnyit a hallgatók előtt, melyekből mintegy kötelezően választható tárgy-együttesből a hallgató alakíthatja ki a kurrikulumot. A pusztán közművelődési szint túlhaladását a szakma legjobb szakembereinek meghívásával kell elősegíteni. Emiatt a tárgyért felelős oktató megjelölésén túl nem kívánatos állandó oktatók alkalmazása, mert ez vagy a szakszerűség megőrzése ellen hatna, vagy – alacsony óraszámok tudomásul vételével – az egyetem számára gazdaságtalan lenne. Az azonban kívánatos, hogy bizonyos stúdiumok bevált vendégelőadók visszahívásával ismét és ismét megjelenjenek a tanévi programokban.

A kurzusok tárgyát úgy kell meghatározni, hogy az anyagban való elmélyedésre alkalmat adjon.

 

A lehetséges tárgykörök:

- művészettörténet

- szövegértés és -fogalmazás (stilisztika)

- verstan

- színháztörténet és dramaturgia

- művelődéstörténet

- egyháztörténet

- a magyar irodalmi nyelv

- irodalomtörténet és műelemzés

- néprajz

- várostörténet

- eszmetörténeti mozgalmak

- általános stílustörténet

 

Mintaképpen néhány alapmű:

Magyar Értelmező Kéziszótár

Arany János tanulmányai

Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan. Budapest, 1998.

Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Budapest, 1979.

Győrffy György: István király és műve. Budapest, 2000.

Aradi Nóra – Marosi Ernő – Beke László: A magyarországi művészet története. Budapest, 1987.

Marosi Ernő: A középkor művészete. Budapest, 1998.

 

 

Zenetörténet-népzene

 

A tantárgy anyaga:

 

A BA ciklus hallgatói átfogó ismereteket kaptak e tárgykörökből. A Master-fokozaton az ismeretek kiegészítésére, részterületeken való elmélyítésére, a zenetörténeti/népzenei szemléletmód, ismeretszerzési eszköztár lés technika megszerzésére van lehetőség. Az alábbiakban tájékoztató jelleggel példákat sorolunk fel a meghirdethető kurzusokra. Az Egyetem minden félévre legalább 3 kurzust hirdet meg.

 

1.) Bartók-kurzus. Noha Bartók művészetéről a BA-kurzusok (általános zenetörténet, ill. magyar zenetörténet) során természetesen szó esik, az ott rendelkezésre álló idő kevés a zeneszerző életművének alapos megismertetésére, a Bartók zenéjéről szóló hatalmas irodalom tanulmányozására. Ez indokolja a kiegészítő jellegű egy vagy két szemeszternyi kurzus bevezetését a Master-fokozatban.

 

Főbb témakörök:

a)  Társadalmi és zenei körkép a 19. század végéről. Mit tapasztalhatott a fiatal Bartók? (Polgári – német – kamarazene, fővárosi Wagner-kultusz, magyaros zene, „negyedik nemzeti irály", a dzsentri zenéje, parasztzene a 19. század végén, a zeneakadémia tanárainak zenéje)

b)  Bartók gyermekkori és ifjúkori darabjai. Pozsonyi évek. „Béla von Bartók".

c)  A „Kossuth" időszaka. Bartók zenéje a parasztzene felfedezéséig.

d)  Parasztzene. Mit, mikor gyűjtött Bartók, milyen népek parasztzenéjét ismerte meg.

e)  Bartók, a tudós. Hogyan vált Bartók lelkes amatőrből pozitivista tudóssá.

f)   Bartók és Kodály. Közös elvek és eltérő elvek a gyűjtésnél, lejegyzésnél.

g)  Korszakok Bartók életművében.

h)  Bartók, a magánember fiai könyveinek tükrében.

i)   Bartók és Schönberg, Berg, Webern.

j)   Bartók és Stravisnky

k)  Bartók, az avantgarde szerző (Hegedű-zongora szonáták, clusterek, negyedhangok)

l)   Egy tételtípus Bartók életművében (az „éjszaka" zenéje)

m) Aranymetszés. valóság, vagy babona.

n)  Amerikai évek.

o)  Bartók, a zongorista.

A felsoroltak mellett külön téma lehet minden egyes színpadi mű, a Cantata profana, illetve külön téma lehet a Bartók-recepció története, főleg az ötvenes években. További lehetőség: Bartók hatása a magyar zenekultúrán kívül (Stockhausen, Lutoslawski)

 

2.) Bartók népzenei munkássága. A kurzus részletesen ismerteti Bartók gyűjtéseit, képet ad lejegyzési módszerének alakulásáról, változásáról, ismerteti tudományos munkáit, dallamcsoportosítási rendszereit. A legfontosabb szakirodalom: Bartók írásainak különféle gyűjteményes kiadásai és mindazok a népdal-kötetek, amelyeket Bartók összeállított. E mellett a hallgatók megismerkedhetnek a Zenetudományi Intézetben őrzött támlapokkal.

 

3.) Kodály népzenei munkássága. Az előbbi kurzus párja. A cél és a módszer hasonló.

 

4.) Roma zene. A hallgatók képet kapnak a roma társadalom tagozódásáról, a hangszeres és vokális roma zenéről. A tárgyat elsősorban óradíjas kutató, a roma kultúra alapos ismerője (pl. Kovalcsik Katalin) taníthatja.

 

5.) A Nibelung gyűrűje. A BA-kurzusok során ennek a monumentális alkotásnak a megismertetésére nehéz időt szakítani. Helyénvalónak látszik tehát, hogy ott Wagner más művei kerüljenek szóba, és a tetralógiára egy teljes szemesztert szánjunk. A szemeszter során a tanár különféle híres előadások video- vagy DVD-felvételeinek részleteivel illusztrálja az érdekesebb értelmezéseket, és nagy teret szenteljen a mitológiai háttér bemutatásának, elsősorban Kroó György kutatásai alapján.

 

6.) Zene és Biblia. A kurzus egyrészt megismerteti a hallgatót mindazzal, ami az ókori zsidó zenéről és a mai zsidó gyakorlatról tudható, majd bibliai szövegek (pl. zsoltárok) különféle feldolgozásairól ad képet, illetve bibliai történetek alapján készült műveket mutat be, lehetőleg úgy, hogy az azonos téma különféle feldolgozásait állítja egymás mellé. A kurzus lehet egy vagy két szemeszter.

 

7.) Görög drámák az európai zenében. A kurzus a Zene és Biblia kurzus párja: célja, módszere hasonló. A kurzus egy szemeszterig tart.

 

8.) Kottaírás és zene. Noha a BA-kurzusok során a tanár kitér a kottaírás változásaira, érdemes ezt a témát összefüggően is bemutatni, olyan részletekkel, amelyek a BA-kurzusok során nem kerülhettek szóba. A kurzus különösen hasznos lehet a „régi" zene helyes előadása ma divatos kérdéseinek felvetésében és megválaszolásában. A kurzuson a hallgatók árnyaltabb képet kapnak a gregorián ének és a középkori többszólamú zene lejegyzésének módozatairól, a reneszánsz kottaírásáról és mindazokról a kérdésekről, amelyeket a barokk és klasszikus zeneművek kottája a mai értelmező számára felvet. A kurzus nem feltétlenül követi a történelmi sorrendet: előre lehet venni pl. a reneszánsz-korabarokk billentyűs zene lejegyzését és a lant-tabulatúrákat, s később lehet tárgyalni az ezeknél bonyolultabb középkori-koraraneszánsz notációt (ahogy pl. a zenetudományi szakos hallgatók paleográfia-kurzusának tanmenete javasolja). A kurzus egy, vagy inkább két szemeszternyi.

 

9.) Egyházi zene, vagy zene és liturgia. A kurzus az egyházzenei tanszak hallgatóinak kivételével – akik ezt már BA szinten is tanulják -- minden más tanszak hallgatóira számít. Célja a különféle keresztény egyházak (katolikus, református, evangélikus, stb.) liturgiájának, liturgia-történetének és ahhoz kapcsolódó zenéjének bemutatása, a BA kurzusok során e téren szerzett ismeretek elmélyítése és rendszerezése. A kurzus lehet akár két szemeszternyi, ebben az esetben az első szemeszter a római katolikus egyház zenetörténetének részletes bemutatására vállalkozik (gregorián, Palestrina, stb.), a második fő témája pedig a lutheránus és református (esetleg a görög keleti) egyház zenéjének ismertetése.

 

10.) Kelet zenéje. A kurzus azonos a zenetudományi tanszakon meghirdetett fakultatív kurzussal.

 

11.) Régi zenei repertoár-ismeret. A kurzus azonos a zenetudományi tanszakon BA-fokozatban meghirdetett fakultatív kurzussal.

 

12.) Gregorián. A kurzus célja az általános zenetörténet tárgy során megszerzett ismeretek bővítése, kiegészítése, a repertoár alaposabb megismertetése. Nem javasolt az egyházzenei tanszak hallgatóinak, akik már a BA-fokozat megszerzéséhez is elvégzik a megfelelő stúdiumokat. Javasolt viszont minden más szakon,. beleértve a zenetudományi szakot is.

 

13.) Liszt-kurzus. A kurzus azonos a zenetudományi szakon BA-fokozatban meghirdetett kurzussal (zenetudományi kutatás módszertana, III-IV/A).

 

14.) Színpadi zene. A kurzusok azonosak a zenetudományi tanszakon BA fokozatban meghirdetett III/B-VI/B kurzusokkal. Nem ajánlott az opera szakos hallgatóknak, akiknek tanmenetébe hasonló jellegű, de gyakorlatiasabb kurzus tartozik.

 

15.) Stravinsky-kurzus. Egy ilyen kurzus bevezetését elsősorban az indokolja, hogy rendelkezésre áll Stravisnky műveinek csaknem hiánytalan CD-összkiadása, amely javarészt a zeneszerző felügyeletével készült. A szemeszter során tehát a tanár az összes olyan művet is megismertetheti a hallgatókkal, amelyekre az általános zenetörténet kurzusok során a BA fokozatban bizonyosan nem kerül sor. Különösen nagy teret kaphatnak pl. a kései alkotások. Emellett a hallgatók megismerkedhetnek Stravinsky írásaival, nyilatkozataival (pl. a Craft-féle interjúkkal) és elemezhetnek előadási-kottaírási kérdéseket.

 

16.) Dodekafónia, szerializmus. Az általános zenetörténet során legfeljebb 4-5 alkalom nyílik a huszadik századi zene eme irányzatának tárgyalására. Itt teljes szemeszteren át a tanulók kiegészíthetik ismereteiket olyan művekkel és szerzőkkel, amelyek/akik a BA-fokozaton nem kerülhetnek szóba. Lépésről lépésre követhetik a dodekafónia kialakulását Schönberg életművében, megismerkedhetnek a gazdag vázlatanyaggal, több órát szentelhetnek Webern műveinek, szóba kerülhet Joseph Mathias Hauer, mindazok az oroszok, akik Schönberg előtt eljutottak a tizenkétfokúsághoz. És természetesen nagy teret kaphat a második világháborút követő szerializmus – pl. Stockhausen, Boulez (részben Messiaen) és mások. Különösen tanulságos lehet pl. Stockhausen zongoradarabjainak elemzése.

 

17.) Elektronikus zene. A tárgy a kezdeti kísérletektől (Trautonium, Ondes Martenot) a konkrét zenén át a kölni stúdióban kialakult zenéig, majd az azt követő évek elektronikus zenééig követi e sajátos művészeti ág alakulását. Természetesen szóba kerül Varese művészete. A tárgyat elsősorban a zeneszerzés-tanszak e művészeti ágban járatos tanára taníthatná. E tárgy elsősorban elméleti jellegű és a történeti eseményeket veszi sorra – egy másik, gyakorlati jellegű, de már nem a zenetörténet körébe tartozó tárgy ismertetheti meg a hallgatókat az elektronikus zene létrehozásának technikai részleteivel.

 

18.) Mahler. Az általános zenetörténet (BA) tárgy során Mahler művészetének tárgyalására legfeljebb egy alkalom (3 kontakt óra) jut. A 19-20. század fordulója „modern" szellemének jobb megértéséhez azonban Mahler műveinek és életútjának alaposabb tanulmányozása kiváltképp hasznos, többek közt azért is, mert Mahler a magyar zenetörténetben is szerepet játszott. A Mahler-életmű vizsgálata során az egykori Monarchia (benne Magyarország) szellemi életének számos fontos vonása kerülhet szóba. Különösen érdekes téma Mahler utóhatása, recepciója (pl. az Egyesült Államokban, vagy a Szovjetunióban – ld. Sosztakovics), illetve szerepe a 20. század végének neoromantikus-posztmodern művészetében. A kurzust a zenetudományi tanszak hallgatói is felvehetik.

 

19.) Richard Strauss. Mahleréhez hasonlóan az általános zenetörténet során röviden tárgyalt életműről van szó, amely azonban változatossága és ellentmondásossága miatt különösen tanulságos lehet.

 

20.) A zenekar és a karmesterség története. A kurzus a nagyobb zenei együttesek összeállításának és mellette az irányító szerepének változásait mutatja be, nagyjából a korabarokk időktől a 20. század második feléig.

 

21.) A „zongora". A kurzus a billentyűs hangszerek történetét vázolja fel (az orgona kivételével) a clavichordtól a virginálon, csembalón és fortepiano-fajtákon (Walter, Stein, angol zongorák, Pleyel, stb) át a modern zongoráig. Ismerteti a legfontosabb típusokat és azok irodalmát: bemutatja az egyes hangszertípusok előnyös tulajdonságait és korlátait. Igyekszik eligazítani abban a kérdésben, milyen korszak vagy komponista zenéje milyen típusú hangszeren szólaltatható meg ideálisan és miért, illetve milyen mértékben és hogyan transzponálható más („modern") hangszerekre. Elsősorban zongoristáknak, csembalistáknak ajánlott.

 

22.) MS-kurzus a zenetudományi szakon. Bartók-kurzus. E kurzus során a Bartók-kutatás egyik szaktekintélye a Bartók-kutatás részterületeibe avatja be a hallgatót. Elsősorban a kéziratok alapos tanulmányozására, Bartók kompozíciós módszerének feltárása a cél. A kurzus során a hallgatók felkészülnek egy leendő Bartók-összkiadás köteteinek megalkotására. A kurzust elvileg felvehetik más tanszakok doctorandus- hallgatói is., ha elvégezték az 1. pont alatt ismertetett MS-kurzust, vagy megfelelő előképzettségről adnak számot. A tárgy felvételének feltétele ez esetben egy írásbeli teszt sikeres – legalább 60%-os megoldása.

 

 

Műismeret

 

Hangversenyek, ill. operaelőadások látogatása során gyarapodik élményszerűen a jövendő zenész műismeret-repertoárja, tanulmányozhatja a különféle előadóművészi megközelítéseket; itt válik otthonossá a stílusokban, kifejezésmódokban, s itt ismerkedik meg azzal a természetes életközeggel, melybe maga is mint előadóművész, zeneszerző, zenetudós bekapcsolódni szándékozik.

Minthogy a hallgatók e tevékenysége stúdiumaik részét alkotják, hozzá kreditet is kell rendelni. 10 hangverseny/opera meghallgatásával, és a tapasztalatokról szerzett napló bemutatásával a hallgató szemeszterenként 1 kreditet szerez. A napló ellenőrzését végző tanár kérdéseket tehet fel az elhangzott művekkel vagy az előadóművészek teljesítményével kapcsolatban.

A tárgy természeténél fogva ajánlott irodalom nem jelölhető meg; a hallgatók tájékozódását az előadott művek partitúrái segítik.

 

Számonkérés:

A tárgy a zenetörténethez kapcsolódik, s annak szakfelelőse ellenőrzi a teljesítést, illetve jelöli ki az ellenőrzést végző oktatókat, akik a felelet és a napló alapján minősített aláírással zárják le az egyes szemesztereket.

 

 

Általános szakmai ismeretek és készségek

 

 

Kamarazene

 

A hangszeres előadóművészetnek legelső kezdetei óta alapvető gyakorlata a társas zenélés. Irodalma hatalmas, egy élethossz alatt szinte megismerhetetlen, és biztosan megtanulhatatlan. A tárgy keretében meg kell értetni a növendékekkel a kamarazenélés lényegét, fontosságát, jártassá tenni őket a különböző zenei stílusokban. A klasszikus kamarazenei törzsanyagon kívül helyet kell benne kapnia olyan speciális, ma már nem mellőzhető tudásnak, mint a „régi zene" illetve a „kortárs zene" kamarazenéjének olvasata.

 

A kamarazene a zeneirodalom kiemelkedő értékű műfajainak megismertetésével együtt fejleszti a zenész alkalmazkodó képességét, a ritmusérzékét, a dinamikai kontrollját; egy sor más fontos zenei komponens főként e környezetben gyakorolható. A tárgyhoz tartozik a különféle stílusok jellegzetes kamarazenei formációinak, műfajainak, műformáinak és stílusnormáinak megismerése és a tudatosan szervezett és célirányosan végzett próbamunka gyakorlatának kialakítása, fejlesztése.

 

A kamarazene műveléséhez előfeltétel, hogy a növendékek technikailag akadály nélkül, művészi színvonalon játszanak hangszerükön. Így az egyetem alapképzési programjába a legfontosabb (a főtárgy után legtöbb kreditet adó) kötelező melléktárgy.

 

Differenciált szakmai ismeretek és készségek

 

A zongorakísérő-korrepetitor tevékenység az egyik legösszetettebb, legszerteágazóbb zenei tevékenység. Nagyon távoli az a kép, amikor a zeneszerző-karmester csembaló mellől dirigálta a zenekart, tanította be, kísérte a szólistákat, játszotta a zenekari continuót, vagy a több hangszeren, akár vonós és fúvós hangszeren is játszó zenész hangszerelni tudott. „Hogyan változott az élet, hogyan változott a zenészoktatás? A zene az emberi élet hatalmas kincse, a nevelés semmi mással nem pótolható eszköze. A zenészképzésre minden kultúra különös gondot fordított. Az igényt, az elvárásokat megjeleníti a mindenkori képzési koncepció a maga tantárgyi struktúrájával, mely azt megvalósítani hivatott. Méltán nemzetközi hírű szólistaképzésünk igazolja az erre kialakított oktatási-tantárgyi elrendezettséget (=óraszám+gyakorlás). Viszont a sokoldalú zongorista képzéséhez szükséges – korábban meglévő

oktatási területek háttérbe szorultak. Ezek hangsúlyozott és kellő mennyiségű, azaz tantárgyszerű visszaállítása irreális terhelés lenne egy szakon belül.

Az énekesek és zenekari hangszeresek jogos igénye a képzett, felkészült zongorakísérő-korrepetitorok iránt –hozta mozgásba a tanszak szervezését. 2002-ig már 11 éven át adott ki énekes- kísérő diplomát a Zeneakadémia. A 2002-2003 tanévben kibővült és teljessé vált a hangszeres kísérés-korrepetálással, kezdettől magába foglalva az opera korrepetíciót. Hubay Jenő hegedű-művészképzős osztályába a zongora-művészképzős Farnadi Editet nevezte ki zongorakísérőnek, ezzel állítva magasra a szakmai elvárást, mércét. Sebők György a Zeneakadémián zongorakísérői feladatkörrel kezdte szakmai tevékenységét, Hajdú István, Herz Ottó és Petri Endre neve világszerte ismert. Nagy hagyományhoz kell méltónak lennünk!

A külföldi zeneoktatási intézményekben különféle módon, különböző tantárgy-csoportosítási lehetőségekkel közelítenek a tanszak sokrétű céljához, igen összetett feladataihoz. Ahogy maga a zongorakísérő-korrepetitor zenei tevékenysége, úgy a tanszak is a zenészi együttműködésről szól, abban teljesedik ki. A képzés az énekes, hangszeres és karmester-szakokkal való rendkívüli összehangoltsággal valósítható csak meg. Ez azt jelenti, hogy jó ötleteket kaphatunk a világból, a megoldás mégis a Zeneakadémia saját szerkezeti-szervezeti egységében bontható ki.

 

A szak képzési célja:

Zongorakísérő-korrepetitor művészek képzése, akik magas szintű hangszertechnikai felkészültségük és sokoldalú zenei képzettségük birtokában képesek a zongorakísérői és korrepetitori feladatokat ellátni; zeneoktatási, zenei intézményekben, zenés színházban az énekeseket és hangszereseket betanítani, kórust kísérni, zenekari continuót játszani, nemzetközi versenyeken, kurzusokon, hangversenypódiumon szólisták kísérőjeként művészi szinten kísérni.

Ezt a mester szakot nem azonos alapszak előzi meg. A szakirányváltás nagyon körültekintő oktatói munkát kíván, már a felvételi anyag meghatározásában, de a kétéves képzés folyamán is. Tudatosítani kell, hogy a zongorakísérő-korrepetitor mindig a társas zenélés különböző formációinak résztvevője, a zeneművek tanulásának, korrepetálásának betanító tanáraként és pódiumon való megszólaltatásának előadóművész partnereként egyaránt. Ennek a tevékenységnek nemcsak zenei-szakmai, de pszichológiai, etikai vonatkozásai is vannak.

A szakon végzett tanulmányok részletezése:

 

Főtárgy - 3-as osztásban:

énekkísérés

hangszerkísérés

operakorrepetíció

 

Tartalma: művek elemzése-játszása hangszeres és énekes partnerek közreműködésével – lapról-játék – transzponálás

repertoárismeret: énekes, hangszeres (partnerek közreműködésével)

partitúra játék

continuo játék

csembaló

stílusgyakorlat/zeneszerzés

zongorakíséret-korrepetíció gyakorlat: énekes és hangszeres órákon

 

A főtárgy képzési célja:

Az alapképzésben nyert tudás és ismeretanyag bővítése

A zongorajáték továbbfejlesztése hangszertechnikai és zenei szempontból a zongorakísérés-korrepetálás

speciális irányába.

 

A tantárgy programja:

Érzékeny zongorahangzás kimunkálása, mely képes változékonyan idomulni:

a kísért szólóhangszer és énekes hangjához – a kísért zeneműhöz (continuo szólam, zongorás szonáta, zongorakíséretes előadási darab, recitatívó, ária, dal kíséret, zenekari kíséret zongora átirata stb.) – a hangszeres, énekes partner/hallgató előadási stílusához, képzettségi szintjéhez – kísérés által tanítás – szóló zongorázás karbantartása, fejlesztése (balkéz fontossága, pedálhasználat, memorizálás) – reagáló készség fejlesztése: tempo vétel, (beintés, vezénylés) formálás, előadásmód, dinamika, karakterek tekintetében – váratlan helyzetek megoldásában – hallásfejlesztés!

Korrepetitori oldalról: az életkori sajátosságoknak (gyermekkorú, kamaszkorú hangszeres) – a hangszeres -és énektanár koncepciójának – zenekar, kórus, tánckar esetében a karmester koncepciójának figyelembe vétele (vezénylésre zongorázás!)

Pódium rutinszerzés: szemeszterenként egy nyilvános koncerten kísérés, közreműködés – a képzés ideje alatt: egy saját szerkesztésű program, egy új mű bemutatása – egy 2 zongorás ill. négykezes hangverseny.

A foglalkozások hangszeresek és énekesek közreműködésével zajlanak.

Lapról játék*: belső hallás, áttekintőkészség, összefüggés-felismerő képesség (harmóniafűzés, dallamfejlesztés, szerkezeti felépítés, stílusismeret vonatkozásában), reflexek, reagáló készség – reflexek, reagáló készség fejlesztése – a kottában látottak „értő" hallásának azonnali hangszerjátékra fordítása.

Transzponálás:* „C" kulcsok ismerete, belső hallás, szólam-játszás (transzponáló hangszerek), – zeneművek transzponálása

Zeneművek elemzése (harmóniai, ritmikai, dallamszerkezeti, formai szempontból)

Váratlan helyzetekben segítségnyújtás.

Betanítás

 

Az elemzésekhez ajánlott irodalom:

Bárdos L.: Modális harmóniák (Bp. 1979); Romantikus harmóniák (Póczonyi M. összeállítása előadások alapján); Tíz újabb írás (Bp. 1974)

Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan (Bp. 1979)

Donington: A barokk zene előadásmódja (1978)

Charles Rosen: A klasszikus stílus (1977)

Molnár A.: Összhangzattani példák a romantikus zeneirodalomból (Bp. 1953)

C Orff Schulwerk L. Dalcrose ritmusgyakorlatok

Weiner L.: A zenei formák vázlatos ismertetése (Rozsnyai K. 1911)

Fr. Couperin: L'art de toucher le Clavecin

Türk: Kurze Anweisungen zum Generalbassspielen (1791)

C. Ph. E. Bach: Versuch über die Wahre Art das Clavier zu spielen (1762)

Dandrieu: Principes de l'Accompagnement du Clavecin

J. Quantz: Versuch einer Anweisung die Flute Traversiere zu spielen (Breslau, 1789)

L. Mozart: Hegedűiskola (Bp. 1998)

N. Harnoncourt: A beszédszerű zene EM 1989; A zene mint párbeszéd EM

Péteri J.: Régi zene I-II. EM

Lendvai E.: Bartók és Kodály harmóniavilága (Bp. 1974)

A. Berg: Írások – levelek – dokumentumok (Bp. 1965)

A. Schönberg: Levelek (Bp. 1974)

A. Webern: Előadások – Levelek – Írások (Zeneműkiadó 1965)

R. Schmitz: C. Debussy összes zongoraművei (Bp.2001. TKI)

 

Kötelező és ajánlott irodalom:

Alapját, irányvonalát az 1997. szeptemberben a Művelődési és Közoktatási Minisztérium által kiadott „A zenész szakképesítés központi tantárgyi programja" képezi. A következő támpont a Zeneakadémia mindenkori felvételi anyaga, majd tananyaga, bővítve a versenyek, nemzetközi versenyek programjával, és a zenekari próbajátékok anyagával.

A hangszeres zongorakíséretes irodalom stílusonkénti, műfajonkénti tematikai csoportosítása:

Barokk szonáták

Klasszikus versenyművek

Variációs forma

Átiratok

Romantikus versenyművek, szonáták, előadási darabok

Tánctípusok

XX. század, kortárs

2 zongorás, 4 kezes irodalom, zenekari zongorázás

 

1) Barokk szonáták:

a) Azonos művek különböző közreadók által:

pl. Händel: hegedű-zongora szonáták Peters –Sitt; Peters –Davisson-Ramin; Breitkopf & Härtel –Gevaert-Colyns; Henle Urtext; Bärenreiter Urtext; Zeneműkiadó Bp. Garai-Pertis; Muzika –Moscau

Vivaldi: E dúr fuvola szonáta Peters; Breitkopf; Henle Urtext

b) Azonos művek más hangnemben:

pl. Eccles g moll szonáta brácsára – csellóra, bőgőre, harsonára, tubára, de Fesch g moll szonáta cselló – harsona

J. S. Bach: gamba-szonáta, és 1 fuvola szonáta kötelező műként szerepel

 

2) Klasszikus versenyművek és hangszerelésük, a zongorakivonatok játszása:

Mozart versenyművek – úgy is, mint a szólistáink kötelező zenekari próbajáték anyaga

Hegedű KV. 216 G dúr, KV. 218 D dúr, KV. 219 A dúr

Fuvola KV. 313 G dúr, KV. 314 D dúr

Oboa KV. 314 C dúr, Fagott KV. 191 B dúr, Klarinét KV. 622 A dúr

Kürt KV. 417, 447, 495 Esz dúr, Symph. Conc. KV. 364 Vl.-Vla., KV. 297 fúvós

Fuvola-hárfa verseny KV. 299 C dúr

Haydn: Trombita verseny Esz dúr, Csellóverseny C dúr, D dúr

Quantz, Stamitz fuvolaverseny, Stamitz, Hoffmeister brácsaverseny, bőgőverseny stb.

Mozart versenyművek: 1-1 hegedű, fafúvós, kürt, kettősverseny,1 Haydn cselló, trombitaverseny kötelező

 

3) Variációs forma: Chaconne típusú pl. Vitali: Chaconne

Klasszikus szonáták (Mozart, Beethoven) variációs tételei

Variációk saját témára: F. Schubert: Trockne Blumen fuvola-zongora

F. Chopin: Variations pour Flûte

H. Wieniawsky: Variációk egy saját témára

Variációk átvett témára: N. Paganini: Mózes fantázia; Th. Böhm: Fantasie Schubert op. 21. témájára

 

4) Átiratok:

a) változtatás nélküli pl. Schumann: 3 Romanze oboa /hegedű, klarinét – Schubert: Arpeggione szonáta brácsa /cselló, fuvola – Fauré: Pavane hegedű, fuvola – Beethoven Kürt szonáta /cselló – Franc A dúr szonáta hegedű /brácsa, cselló, fuvola – Dvořák Romance hegedű /fuvola – Debussy. Petite Suite zongora 4 kézre /fuvola, cselló, hegedű

b) hangnemi áthelyezéssel: Rachmaninov. Vocalise cisz moll eredeti – Kocsis Z cisz moll-klarinét – M. Press e moll hegedű– K. Sillito d moll hegedű – K. Sillito g moll fuvola – J. Harle altsaxophon – Mozart D dúr Rondó fuvola / C dúr hegedű – Debussy Prelüdök fuvolára, klarinétra

és tétel változtatással: De Falla: Spanyol népi szvit ének/ hegedű, cselló – Stravinsky: Olasz szvit hegedű és cselló átirat

c) átköltések: Carmen fantázia: Sarasate, Vaxman, Borne, Faust fantázia: Wieniawsky, P. A. Genin: Rigoletto, Álarcosbál, Traviata – fuvola, Gianpieri: Rigoletto, Traviata -klarinét

A hallgató saját választása alapján egy átirat játszása.

 

5) Romantikus versenyművek, szonáták, előadási darabok:

Néhány mű a zongoraszólam igényessége, illetve a kényes együttjátszás problematikájára:

Mendelssohn Hegedűverseny III., Mendelssohn: Szöveg nélküli dal

Brahms: Hegedűverseny III., Saint-Saëns: Hegedűverseny III., Dvořák: Koncert III., Novaček: Perpetuum mobile, Bruch: Kol Nidrei cselló, Popper: Tündértánc stb.

Gyakran játszott szonáták: Reinecke fuvola, Glinka brácsa, Brahms Esz dúr, F moll klarinét/brácsa, Grieg, Schumann, Franck hegedű stb.

 

6) Tánctípusok: szvit tételek és továbbélésük-neoklasszikus stílus – nemzeti táncok – táncjátékok, balett: Csajkovszkij: Hattyúk tava, Diótörő, Glazunov: Raymond stb.

 

7) XX. század és kortárs zene:

Fúvós szerzők-művek: Bozza. Pastorale, Fantaisie, JeanJean: Prelude et Scherzo, Gaubert: Szvit, Horovitz: Klarinét szonáta, Bernstein: klarinét szonáta, N. Rota: klarinét szonáta, Orbán Gy.: Klarinét, Poulenc szonáták fúvósoknak, Hindemith brácsa szonáták, Echo fuvolára, Honegger brácsa szonáta, Enescu: Legenda trombita, Concertstück brácsa, Saltarello cselló, Prokofjev: D dúr hegedűvers. II., Messiaen: A feketerigó, Berg: 3 klarinét darab, Webern: 4 hegedűdarab, Schönberg: Fantázia, Serocki: A piacere, Lutoslawsky: Táncprelűdök

Magyar szerzők és környező népek zenéje

Kötelező: Bartók: hegedűverseny, brácsaverseny, Rapszódia hegedűre/csellóra

Ebben a témakörben ösztönözzük egyéni kutatómunkára a hallgatókat!

Kutatómunka a hangszer-ének összeállítású irodalom tematikája is.

 

Dal és oratórium kíséret főtárgy

 

barokk, klasszikus, romantikus, XX. század – magyar műdalok, magyar népdalfeldolgozások – példák a strófikus és végigkomponált dalokra -jellemzőik – dalciklusok

Oratóriumok

Kantáták

Koncertáriák –Mozart

Zenekari dalok

J. S. Bach: Kantáta részletek – H. Schütz Oratórium – Haydn: Dallok, Canzonetten – Beethoven: A távoli kedveshez – Schubert: Dalciklusok, dalok I-II-III Peters – Schumann: Dalciklusok: Frauenliebe, Dichterliebe – Brahms: Négy komoly ének – Wagner: Wesendonk dalok – Dvořák dalok – R. Strauss: Négy utolsó ének – Wolf dalok – Debussy. Proses lyrique – Messiaen:Chant de Terre et de Ciele – Bartók: Ady dalok – Kodály: Négy dal, Öt dal – Berg: Dalok – Orbán Gy.. Dalok

A zongorakísérő-korrepetitor egyéniségén nagyon sok múlik. Közvetlen, segítőkész, ugyanakkor tántoríthatatlanul igényes kell hogy legyen. A tiszta intonáció, korrekt ritmus, szöveg érthetősége, a kifejezés intenzitása tekintetében segítő kontrollja az énekesnek.

 

Operakorrepetíció

 

1. szemeszter:

A XVIII. század német-olasz operavilága – A secco recitativo játék elvei és gyakorlata – Mozart Don Giovanni c. operájának elemzése – Az énekes korrepetíció alapelvei, pszichológiája, gyakorlata

2. szemeszter:

A XIX. század olasz operavilága. A bel canto stílus elvei és gyakorlata, díszítések, kadenciák – A da capo áriák értelmezése és előadása – Verdi Rigoletto c. operájának elemzése – Felkészülés az év végi gyakorlati korrepetíciós vizsgára

3. szemeszter:

A XX. század elejének olasz operavilága – Tartalmi kérdések, tartalom, mint formaképző – Puccini Bohémélet c. operájának elemzése – Történeti valóság és operai valóság – Előadói praxis, értelmezés, rendezés

4. szemeszter:

Bartók A kékszakállú herceg vára c. operájának elemzése – A magyar opera története, opera és pszichológia, a szimbolista színpadi és operavilág – A korrepetíciós elvek és gyakorlat összegzése

 

 

Repertoárismeret

 

A kollokvium anyaga 5-5 mű, melyből egyet a hallgató, egyet a bizottság választ.

 

A repertoárismeret tantárgy célja:

A zongorakíséretes irodalom megismerésének egyik módja

A hallgatókat kreatív munkára ösztönözni

Az ének és hangszerhang inspiráló jelenléte a szép, változatos zongorahang megteremtésére

Stílusismeret, karakterek iránti érzékenység fejlesztése

A zongorakísérői-korrepetitori tevékenység elemeinek gyakorlása

 

Programja:

A kísérés-korrepetálás a zongorázó számára a kontaktusteremtés, a hajlandóság, a ráhangolódás képességének próbaköve. (Különböző életkorú–hangszeresek közt vonós csodagyermek, kamaszkorú, és felkészültségű partnerekkel játszunk együtt.) Az illeszkedés és irányítás finom elegye van jelen.

A főtárgy programjában is szereplő elemek folyamatos felidézése bővebb anyagon:

Kották használata – egyeztetés a gördülékeny próba érdekében (Zifferek: betű v. szám, ütemszám)

Azonos művek különböző kottakiadásainak, közreadásainak értő használata

A kottában szereplő idegen nyelvű, az előadásmódra utaló kifejezések kimondása –kimondatása- és lefordítása, a hangszerek megszólaltatási és játékmódjára utaló jelek ismerete.

Egyezményes jelzésrendszer kialakítása (beintés, tempo-karakter)

Tempo tartás ill. az attól eltérő szándék lereagálása a hangképzésből

A kifejezés, a tartalom kifejezésének szándéka, közlési igény!

A énekelt szöveg értése és érthető kiejtése, a tartalom megjelenítése.

A szöveg nélküli hangszeres zene beszédessége

Memóriazavar - segítségnyújtás

Pódiumon viselkedés, fellépés (vizsga, hangverseny, verseny) előtti teendők

 

Anyaga:

Közös megbeszélés alapján egyeztetve a partnerekkel a zenemű megtanulását és előadását

A közreműködő szólisták által igényelt mű (főtárgyi, pedagógiai célú tanulmányaikhoz kapcsolódó)

A zongorakísérő hallgató érdeklődését tükröző mű

Ajánlat: a hangszeresek barokk szonátairodalma (J. S. Bach, Ph. E. Bach, Händel, Geminiai, Locatelli)

J. S. Bach: fuvolaszonáták BWV 1030-1035, h moll szonáta-g moll oboa átirata BWV 1030

Ph. E. Bach: g moll fuvola szonáta, g moll oboa szonáta Wq 135

G. F. Händel: Hallei szonáták, Fuvola szonáták

Geminiai: Koncert szonáta hegedűre

Vivaldi: szonáták csellóra (Piatti kiadás, Malipiero kiadás) –harsona átiratban is

Szonáta album: J. P. Rampal-Tild közreadás

Cr. Bach, Hammer brácsa szonáták

Corelli szonáták és triószonáták –átiratban is, Telemann szvitek

Klasszikus versenyművek: Stamitz, Quantz, Dittersdorf, Haydn – fúvós, vonós

Stamitz. Brácsaverseny

Dittersdorf: E dúr bőgőverseny, Esz dúr trombitaverseny, C dúr, G dúr hegedűverseny

Mozart versenyművek, mint kötelező zenekari próbajáték anyag

KV. 216 G dúr, KV. 218 D dúr, KV. 219 A dúr hegedűverseny

KV. 313 G dúr, KV 314 D dúr fuvolaverseny

KV. 314 C dúr oboaverseny,

KV. 285 D dúr fuvola- quartett szonátaátirata

KV. 191 B dúr fagottverseny

KV. 622 A dúr klarinétverseny

KV. 417, 447, 495 Esz dúr kürtverseny

Kreisler G dúr Rondo Haffner Serenade KV. 250

KV. 261 E dúr Adagio

Rampal D dúr Rondo KV. 184/ –hegedűátirat C dúr/, C dúr Andante fuvola

Albumok: Klasszikus szerzők fuvolára Kovács L. közreadása

Klasszikus klarinétra repertoár I-II. EMB, Klassische Stücke für Violine, für Vcl.

Klassische Stücke für Violine Peters

Klassische Stücke für Violoncello Peters

Remekművek hegedűre I-IV. EMB

Gordonkások kincsestára EMB

Beethoven 2 Románc

Pasculli: Concerto oboára, Rossini: Variációk oboára, Weber Rondo ungherese brácsa

Romantikus albumok: Romantikus fuvolavirtuózok Kovács L.

Flute Music by French Coposers 1967 New York Schirmer

Popper: Előadási darabok

Doppler: Andante und Rondo, Fantaisie

F. Strauss: Nocturn kürt

R. Strass: Andante kürt

Saint-Saëns: Fantázia trombita

Schumann: Variációk klarinét

A XX. századi repertoár kialakításához ösztönözzük a hallgatókat egyéni kutatómunkára, nemcsak duó összeállítású zeneművek, nem csak vonós, csak fúvós, hanem vegyes összetételűre is.

Az általános anyagban segít tájékozódni:

„A zenész szakképesítés központi tantárgyi programja 1997"-Műv. és Közokt. Minisztérium által elfogadott, minden hangszeres és énekszakra részletezett műjegyzéke. (több, mint 14 kötet).

Természetesen bővül a repertoár a magasabb képzettséget igénylő művekkel, súlyt helyezve a XX. századi és kortárs irodalomra.

 

Ajánlat énekes irodalomra:

Ádám J. A dal mesterei I-II-III. kötet

Barokk dalok, áriák a Parisotti gyűjteményből

Bartók: 8 magyar népdal – Öt dal op. 15., Öt dal op. 16

Bartók-Kodály: 20 magyar népdal

Bárdos: Érik a szőlő

Kerényi: Énekiskola I-II-III. kötet – Százszínű csokor

Kodály: Négy dal – Öt dal – Megkésett melódiák

Molnár-Kern: Daloskert

Parisotti: Arie antique I-II-III. kötet

Farkas F.: Gyümölcskosár

Haydn dalok

Schubert, Schumann, Brahms dalkötetek

Mahler, Wolff dalok

Rachmaninov, Poulenc, Britten dalok stb.

 

Stílustanulmányok

 

Szabadon választott ismeretlen opera elemzése és betanításra való előkészítése.

 

Zongorakíséret-korrepetíció gyakorlat

 

Hangszeres és énekes főtárgyasokkal, valamint zenekari karmesteri és kóruskarnagyi főtárgyasokkal teljesítve, tehát nem kíván külön tanárt.

1.-4. szemeszter heti 2 óra (A-1 óra hangszeres + B- 1 óra énekes)

A. 1. szemeszter zenekari vezényléstechnikai gyakorlat órán

2.-4. szemeszter a vonós-fúvós-ütő hangszeres hallgatók zongorakíséret-korrepetíciós óráin

B. 1. szemeszter kórus vezényléstechnikai-gyakorlat órán

2.-4. szemeszter az énektanszék hallgatóinak zongorakíséretes-korrepetíciós óráin

Helyszíne az énektanszékkel, hangszeres szakokkal egyeztetve a fogadási készség és szükséglet szerint.

Anyaga a főtárgyasok aktuális anyaga.

 

A tantárgy célja:

Gyakorlatot szerezni a hangszeresek, énekesek kísérés-korrepetálásában

Megtapasztalni a zongoraszólam szintézisteremtő szerepének fontosságát

A hangszer/ének-tanári, karmesterei munkához illeszkedés képességének fejlesztése

Vezényléstechnikai-gyakorlat órán a beintés-technika minimális készségének elsajátítása

Vezénylésre zongorázás

Tanórákon, próbákon; működési, pszichológiai közegében ismerje meg a hallgató a feladatkörét.

A személyiség szempontjából másképp jelentkezik az önmegvalósítás-kiteljesedés, valamint az idegrendszeri terhelés, felelősség kérdése a szólista, a kamarazenész-zongorakísérő helyzetében hasonló felkészültségű partner vagy diák esetében.

A zongorakísérő-korrepetitor közvetíti, megerősíti a hangszeres és énektanárok pedagógiai irányvonalát, zenei elképzeléseiket /akár az eltérő elképzelést/, elvárásaikat a próbákon, de a diák támasza és partnere is a hangversenydobogón. A karmesteri koncepció követése ugyanez a szólista és kórus betanításakor.

Mindezek a társas lét és viselkedés formáit és normáit feszegetik, indokolt, sőt szükséges az alapvető pszichológiai tájékozottság.