Sebő Ferenc

 

Született: 1947, Szekszárd

 

Tudományos fokozat, egyetemi beosztás: egyetemi magántanár

 

1965: Eötvös József Gimnázium, Budapest

1970: Budapesti Műszaki Egyetem - építész kar

 

Állami Zeneiskola, Székesfehérvár – zongora, cselló

1984-1989: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem – Zenetudományi szak. Tanárai: Rajeczky Benjamin, Dobszay László, Vikár László, Kárpáti János, Somfai László

1989: zenetörténet tanári diploma, majd a szakdolgozat (Vikár Béla népzenei gyűjteménye) megírása után zenetudósi oklevél

 

Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskola

Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Zenetudományi Szakán tanított népzenét

2007/2008-as tanévtől: Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene szakán tanít repertoárismeretet és tekerőlantot

 

A Műegyetemi Szimfonikus Zenekarban csellózott. Itt, a diáktársaságban állt először közönség elé József Attila-dalaival és gitárral kísért népdalfeldolgozásokkal.

1969-ben Berek Kati beépítette dalait az Egyetemi Színpadon játszott József Attila műsorába.

1970-1973: 25. Színház, ahol építészeti munkái mellett, mint zeneszerző, előadó és zenei vezető tevékenykedett. Az ott dolgozó alkotók mellett (Berek Kati, Jancsó Miklós, Györgyfalvay Katalin, Szigeti Károly, Iglódi István) jelentős színházi tapasztalatokra tett szert.

Évfolyamtársával, Halmos Bélával megalakították a Sebő-együttest. Újszerű népzenei feldolgozásai rádiós és televíziós szerepléseik révén hamarosan ismertté tették őket.

A Martin Györgynél hallott eredeti népzenei felvételek hatására azonnal bekapcsolódtak a gyűjtésbe. Céljuk nem csupán a gyűjtemények gyarapítása volt, hanem az, hogy a megismert zenéket eredeti formájukban el is játsszák. Így váltak a hazai hangszeres népzenei- és táncház-mozgalom elindítóivá.

Tímár Sándor megkeresésére a Bartók Táncegyüttes zenei vezetője lett, ahol a koreográfiák készítése mellett megkezdték a néptáncok társastánc-szerű tanulmányozását is. Elsőként a Fővárosi Művelődési Ház körtermét sikerült erre a célra megszerezni. Itt alakult ki a táncház életképes változata, a párhuzamos táncoktatással összekötött össztáncok helyszíne. Hamarosan megalakult a Sebő-együttes két klubja is: a zártkörű, műegyetemi R-klub, és a zuglói Kassák-klub, mely tágabb érdeklődésű közönséget vonzott.

A Kassák-klubban 1973-81-ig tevékenykedett. A hosszú távra elgondolt megoldások a táncház-mozgalom hallgatólagos központjává tették ezt a kis zuglói klubkönyvtárt, mely a hazai mellett hamarosan nemzetközi tekintélyre is szert tett.

 

1973-1980: a Népművelési Intézet kutatási osztályának előadója

A Kassákban nyert oktatási tapasztalatokból mindenki számára nyitott Országos Táncházvezető, és zenész tanfolyamot alakított ki. A tanfolyam öt éven át, havi rendszerességgel folyt, egy-egy intenzív nyári táborozással megtoldva, melyet a Kassák klub tagjaival közösen szerveztek. A tanfolyamon, népművész mesterekkel karöltve oktatták a táncot, a zenélést, valamint a klubszervezés fortélyait. A tanfolyam híre hamarosan túlnyúlt a határokon is. Eredményességét az innen kikerült tanítványok sikeressége minősíti (Muzsikás, Téka, Ökrös stb.)

A hivatalos zenei intézményrendszer azonban nem akarta tudomásul venni a kibontakozó mozgalmat, már csak azért sem, mert képviselőit zeneileg műveletlennek tartotta. Ezért semmi esély nem volt arra, hogy a népzene felsőfokú oktatását integrálja. A 70-es évek végére már az is nyilvánvalóvá vált, hogy a Népművelési Intézet, az elért eredmények ellenére sem képes túllépni saját korlátain, ezért az ott folyó munkánk - más, akkor fontosabbnak vélt projektek támogatása miatt - nem intézményesedhet egy Népfőiskola-szerű oktatássá.

1991-től a Magyar Televízióban volt megrendelő szerkesztő. Több stábot alakított ki, amelyeknek munkáját szakmailag felügyelve megszervezte a népzene, a néptánc és a régizene műfajainak képernyőre kerülését. A Nyitott Stúdió, a Zenelánc című sorozatműsorokban a "revival" együttesekkel készített felvételeket. Az Ó-Európa, a Hagyományőrzők, a Martin György gyűjtéséből című sorozatok az autentikus hagyományok, a Musica Historica és az Ünnepi ének című sorozatok pedig a histórikus zene fórumai voltak.

Az MTV sorozatos átszervezéseinek eredményeképpen az ezredforduló után egyre kevesebb népzene kerülhetett a képernyőre. Egyedül a Hagyományok Háza című, ismeretterjesztő sorozatot sikerült a képernyőn tartani havonta egy alkalommal, s néhány alkalmi koncertfilm készült revival együttesekkel 2006-ig bezárólag. Ezt követően a Magyar Televízió nem tartott igényt népzenei szerkesztőre.

1996 decemberében felkérték a Magyar Állami Népi Együttes művészeti vezetésére.

Kidolgozta a nemzeti intézmény rangjára emelt együttes új művészeti és működési koncepcióját. Javaslatának lényege szerint a színházi működés mellé kapcsolódó két új tevékenység (a hagyománygondozás és a közönségszolgálat) lehetővé tették a hagyománygondozás intézményének, a Hagyományok Házának hivatalos megalapítását, melynek 2002-ben szakmai igazgatója lett.

 

 

TÁNCHÁZ - Méhkeréki táncok (SEP 28027) 1975

A magyarországi románok népzenéje (SLPXl8077) 1984

Bogyiszlói zenekar (SPLXl8095) 1984

Lőrincréve népzenéje (SLPXl8012) 1986

Moldvai csángók Magyarországon (SLPXl8096) 1987

Bukovinai székelyek Magyarországon (SLPXl8131) 1988

 

Lajtha László: Széki gyűjtés (szerk.) - HUNGAROTON (LPXl8092-94) 1985.

PÁTRIA - magyar népzenei hanglemezek CD-Rom (szerk) - FONÓ (FA-500-3) 2001.

Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok I-II. Budapest, 2005. Hagyományok Háza

Lajtha László: Bogyiszlói gyűjtés 1922 (szerk.) Budapest, 2006. Hagyományok Háza

 

Táncház - SEBŐ Együttes (SEP28022) é. n.

Táncház (SLPXl8033) 1977

Táncházi Muzsika (SLPXl8031-32) 1978

Kalocsai kertek alatt (Km.: Sebestyén Márta) KR329 é. n.

Trufa (LPXl8040) 1978

 

 

 

1977: Muzsikáló szerszámok

1980: Aprók tánca

Zenelánc,

Nyitott stúdió,

Ünnepi ének,

Ó-Európa,

Hagyományőrzők,

Musica Historica,

Martin György gyűjtéséből,

Hagyományok Háza.

Népzenei Koncertek.

 

Pesovár Ernő: Nézd a tánc nemeit

 

Sztanó Pál (hangmérnök)

Dobszay László (zenetudós)

Timár Sándor (koreográfus)

Csorba János (hagyományőrző énekes)

Lőrincz Lajos (táncfolklorista)

Gerő László (építész)

Szőke Péter (madárkutató)

 

 

 

1974-1977: Tájak, emberek (sorozat az Egyetemi Színpadon, népművészek, költők közreműködésével

1975: Bartók hegedűduók és népzenei forrásaik (Jeunesse Musical tábor -Groznjan)

1981: A népzene forrásainál (népművészek a Zeneakadémián)

1982: Régi hangszerek - népi hangszerek (Budai Vigadó)

 

1972: Játszani is engedd (József Attila műsor Berek Katival).

1973: Nagy László műsor Berek Katival

1973: Síppal-dobbal, nádihedegűvel önálló est (Jobba Gabi, Zala Márk közreműködésével)

1976: Latinovits est (Fészek-klub)

1998: Szólt az ember (József Attila műsor Jordán Tamással)

Születésnapomra (Merlin színház)

1998: Pannónia dicsérete (Merlin színház) 1998.

 

Közreműködés televíziós műsorokban:

1972: Grunwalsky Ferenc-Hanák Gábor: Alattvalók és királyok

1972: Zolnay Pál: Együgyű ének (József Attila versei)

Zolnay Pál: Fut a szél magába (Weöres Sándor versei)

Zolnay Pál: Halhatatlanul - (A Duna menti népek költészete sorozat)

1979: Zolnay Pál: Énekelt versek

1973: Székely Orsolya: Hajnalban indultunk (portré a Sebő együttesről)

1975: Székely Orsolya: Regösének l-ll. (km.: Nagy László)

Gulyás László szerk.: Lóra csikós, lóra (A Bartók együttessel)

Szomjas György: Hegedős ének ( km.: Nagy László és Szécsi Margit)

Kardos Ferenc: Rege a csodaszarvasról

Lengyel Ágnes: Sólyomének l. (Nagy László énekelt versei)

Lengyel Ágnes: Sólyomének II. (Weöres Sándor énekelt versei)

Szabó Márta (szerk.): Cimbora műsorok,

Szabó Márta (szerk.): Medvetánc (József Attila műsor, km.: Kőszegi Imre)

Edelényi János: Szeretnének (József Attila műsor, km.: Latinovits Zoltán, Jordán Tamás) Kende Márta: Százszorszép (Benedek András bábjátékának kísérőzenéje)

1975: Tarbay Ede: Varjúdombi meleghozók (kísérőzene)

Fehér György: Kőbéka (Weöres versek, km.: Weöres Sándor, Latinovits Zoltán, Ruttkay Éva)

Kardos Ferenc: Szeretnének (József Attila versei, Jordán Tamással)

Fehér György: Tanítások (Összeállítás József Attila verseiből, Jordán Tamással) - DVD-n is.

2000: Grunwalsky Ferenc: Orbán Ottó portré

2005: Hajdanában danában (24 részes zenetörténeti sorozat), Duna TV

 

Rádiós kísérőzenék és közreműködés:

1973: Síppal-dobbal, nádihegedűvel (önálló est közvetítés a 25. Színházból)

1973: A pénz hatalma kínai opera (rend.: Bozó László, km.: Csákányi László, Márkus László)

1974: Illyés Gyula: Két férfi (rend.: Siklós Olga, km.: Latinovits Zoltán, Páger Antal)

1977: Nagy László: Rege a tűzről és jácintról (1977.)

1978: Az árva megmentése (kínai opera) rend.: Bozó László

1978: Balzac: Pajzán históriák I-IV. (rend.: Bozó László)

Gvadányi: A peleskei nótárius (rend.: Bozó László)

1978: Csokonai: A méla Tempefői (rend.: Bozó László) 1978.

1978: Csokonai: Kocsonya Mihály házassága (rend.: Marton Frigyes)

1982: Szécsi Margit: Eszem a gesztenyét (rend.: Siklós Olga, km.: Szécsi Margit, Ruttkay Éva)

Tarbay Ede: Varjúdombi meleghozók (rend.: Csajághy János)

Barabás Tibor: Rákóczi hadnagya (rend.: Siklós Olga)

Pállya István: Szerencsés és Ravaszy (rend.: Siklós Olga)

 

Kuan Han Csing: Tou-O igaztalan halála (kínai opera) 25. Színház

Gyurkó László: Don Quijote (25. színház, Miskolci Nemzeti Színház)

Hernádi Gyula-Jancsó Miklós: Fényes szelek (25. Színház)

Hernádi Gyula: Utópia (25. Színház)

Garcia Lorca: A csodálatos vargáné (Egervári Szabadtéri Játékok)

S. A.: Pikkó hertzeg és Jutka Perzsi (Szentendrei Theátrum, MÁNE)

Petőfi Sándor: A hóhér kötele (Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház)

 

Tarbay Ede: Varjúdombi meleghozók (rend.: Balogh Géza)

Szent Miklós legendája (rend.: Urbán Gyula)

Betlehemes (rend.: Balogh Géza)

Ali Baba és a negyven rabló (rend.: Balogh Géza)

Vargha Balázs: Jeles napok (rend.: (Balogh Géza) 1981.

 

 

1973: Timár Sándor: Táncbéli Táncszók

Timár Sándor: Katonakísérő,

1974: Timár Sándor: Meg kell a búzának érni

Timár Sándor: Bagi táncok,

1975: Timár Sándor: Méhkeréki táncok

Timár Sándor: Széki táncok

 

Erdélyi Tibor: Sámán

Erdélyi Tibor: Cigány táncok

 

1984: Timár Sándor: Nádas menti táncok

Timár Sándor: Borsodi táncok.

1980: Timár-Novák Ferenc: Táncszvit

2000: Mihályi Gábor-Vargha Zoltán - Juhász Zsolt: Táncos Magyarok

2005: Mihályi Gábor: Pannon Freskó (2005.)

 

 

1971: Jancsó Miklós: Még kér a nép

1972: Zolnay Pál: Fotográfia

1975: Bódy Gábor: Amerikai anzix

1977: Zolnay Pál: Sámán

2000: Jancsó Miklós: Utolsó vacsora az Arabs Szürkénél (2000.)

 

1976: Szomjas György: Talpuk alatt fütyül a szél

1979: Szomjas György: Rosszemberek

1980: Tarbay Ede: Varjúdombi meleghozók

2006: Fazekas Lajos: Mátyás, a sosem volt királyfi I-III.

 

 

1972: JÓZSEF ATTILA - Berek Kati és a SEBŐ Együttes (LPX 13734)

Weöres-Sebő együttes (SEP 27481) é. n. (kislemez)

1975: SEBŐ együttes

1976: Hazáért és szabadságért - Rákóczi dokumentumok (SLPXl5053)

1978/1997: La Hongrie: Ansamble Sebő (Arion)

1979: MIDEM

1979: Regélő - Weöres Sándor versei (MKl3804)

1980: Az igazmondó juhász - Benedek Elek meséi (SLPXl3835)

1980: Énekelt Versek (SLPXl3877)

1980/1993: Hungarian Folk Music SEBŐ (Rounder)

1986: CIMBORA - Weöres Sándor versei (SLPX 13944)

1996: Galagonya (HCDl4249)

1997: Sebő Ferenc-Weöres Sándor: Rongyszőnyeg GRYLLUS Kft. (GCD006).

1998: Szerenád (szerzői kiadás)

2001: Rejtelmek GRYLLUS Kft. (GCD 024)

2001: Brathanki: Patataj

2004: Sebő Együttes: Játék karácsonykor (2004) Karinthy gimnázium (kis CD)

2004: Sebő-NagyLászló (Hangzó Helikon) Helikon Kiadó Kft.

2005: Sebő-József Attila (Hangzó Helikon) Helikon Kiadó Kft.

 

Bartók Béla: Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjtemény. A Magyar Tudományos Akadémia megbízásából 1934-től 1940-ig szerk. – I. kötet /A I. osztály 1-416. sz./ Sajtó alá rendezte Kovács Sándor, Sebő Ferenc. Bp. 1991. Akad. Kiadó. 1140 p. 8 t.

Az MTA Zenetudományi Intézet népzenei gyűjteményének áttekintő katalógusa. Beszámoló az NK („Népzenei Katalógus") programról - Zenetudományi Dolgozatok 1990-7991. 241-247.

A revival mozgalom és a táncház Magyarországon. - Árgus. 1991. 3. 68-73.

Népzenei Olvasókönyv. Bp. 1994. Magyar Művelődési Intézet. 424 p.

Vikár Béla Népzenei Gyűjteménye. Budapest 1989. Szakdolgozat. (Magyar Zene 1995. 3-4. 297-392.)

Vikár Béla népdalgyűjteményének filológiai problémái. - Magyar Zene 1990. 1. 76-85.

Mikor is volt 1896? Vikár Béla népdalgyűjteményének datálási problémái. - Iskolakultúra 1995/22. 35-41.

Népzene és számítógép. Egy új írásbeliség filológiai problémái. - Zenetudományi Tanulmányok. 1997/254.

Csorba János: Bár emlékezete maradjon meg... (szerk.) - Budapest, 2001.

Lajtha László: Dunántúli táncok és dallamok II. (szerk.) Budapest, 2005. Hagyományok Háza

Lajtha László: Bogyiszlói gyűjtés 1922 (szerk.) Budapest, 2006. Hagyományok Háza

Vikár Béla népzenei gyűjteménye Budapest, 2006. Hagyományok Háza

Bartók Béla: Magyar Népdalok Egyetemes Gyűjtemény II. kötet /A I. osztály 417-906. sz./ Sajtó alá rendezte Kovács Sándor, Sebő Ferenc. Bp. Akad. Kiadó. 1031 p. (Kiadás alatt)

 

Zenei tevékenységét a Rádió és a Televízió nívódíjakkal jutalmazta

1978: Állami díj - A táncházmozgalom szervezéséért (Tímár Sándorral és Halmos Bélával megosztva)

1995: Magyar Művészetért Alapítvány díja,

1996: a Budapest Klub Planetáris Gondolkodásért díja (Tímár Sándorral és Halmos Bélával megosztva)

2000: Budapestért díj (Halmos Bélával megosztva)

2006: Pro Cultura Urbis díj és a Magyar Köztársasági Érdemrend Középkeresztje (polgári tagozat) kitüntetés

2012: Kossuth-díj

 

seboferi[kukac]t-online.hu