BA zeneszerzés tantárgyleírások

Alapozó ismeretek:

Filozófia

Esztétika

Etika

Művelődési ismeretek

Általános zenetörténet

Magyar zenetörténet

Népzene

Műismeret

Akusztika

 

Általános szakmai ismeretek és készségek:

Zeneelmélet

Szolfézs

Hangszínszolfézs

Zongora

Transzponálás és partitúrajáték

Társaszene

Kortárszene

Karmesteri gyakorlat

Zenekari hospitálás

Kórus

 

Differenciált szakmai ismeterek és készségek:

Szabad kompozíció főtárgy

Klasszikus kompozíció főtárgy

Vokális ellenpont főtárgy

Hangszeres ellenpont főtárgy

Hangszerelés főtárgy

XX. századi kompozíciós gyakorlat

Formatan és analízis

XX. századi stílustörténet

Az elektronikus zeneszerzés alapjai

Elektronikus zeneszerzés alapjai gyakorlat

Prozódia

Előadói gyakorlat

Felkészülés a diplomahangversenyre

 

 

Alapozó ismeretek

 

Filozófia

 

A képzés célja:

 

a hallgatók megismertetése a filozófia alapvető elméleti fogalmaival; általános filozófiatörténeti ismeretek nyújtása; filozófiai szakszövegek olvasása és közös értelmezése révén retorikai, logikai és szakszövegértési képességek fejlesztése.

 

A tantárgy felépítése:

 

1. szemeszter

- Bevezetés: a filozófia fogalma, történeti és jelenkori jelentősége. Viszonya a valláshoz, a tudományhoz, a művészethez és az ideológiához

- Preszókratikusok

- Platón

- Arisztotelész

- Sztoa és szkepticizmus

- A középkor bölcselete: Aquinói Szt. Tamás és a skolasztika

- Reneszánsz, reformáció és tudományos forradalom. F. Bacon

- Descartes és a racionalizmus

- Locke és az empirizmus

- Berkeley és Hume

- Francia felvilágosodás

- Kant

- Schopenhauer

- Hegel és a német idealizmus

- Konzultáció, az értékelés előkészítése

 

2. szemeszter

- Comte és a pozitivizmus

- Nietzsche

- Freud

- M. Schlick, K. Popper és a logikai pozitivizmus

- Wittgenstein és a nyelvfilozófia

- Heidegger

- Sartre és az egzisztencializmus

- Th. Kuhn és a tudományfilozófia a XX. század utolsó harmadában

- Gadamer és a hermeneutika

- Feyerabend és a posztmodern

- Derrida és a dekonstrukció

- Rorty és a neopragmatizmus

- Összefoglalás: a filozófiatörténet áttekintése

- Konzultáció, az értékelés előkészítése

 

Ajánlott szakirodalom:

 

Anzenbacher, Arno: Bevezetés a filozófiába (Bp., 1994)

Störig, Hans Joachim: A filozófia világtörténete (Bp., 2002)

Filozófiai kisenciklopédia (Bp., 1993)

Politikai filozófiák enciklopédiája (Bp., 2003)

Filozófiai kalauz (Bp., 1997)

 

Számonkérés módja:

 

Mindkét szemeszter végén kollokvium

Az értékelés előre megadott tételek kidolgozása alapján írásban és szóban történik.

 

 

Esztétika

 

A tantárgy felépítése:

 

I. Az esztétika jelentése, eredete, tárgya, társ- és segédtudományai

Az esztétikai gondolkodás filozófiai és mesterségi hagyománya – A „kallisztikai" és az „általános művészetelméleti" felfogás – A társ- és segédtudományok három fő csoportja: a) humán- élettani b) természettudományi c) történeti.

 

II. Az esztétika sajátos jellege

Tudományos és művészi gondolkodás – szó-fogalom, kép-fogalom, digitális közvetítés-analóg megjelenítés,

a közvetlen érzékszervi recepció, az egyesként megjelenítő általános, c) az intenzív totalitás. – Mimészizs és poiészisz, utánzás és alkotás; az esztétika gnószeológiai és ontológiai szemlélete; a műalkotás, mint a létezés autonóm módja.

 

III. Az esztétikum emberközpontúsága

Antropomorfizmus - antropocentrizmus – A mágikus kultúra emberszerű világképe – Az érzelmek jelentősége a) egzisztenciális, élettani beágyazottság b) személyes és közösségi, értékelő és cselekedtető funkció c) érzelem és művészet, a katharzis.

 

IV. A különös és a tipikus

A különös, mint filozófiai kategória – A művészi különös, mint tipikus: klasszika és romantika, „ideális" és „reális" művészetszemlélet; statika és dinamika – A tipikus történelmisége; tipikus helyzet - tipikus jellem.

 

V. A művészetek osztályozása

Az osztályozás különböző nézőpontjai a történelemben – Egyidejű és folyamatos művészi megjelenítés, „testek" és „cselekvények": Lessing: Laokoonja – Vizuális és auditív befogadás – Tárgyszerűség és funkció; a zene helye a művészetek rendszerében.

 

VI. A zene esztétikai értelmezésének különböző történelmi hagyományai

Az „utánzás"-esztétika – A beszédszerűség, mint magyarázó elv; az „érzelem" esztétika – A Pythagoreus hagyomány; számszerűség, kozmikus értelmezés és számmisztika – Zeneesztétikai agnoszticizmus.

 

VII. A zene, mint az emberi kommunikáció sajátos közlő eszköze

A zene eredetére vonatkozó különböző felfogások – A zene kialakulásának forrásai a közösségi létben – A hallás jelentősége az emberi tájékozódásban – Zörej és zenei hang; a zene szenzuális- élettani és jelentésközlő funkciója; kinesztéziás és térszerű zene-érzékelés – A zenei hangmagasságok és időtartamok rendje, két és három elem logikája, hangrendszerek, dallam-elemek felépülése, jelentő funkciója; többszólamúság – A zenei cselekvény, mint a létezés folyamatának folyamatos, szervezett, hangzó modellje.

 

VIII. A zene és az emberi kommunikáció különböző tartományai

Zene és gesztus a) a zenei gesztus, mint emberi magatartásformák hallható közlése b) a zenei gesztika történelmi hagyománya; kheironomia, neumák, hangjegyírás c) a közösség zenei módon szervezett gesztus-rendjei: a táncok, történelmi és zenetörténeti jelentőségük – Zene és beszéd a) közös akusztikus jellegük, átmeneteik, kölcsönösségük b) közös gesztikai hátterük; a beszéd hallható gesztika c) zene és beszéd megkülönböztető jegyei α) a beszéd a tárgyi-fogalmi közlés és megjelölés módja β) a zene az összefüggések tárgyiasságon túli hangzó megjelenítése γ) érintkezésük sajátos terülezte a költői nyelv.

 

IX. A zene és külső környezete

Zene és mozgás, zene és tér; zenei tér-szimbolika – Szünesztéziás jelenségek, látási képzettársítások, zene és fény, zene és szín – A hangutánzás köre, problematikája.

 

X. Tartalom és forma általános, esztétikai és zenei problémái

A műalkotás formálódásának logikai mozzanatai: tárgy, eszme, téma, műfaj, szerkezet, előadás, stílus – A forma, mint a létezés módja; a művészi formálás, mint a szemléltetés módszere, sűrítés és ellenkezője – A zenei tartalom és forma történelmi problematikája; abszolút és program-zene vitája; a zenemű programjának helyes értelmezése.

 

XI. A művészet társadalmi életmódja

A művészi alkotás maradandóságának kérdése: korhoz kötöttség és koron felüliség egysége és ellentmondása – A zene a társadalmi függőség és igény függésében, a hangszerek, fejlődésük és használatuk történelmi példái.

 

XII. A szép problematikája

Kant félreértett formulája – A szép, mint a jelenségben adekvát módon szemlélhető lényeg – A szép és a többi esztétikai kategória – A szép és más érték-szférák kölcsönhatása, keveredése – A szép és az emberi szépség-eszmény – A szabad birtoklás és azonosulás élménye a szép átélésének feltétele – Való és kellő, „Sein" és „Sollen" dialektikája a művészi megjelenítésben; igaz és kellemes – A szép, mint a megvalósult kellő szemlélhetősége, élménye.

 

Számonkérés módja:

 

1. szemeszter végén minősített aláírás, a 2. szemeszter végén kollokvium.

Az értékelés előre megadott tételek alapján szóban történik.

 

 

Etika

 

A képzés célja:

 

Bevezetés az erkölcsfilozófia alapvető fogalmaiba.

Az erkölcsfilozófia történetének áttekintése.

Etikai dilemmák vizsgálata szépművészeti alkotásokban.

A hallgatók általános morális érzékenységének fejlesztése.

 

A tantárgy felépítése:

 

1. szemeszter

- Az etika, a morál és az erkölcs fogalmának tisztázása. Leíró, normatív és metaetika. A jelenkor erkölcsi pluralizmusa/krízise
- Az erkölcsfilozófia jelenleg legerősebb áramlatai
- Az etika története. Hellén kezdetek és Arisztotelész erényetikája
- A hellenizmus individualista erényetikái (sztoa, hedonizmus, künikosz morál, epikureizmus)
- A kereszténység erkölcsteológiája I. (Szent Ágoston, Abélard)
- A kereszténység erkölcsteológiája II. (A. Szent Tamás erényfelfogása)
- Néhány erény a gyakorlati életben. Közös értelmezés (igazságosság, türelem, őszinteség stb.)
- A 16. század mint fordulópont. Reneszánsz, racionalizmus, szabadság és szubjektivizmus. (Machiavelli)
- Individuum és morál. A felvilágosodás dilemmái. (Locke, De Sade, Hume és Diderot)
- A modernitás megoldási kísérletei. Kant erkölcsfilozófiája mint deontológia (jog- és kötelességelvűség)
- Deontológia II. (J. Rawls igazságosságelmélete)
- Konzekvencionalizmus és utilitarizmus. (Bentham és J. S. Mill)
- Utilitarizmus a 20. században. (Liberális és autokrata utilitarizmusok)
- Konzultáció, az értékelés előkészítése

 

2. szemeszter

- Szubjektivista erkölcsfilozófia a 19. században (Sören Kierkegaard)
- Kierkegaard II.
- Friedrich Nietzsche morálfilozófiája
- Nietzsche II.
- Az erkölcs ábrázolásának lehetőségei a szépirodalomban: didaxis, dezilluzionizmus és irónia
- Kemény Zsigmond: Két boldog című beszélyének közös elemzése (otthoni olvasás után)
- Filmelemzés etikai szempontból (J. Jarmusch: Lakókocsi, éjjel)
- Gyakorlati erkölcsi dilemmák, többjelentésű morális szituációk I. Az abortusz
- Gyakorlati erkölcs II. Az eutanázia
- Gyakorlati erkölcs III. Tudomány, technológia és bioetika
- Gyakorlati erkölcs IV. Politika és morál
- Filmelemzés: F. Fellini: Zenekari próba
- Az erkölcsfilozófia kérdéseinek összefoglalása
- Konzultáció, az értékelés előkészítése

 

Ajánlott szakirodalom:

 

Turgonyi Zoltán: Etika (Bp., 2002)

Nyíri Tamás: Alapvető etika (Bp., 1994)

Böckle, Franz: A morálteológia alapfogalmai (Bécs, 1975)

Beran Ferenc szerk.: Emberismeret és etika (Bp., 2002)

Sebestyén Jenő: Református etika (Bp. – Gödöllő, 2000)

Comte-Sponville, André: Kis könyv a nagy erényekről (Bp., 2001)

MacIntyre, Alasdair: Az erény nyomában (Bp., 1999)

Gaizler Gyula – Nyéky Kálmán: Bioetika (Bp., 2003)

 

Számonkérés módja:

 

Mindkét szemeszter végén kollokvium.

Felvételének feltétele a Filozófiat tárgy elvégzése. Az értékelés előre megadott tételek kidolgozása, illetve tanulmányok otthoni feldolgozása alapján írásban és szóban történik.

 

 

Művelődési ismeretek

 

A tárgy feladata:

 

A zenészek egyetemi szintű oktatásának fontos kiegészítő része olyan stúdiumok sora, melyek a művelődés széles területén nyújt nekik a középiskolánál magasabb szintű tájékozódási lehetőséget. Számolni kell ugyanis azzal, hogy – más egyetemi hallgatókkal szemben – a hivatásos zenész kisgyermek kora óta napi 4-5 vagy még több órában hangokkal foglalkozik, középiskoláját többnyire szakiskolában végezte. Ugyanakkor a zenei munka erős szellemi dimenziója a történelem folyamán mindig fogékonnyá tette művelőit más művészetek és szakmák előtt. E stúdiumok funkciója azonban nem az, hogy egy meghatározott ismeretkörrel járuljon hozzá a zenei tárgyakhoz, hanem az, hogy általában a tágítsa a hallgató intellektuális és érzelmi horizontját, egyben ellensúlyozza is a zenei tanulmányok egyoldalúságait. A hallgató hangszerének adottságai és egyéni tehetsége jelentős szerepet játszik annak eldöntésében, hogy a kultúra melyik területéről akar magasabb szintű tapasztalatokat szerezni.

 

Éppen ezért az egyetem több kulturális területet megnyit a hallgatók előtt, melyekből mintegy kötelezően választható tárgy-együttesből a hallgató alakíthatja ki a kurrikulumot. A pusztán közművelődési szint túlhaladását a szakma legjobb szakembereinek meghívásával kell elősegíteni. Emiatt a tárgyért felelős oktató megjelölésén túl nem kívánatos állandó oktatók alkalmazása, mert ez vagy a szakszerűség megőrzése ellen hatna, vagy – alacsony óraszámok tudomásul vételével – az egyetem számára gazdaságtalan lenne. Az azonban kívánatos, hogy bizonyos stúdiumok bevált vendégelőadók visszahívásával ismét és ismét megjelenjenek a tanévi programokban.

 

A kurzusok tárgyát úgy kell meghatározni, hogy az anyagban való elmélyedésre alkalmat adjon. A lehetséges tárgykörök:

- művészettörténet

- szövegértés és -fogalmazás (stilisztika)

- verstan

- színháztörténet és dramaturgia

- művelődéstörténet

- egyháztörténet

- a magyar irodalmi nyelv

- irodalomtörténet és műelemzés

- néprajz

- várostörténet

- eszmetörténeti mozgalmak

- általános stílustörténet

 

A szakirodalom a meghirdetett témához igazodik. Példaképpen néhány alapmű:

- Magyar Értelmező Kéziszótár

- Arany János tanulmányai

- Szepes Erika – Szerdahelyi István: Verstan. Budapest, 1998.

- Mezey László: Deákság és Európa. Irodalmi műveltségünk alapvetésének vázlata. Budapest, 1979.

- Győrffy György: István király és műve. Budapest, 2000.

- Aradi Nóra – Marosi Ernő – Beke László: A magyarországi művészet története. Budapest, 1987.

- Marosi Ernő: A középkor művészete. Budapest, 1998.

 

Számonkérés módja:

Az egyetem évente 4-5, egyenként 1 kredit értékű (heti 1 kontaktóra és 1 további munkaóra) kurzust hirdet, melyből a hallgatók (évfolyamra való tekintet nélkül) választhatnak. A hallgatónak a BA ciklusban 4 kreditet kell szereznie.

Az egyes kurzusok végén gyakorlati jegy.

 

 

Általános zenetörténet

 

Az általános zenetörténet tantárgy mindenekelőtt a nyugati civilizáció zenéjének legfontosabb korszakaival, irányzataival, stílusaival, műfajaival, alkotóival és műveivel, előadóművészetével illetve zenei életével ismerteti meg a hallgatót. Csak érintőleg foglalkozik más (keleti, afrikai) kultúrák zenéjével, népzenével, jazzel illetve a magyar zenével – ez utóbbi történetének részletesebb bemutatása a magyar zenetörténet tárgy feladata. A tanárnak minden szemeszterben fel kell mutatnia a változások fő tendenciáit, azok vélhető okait, társadalmi-történelmi-társművészeti hátterét, anélkül azonban, hogy a zenetörténeti eseményeket egyszerű „fejlődéstörténetként" értelmezné.

 

Miután egyelőre nem áll rendelkezésre elfogadható, korszerű, a zenetörténet egészét vagy legalább nagyobb részeit átfogó magyar nyelvű tankönyv, illetve jegyzet, a tanár feladata, hogy olvasmányokat, könyveket, esetleg könyvekből fejezeteket jelöljön ki, amelyekből a hallgató – órákon készített jegyzetei mellett - a vizsgára készülhet. Az egyes tárgyköröknél tájékoztató jelleggel adjuk meg a legfontosabb magyar nyelvű szakirodalmat (mindig a magyar kiadás dátumával, s csak a legfontosabb adatokra szorítkozva). Minden szemeszternél használható könyv (bár fenntartásokkal): Schonberg, H. C: A nagy zeneszerzők élete, Bp, 1998.

 

I. A zene keletkezésével kapcsolatos elméletek; az ókori kultúrák zenéje, részletesebben az ókori görög zene; a kereszténység zenéje; a középkori világi zene; az európai többszólamúság kialakulása (a 16. század zenéjéig).

 

Ajánlott szakirodalom:

     Kárpáti János: Kelet zenéje. Bp, 1981

     Dobszay László: A gregorián kézikönyve. Bp, 1993

     Mezey János: Korai polifónia. Bp, 1997

     Gülke, Peter: Szerzetesek, polgárok, trubadúrok. Bp, 1979

     Brown, Howard M: A reneszánsz zenéje. Bp, 1981

 

II. A barokk zene; az opera, oratórium, kantáta kialakulása és első jelentős alkotásai.

 

Ajánlott szakirodalom:

     Palisca, C. V.: Barokk zene. Bp, 1976

     Wolff, Chr: Bach. Bp, 2004

     Wolff, Chr, etc: A Bach család. Grove monográfiák. Bp, 1989

     Dean, V: Händel. Grove. Bp, 1987

     Talbot, M, etc: Olasz barokk mesterek. Grove. Bp, 1990

 

III. A klasszika előzményei; a zenekari szimfónia és a vonósnégyes kialakulása; Haydn, Mozart és Beethoven művészete; az opera 18. századi története.

 

Ajánlott szakirodalom:

     Geiringer, C: Joseph Haydn. Bp, 1970

     Robbins Landon, H. C.: Mozart utolsó éve. Bp, 2001

     Sadie, S: Mozart. Grove. Bp, 1987

     Kerman, J – Tyson, A: Beethoven. Grove. Bp, 1986

     Mozart Breviárium. Összeállította és ford. Kovács János. Bp, 1974

 

IV. A Lied-műfaj kialakulása, Schubert, Schumann, Mendelssohn, Chopin stb. művészete, a szimfonikus költemény kialakulása, Berlioz és Liszt zenéje (kivéve az utóbbi magyaros műveit – ezek a magyar zenetörténet során tárgyalandók), a 19. századi opera (elsősorban az olasz és német opera) története.

 

Ajánlott szakirodalom:

     Hamburger Klára: Liszt. Bp, 1980

     Hamburger Klára: Liszt Kalauz. Bp, 1986

     Fischer-Dieskau, D: A Schubert-dalok nyomában. Bp, 1975

     Kroó György: Berlioz. Bp, 1980

     Dahlhaus, C - Deathridge, J: Wagner. Grove. Bp, 1988

     Várnai Péter: Verdi Opera Kalauz. Bp, 1978

 

V. A 19. század utolsó évtizedeitől a századforduló, illetve a 20. század egyes mesterei: pl. Muszorgszkij, Brahms, Bruckner, Puccini, Mahler, Richard Strauss, Debussy, Ravel, Satie; a francia Hatok munkássága.

 

Ajánlott szakirodalom:

     Erhard, L: Brahms. Bp, 1978

     Blaukopf, K: Gustav Mahler. Bp, 1973

     Ujfalussy József: Debussy. Bp, 1959

     Batta András: R. Strauss. Bp, 1984

     Szőllősy András: Arthur Honegger. Bp, 1980

 

VI. A 20. századi zene irányzatai, mesterei, a legfontosabb műveik (bécsi iskola, neo-stílusok, Stravinsky, szovjet-orosz zene, Messiaen, Ives, Varese, a második világháború utáni főbb irányzatok: szerializmus, elektronika, aleatória, Cage, lengyel iskola). Noha Bartók számos összefüggésben szóba kerül e szemeszter során, az ő munkásságának bemutatása (így például népzenegyűjtése, tudományos tevékenysége) jórészt a magyar zenetörténet keretei közt történik.

 

Ajánlott szakirodalom:

     White, E. W: Stravinsky. Bp, 1976

     Stravinsky, I – Craft, R: Beszélgetések. Bp, 1987

     Sosztakovics, D: Testamentum. Bp, 1997

     Arnold Schoenberg levelei. Ford.: Tallián Tibor. Bp, 1974

     Webern, A: Előadások, írások, levelek. Válogatta és szerk. Wilheim András. Bp, 1983

 

 

Számonkérés módja:

1-5. szemeszter során kollokvium (írásbeli teszt és szóbeli felelet, 5-fokozatú osztályzat e kettő átlaga alapján). A tanulmányok végén szigorlat.

 

 

Magyar zenetörténet

 

A magyar zenetörténet tanításakor mindenekelőtt két fogalmat kell tisztázni: a „magyar" jelző a magyarországi használatra, a történelmi Magyarország egész területére vonatkozik. A „zenetörténet" pedig nemcsak a zeneműveket és szerzőit, hanem egyes korszakok zeneéletét, intézményrendszerét öleli át. A tantárgy oktatásában a következő problémákat kell kezelni.

 

Nemcsak a magyar nyelvű vagy magyar vonatkozású emlékeket helyezzük előtérbe (amint az korábban, pl. Szabolcsi összefoglalásában történt), hanem az egyházi zene intenzív művelésének korszakában a latin nyelvű, a barokk korban pedig a német nyelvű zenét, valamint a Magyarországra importált zenét is.

 

Nem szabad sem túlbecsülni, sem alábecsülni egyes korszakok műveit és szerzőit, az ún. „hazai alkotásokat", hanem az ismert európai jelenségekkel párhuzamosan, lehetőleg objektív módon kell tárgyalni.

 

Fontos, hogy a magyar zenetörténet teljes vonulatába beemeljük a népzenei jelenségek történeti tárgyalását is.

Az első szemeszterben a tanárnak a honfoglalás korától nagyjából a 19. századi magyar zenéig kell eljutnia. Itt kerülhet sor Liszt magyaros műveinek tárgyalására is. E kurzus során a tanár a hallgatók aktív, gyakorlati közreműködésére is számíthat (pl. úgy, hogy felvételről való bemutatás helyett egyes műveket a hallgatók kisebb-nagyobb önkéntes együttesei szólaltatnak meg, előzetes megbeszélés alapján).

 

A második szemeszter a 20. század magyar zenéjét mutatja be. A kurzus gerincét Bartók és Kodály életművének tárgyalása képezi. E mellett feltétlenül sor kell keríteni a második világháború utáni évtizedek magyar zenéjének és zenei életének ismertetésére is.

 

Fontosabb szakirodalom:

Szabolcsi Bence: A magyar zene évszázadai I, II, Budapest 1959, 1961.

Dobszay László: Magyar zenetörténet, Budapest 1998.

Legány Dezső: A magyar zene krónikája, Budapest 1962.

Tallián Tibor: Bartók Béla. Bp, 1981

 

Számonkérés módja:

Az első szemeszter során kollokvium, a második végén összevont szigorlat az Általános zenetörténet tárggyal.

 

 

Népzene

 

A tárgy feladata a magyar zenei örökség ezen alapvető rétegének a tanult zenész szakmai és értelmi színvonalán való összefoglaló megismertetése. A feldolgozandó tárgykörök és ismeretanyagok egyrészt a népzene zenei, másrészt kulturális-néprajzi összetevőjét foglalják magukba:

 

1.) A magyar népzene stílusrétegei; hangnemi, ritmikai formai sajátságai; a népzenei lejegyzés módszere; népi hangszerek és népi hangszeres zene; a népi előadásmód; a magyar népzene fő fajtáit képviselő népdalanyag memorizálása.

 

2.)  A magyar népzene néprajzi környezete, életmódja; a szájhagyományosság sajátságai; népzene és népszokások; a magyar népzenei dialektusok; a magyar népzene rokonsága; a magyar népzene műzenei és európai környezetében; a népzenekutatás története; a népzenegyűjtés lehetőségei és technikái; a népzene helyzete és kilátásai a XXI. században; a revival–survival problémaköre; a népzene kulturális jelentősége.

 

A 2 szemeszteren át heti 1 kontaktórában tanult és ugyanannyi munkaórával kiegészülő, összefoglaló népzeneismeret további fakultatív órákkal, majd a mesterfok szakszemináriumainak hallgatásával fejleszthető tovább.

 

Ajánlott irodalomjegyzék:

     Kodály Zoltán: A magyar népzene

     Bartók Béla: A magyar népdal

     Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje

     Rajeczky Benjamin Írásai

     Magyarország Zenetörténete I-II. kötet népzenei fejezetei

 

Számonkérés módja:

     Mindkét szemeszter kollokviummal zárul.

 

 

Műismeret

 

Hangversenyek, ill. operaelőadások látogatása során gyarapodik élményszerűen a jövendő zenész műismeret-repertoárja, tanulmányozhatja a különféle előadóművészi megközelítéseket; itt válik otthonossá a stílusokban, kifejezésmódokban, s itt ismerkedik meg azzal a természetes életközeggel, melybe maga is mint előadóművész, zeneszerző, zenetudós bekapcsolódni szándékozik.

 

Minthogy a hallgatók e tevékenysége stúdiumaik részét alkotják, hozzá kreditet is kell rendelni. 10 hangverseny/opera meghallgatásával, és a tapasztalatokról szerzett napló bemutatásával a hallgató szemeszterenként 1 kreditet szerez. A napló ellenőrzését végző tanár kérdéseket tehet fel az elhangzott művekkel vagy az előadóművészek teljesítményével kapcsolatban.

 

A tárgy természeténél fogva ajánlott irodalom nem jelölhető meg; a hallgatók tájékozódását az előadott művek partitúrái segítik.

 

Számonkérés:

 

A tárgy a zenetörténethez kapcsolódik, s annak szakfelelőse ellenőrzi a teljesítést, illetve jelöli ki az ellenőrzést végző oktatókat, akik a felelet és a napló alapján minősített aláírással zárják le az egyes szemesztereket.

 

 

Akusztika

 

Az akusztikai (pszichoakusztikai) alapelvek, természettörvények megismerésével a zenével való mindenfajta foglalatoskodás teljesebb, összefüggéseiben átláthatóbb elméleti és az előadói praktikumra is kiható gyakorlati alapot kap. Korunk zeneszerzője (zenetudósa) a technika eszközeit használó alkotóművész. Kommunikációs zavarokhoz, technikai tökéletlenségekhez vezethet az akusztikai alapelvek hiányos tudása.

 

A képzés célja:

A hallgató tudja és értse a hang fogalmának bevezetésén keresztül a hangforrás- hangtér – hallás hármas egységét. Fedezze fel az anyagi világ zenei világra gyakorolt determinisztikus hatását. Ismerje meg a hangok pszichoakusztikai tulajdonságait, különös tekintettel a zenei következményekre. Képes legyen használható és bővíthető akusztikai fogalomrendszer használatára. Szerezzen alapfokú jártasságot a hangszerkesztési és felvételi technikákban. Képes legyen zenei alkotói gyakorlatában a hangszerek (énekesek) és a termek akusztikai tulajdonságairól tanultakat alkalmazni.

 

A tantárgy felépítése:

 

1. szemeszter:

- A hang fogalma
- Rezgéstani alapfogalmak
- A hanghullám fogalma, hangterjedés, hangelnyelés, hanggátlás és -szigetelés
- Teremakusztikai alapfogalmak
- Zenei célú termek fejlődése
- A fül szerkezete
- A hallás idegi mechanizmusa
- Pszichoakusztikai alapfogalmak: szubjektív és objektív hangparaméterek (hangmagasság, dinamika, hangszín, idő és tér), harmóniaérzet, hangrendszerek kialakulás, zenei időérzékelés, térbeli hallás
- Elektronikus hangkreációk pszichoakusztikai paradoxonjai

 

2. szemeszter:

- Hangfelvétel-technika mint kompozíció
- Hangszerkesztési technika
- Zenei előadói gyakorlat és a termek akusztikai tulajdonságai
- A kompozíció és a tér viszonya
- A hangszerek felépítése
- A hangszerek működésének akusztikai elvei
- A hangszerek hangsugárzása, ülésrendek
- Akusztikai és hangantropológiai szemléletű hangszerfejlődés-elemzés
- A hangszerelés pszichoakusztikai elvei
- A hangszerjáték akusztikai háttere

 

Ajánlott szakirodalom:

Pap János: Hang-ember-hang. Vince Kiadó, 2002

Tarnóczy Tamás: Zenei akusztika. Zeneműkiadó, 1980

Pap János: Bevezetés a hangszerakusztikába. Főiskolai Jegyzet, 1994

Lakatos Gergely: Stúdiógyakorlat. Egyetemi kézirat

Benade, A. H.: Fundamentals of Musical Acoustics. Oxford Univ. Press, 1978

Rösing, H.- Oerter, R.-Bruhn, H.: Musikpsychologie. Rowohlt, 1993

Meyer, J.: Akustik und musikalische Aufführungspraxis. Verlag Erwin Bochinsky, 1999

 

Számonkérés és értékelés módja:

Kollokvium, ötjegyű osztályzat

 

 

Általános szakmai ismeretek és készségek

 

Zeneelmélet, Szolfézs

 

A zenei nyelv elemeinek (harmónia, forma, ellenpont) elméleti és gyakorlati elsajátítása. Míg a zeneelmélet a zenetörténeti korszakok stílusjegyeit, az azoknak megfelelő elemzési módszereket vizsgálja, a szolfézs a zenei készségek sokirányú fejlesztésével az ezen stílusokban való gyakorlati jártasságot kívánja biztosítani.

 

Tanegységek:

 

     1. Reneszánsz (modális) stílus: hangsorok, hangkészlet, C-kulcsok, egyházi és világi műfajok.

     2. Barokk korszak: a tonális dúr-moll nyelv kialakulása, barokk műfajok és formák, a basso continuo gyakorlata.

     3. Klasszikus stílus/1: a klasszikus harmóniai nyelv, diatónikus, kromatikus és enharmónikus  modulációk.

     4. Klasszikus stílus/2: a klasszikus formák – elemzések, a „szonáta-elv" a klasszikus gondolkodásban.

     5. 19. század: romantikus harmóniavilág; új hangnem-kapcsolatok; distanciális elv, hangszeres és  vokális műfajok.

     6. 20. század: Bartók-elemzések, 20. századi irányzatok: dodekafónia, szerializmus, stb.

 

Számonkérés módja:

 

Gyakorlati feladatok hétről-hétre szóban, írásban, vagy zongorán; szemeszterenként legalább egy írásbeli dolgozat; az 1-5. szemeszterben gyakorlati jegy.

A 6. szemeszterben szigorlat, mely írásbeli és szóbeli részből áll; a szóbeli követelményeit tételsor, és kijelölt vizsgadarabok alkotják.

 

 

Zongora

 

A zongora tanulása valamennyi szakirány esetében kötelező: e hangszer a művek átfogó megismerésének, és különösen a harmóniai érzék fejlesztésének nélkülözhetetlen eszköze. Feladat az előtanulmányok során szerzett zongora, különböző játékformák (akkord, skála, futam) gyakorlása; a biztos stílusismeret; a kottában való vertikális tájékozódás, a lapról olvasás elsajátítása.

 

Számonkérés:

Bach: bármely prelúdium és fuga a Wohltemperiertes Klavier I-II. sorozatból illetve egy ciklikus mű három tétele vagy más önálló mű (például Kromatikus fantázia és fuga), esetleg egy versenymű egy tétele

Haydn, Mozart, Beethoven, esetleg Schubert egy szonátájának egy gyors és egy lassú tétele a Beethoven szonáták nehézségi szintjén

Három különböző stílusú mű (kivéve a fenti korokat). Közülük egy virtuóz jellegű és egy Bartók vagy Bartók kortársának darabja legyen.

A kotta nélküli játék nem követelmény a vizsgákon.

 

 

Transzponálás és partitúrajáték

 

A tárgy célja a vokális és hangszeres partitúrák átlátása, gyakorlati megismerése, és zongorán való játszása egyéni oktatás keretében. A tanulmányok anyagát alkotja továbbá a C-kulcsok és transzponáló hangszerek ismerete, valamint egyszerűbb művek laprólolvasása (részben

4-kezes játék útján) és transzponálása.

 

Tanegységi leírás

1. szemeszter: Reneszánsz kórusirodalom, 3- és 4-szólamú művek, C- és F-kulcsok olvasása

2. szemeszter: Barokk concertók, klasszikus vonósnégyesek; laprólolvasás, 4-kezes játék

3. szemeszter: Könnyebb klasszikus szimfóniák játszása; transzponáló hangszerek megismerése; Rövidebb darabok, dalok transzponálása

4. szemeszter: Zenekari művekben megjelenő fúvóshangszer-csoportok kiemelt olvasása

5. szemeszter: Romantikus zenekari művek (nyitányok, szimfónia-tételek) zongorázása; Hangszerelési kérdések

6. szemeszter: 20. századi zenekari- és kamaraművek, tételek; notációs kérdések

 

Szakirodalom

Nagy Olivér: Partitúraolvasás-partitúrajáték (Bp., 1975)

Reneszánsz kórusirodalom

Barokk concertók, klasszikus vonósnégyesek

Szimfonikus és 20. századi kompozíciók

 

Számonkérés módja:

gyakorlati feladat bemutatása zongorán, hétről-hétre

 

 

Társaszene

 

A tárgy célja az, hogy a nem előadóművészi szakok (zenetudományi, zeneszerzés, más elméleti jellegű szakok) hallgatói valamilyen formában aktív zenei gyakorlat részesei legyenek. Miután e tanszakokon különböző előképzettségű hallgatókkal kell számolnunk, a gyakorlat konkrét formáit nem határozhatjuk meg mereven. Akik korábban sokéves hangszeres képzésben részesültek, s kellő jártasságot szereztek egy hangszer játékában, elsősorban a kamarazenei, vagy a zenekari előadásokban vehetnek részt. Akiknek nincs jelentős hangszeres előképzettségük, kórusokban, ének-kamaraegyüttesekben vállalhatnak szerepet. Olyan hallgatók számára, akik nem tagjai semmilyen együttesnek, a tanszék kamara-ének órákat, kamarazene-órákat szervez. Emellett a hallgatók részt vehetnek a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem kórusának vagy valamilyen egyéb együttesének munkájában, illetve a kamarazene-tanszak által szervezett órákban. Munkájuk eredményéről a tanszak által rendezett rendszeres házikoncerteken adhatnak számot. Azt, hogy egy hallgató teljesítette-e az elvárható követelményeket, azaz folyamatosan, kb. heti rendszerességgel részt vett valamilyen zenei együttes munkájában, az illető együttes vezetőjének tanúsítványa, a kamaratanár igazolása, vagy/és a házikoncerten mutatott teljesítmény alapján a tanszékvezető, vagy az általa kijelölt oktató (pl. a zeneelmélet-szolfézs tárgy oktatója) jogosult elbírálni.

 

Számonkérés módja:

A páratlan szemeszterekben nincs osztályzat, csak aláírás (teljesítette/nem teljesítette), a páros szemeszterekben osztályzás három fokozatú (gyakorlati jegy). Ennek megfelelően kreditpont csak a páros szemeszterekben jár.

 

 

Kortárszene

 

A kortárszene célja az új társas-zenei formációkban, többnyire szabadon választott hangszerekkel (köztük ütőhangszerekkel vagy hangkeltő eszközökkel) előadott vagy szabályozottan improvizált művek megszólaltatása, valamint a kortárs zenei notáció eljárásainak megismerése. Az új társas-zenei formációk utóbbi évtizedekben kialakult speciális formációja az un. ensemble-játék, amelyre e tárgy keretében lehet felkészíteni a hangszereseket. Az egyéb, sok esetben darabról-darabra változó összetételű formációkban pedig azok a  hallgatók is alapvető gyakorlati ismeretekre tehetnek szert a kortárs zenei együttjáték tekintetében, akik a professzionális hangszeres tudást igénylő ensemble-játékban nem tudnak részt venni.

 

Szakirodalom:

- ensemble-játék: bármely ensemble-ra vagy nagyobb méretű kamaregyüttesre írott mű az alábbi XX. századi klasszikus és kortárs szerzők műveiből: Berg, Berio, Boulez, Cage, Donatoni, Feldman, Kagel, Kurtág, Ligeti, Lutoslawski, Maderna, Messiaen, Reich, Schönberg, Stockhausen, Stravinsky, Varèse, Webern, Chr. Wolff

- szabad hangszeres összeállítású kamaraművek: elsősorban Cage, Cardew, Reich, Rzewski, Wolff művek; Sáry László: Kreatív zenei gyakorlatok

 

 

Karmesteri gyakorlat

 

Elemi ismeretek és tapasztalatok szerzése a vezénylési technika alapjainak elsajátítására, részben esetleges későbbi ilyen kisegítő tevékenységre való felkészítés érdekében is.

 

Tanegységek tartalma: 

a tárgy 1. szemesztere: Haydn, Mozart és Beethoven szimfóniák egyes tételei

a tárgy 2. szemesztere: tételek XX. századi ensemble művekből, Stravinsky Sacre du printemps egyes részei

 

Szakirodalom:

Haydn, Mozart és Beethoven szimfóniái (lassú tételek, menüettek, scherzók) tételek XX. századi ensemble művekből, Stravinsky Sacre du printemps

 

Számonkérés módja:

otthoni felkészülés ellenőrzése hétről-hétre

 

 

Kórus

 

A kóruséneklésben történő aktív részvétel illetve a zenekari hospitálás passzív megfigyelői szerepe a zeneszerző számára közvetlen tapasztalatot kínál arról a közegről, melyre mind hangszerelési munkájában, mind saját kompozícióinak készítésekor gondolnia kell.

 

Számonkérés módja: 

Tanári igazolás a kóruséneklésben illetve a a zenekari hospitálásban eltöltött időről;

írásos beszámoló a szemeszterek végén

 

 

Differenciált szakmai ismeterek és készségek

 

 

Szabad kompozíció főtárgy

 

A hallgató önálló zeneszerzői alkotótevékenység a tanár olyan irányítása alatt, mely teret ad a hallgató egyéni stílusirányzatának, de azt bizonyos általános normákkal szembesíti is.

 

Tanegységek tartalma

1-2. szemeszter: vokális művek írása és elemzése: dal, kórus

3-4. szemeszter: hangszeres művek írása és elemzése (szóló vagy kisebb kamaraegyüttes)

5-6. szemeszter: hangszeres művek írása és elemzése (nagyobb kamaraegyüttes, ütőhangszercsoport)

 

Szakirodalom:

a teljes zeneirodalom mintaértékű, a hallgató saját alkotótevékenységét illető kérdésekkel kapcsolatos kompozíciói (kijelölésük a hallgató egyéni szakmai fejlődésének figyelembe vételével);

a főbb zenei műfajok (hangszeres zene, vokális zene – dal- és kórusirodalom, szimfónikus zene) reprezentatív művei;

 

Számonkérés módja:

alkotótevékenység bemutatása hétről-hétre

 

 

Klasszikus kompozíció főtárgy

 

Modell-kompozíciók kiegészítése, mintájuk utánzása, önálló stílusgyakorlatok komponálása a legfontosabb zenetörténeti műfajok mintaértékű kompozícióinak a megismerése, elemzése alapján

tárgykörei: barokk és klasszikus variációk, népdalfeldolgozás, scherzo, bécsi klasszikus rondo és bécsi klasszikus/romantikus szonáta, szonátarondó;

 

Tanegységek tartalma

1-2. szemeszter: barokk variáció (passacaglia), koráelőjáték, korálvariáció, scherzo

3-4. szemeszter: bécsi klasszikus variáció, bécsi klasszikus rondo, népdalfeldolgozás (szvit vagy variáció)

5-6. szemeszter: a szonáta elvű formálás: bécsi klasszikus ill. romantikus szonáta vagy szonátarondó (kidolgozási szakasszal)

 

Szakirodalom:

a leírásban felsorolt zenei műfajok mintaértékű kompozíció (elsősorban Bach és Händel illetve a bécsi klasszikusok és a romantikus szerzők művei)

 

Számonkérés módja:

gyakorlati feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

Vokális ellenpont főtárgy

 

Két-, három-, és négyszólamú vokális ellenponttani gyakorlatok írása latin szövegre Palestrina nyomán Jeppesen könyvének felhasználásával. (adott cantus firmusra: floridus, imitáció, két- és háromszólamú motetta, négyszólamú motetta ill. misetételek)

 

Tanegységek tartalma

1. szemeszter: floridus, imitáció, két- és háromszólamú motetta

2. szemeszter: négyszólamú imitációs motetta ill. misetétel

 

Szakirodalom:

Palestrina ill. a klasszikus vokálpolifónia főbb mestereinek művei;

Knud Jeppesen: Ellenpont

 

Számonkérés módja:

gyakorlati feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

Hangszeres ellenpont főtárgy

 

Hangszeres ellenponttani gyakorlatok írása elsősorban J.S. Bach műveire támaszkodva

 

Tanegységek tartalma:

3. szemeszter: kétszólamú invenciók írása, Bach kétszólamú invencióinak elemzése

4. szemeszter: háromszólamú invenciók írása, Bach háromszólamú invencióinak elemzése

5. szemeszter: háromszólamú fuga írása, Bach fugák elemzése

6. szemeszter: négyszólamú fuga írása, Bach fugák elemzése

 

Szakirodalom:

J. S. Bach: Két- és háromszólamú invenciók, Wohltemperiertes Klavier, Bach egyéb hangszeres és vokális műveben található invenció szerkezetű tételek, Bach fugái, egyéb reprezentatív fugák, fugatételek (pl. Händel, Beethoven, Liszt)

 

Számonkérés módja:

gyakorlati feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

Hangszerelés főtárgy

 

Az egyes hangszerek technikai és hangzási adottságainak, azok kombinációinak ismerete a történeti és kortárs művek beható elemzése által; hangszerelési feladatok megoldása, írása a különféle történetileg kialakult kamarazenei és kis- és nagyzenekari hangszer-összeállításokra.

 

Tanegységek tartalma:

1. szemeszter: Vonós zenekar (Vivaldi, Bach, Mozart, Bartók, R. Strauss, kortárs zene)

2. szemeszter: a bécsi klasszika zenekara: Haydn, Mozart

3. szemeszter: Beethoven és a korai romantika zenekara (Schubert, Mendelssohn, Weber)

4. szemeszter: a romantika zenekara (Berlioz, Liszt, Wagner, Brahms, R. Strauss, Mahler)

5. szemeszter: a XX. század első felének zenekara (Debussy, Ravel, Bartók, Stravinsky, Schönberg, Webern)

6. szemeszter: a XX. század második felének zenekara: Messiaen, Boulez, Stockhausen, Berio, Ligeti, Xenakis, Nono

 

Szakirodalom:

A leírásban felsorolt formációkra írott reprezentatív zeneművek partitúrái

Berlioz: Hangszereléstan

Rimszkij-Korszakov: Hangszereléstan

Casella-Mortari: A mai zenekar technikája

Adler, Samuel: The Study of Orchestration

Leibowitz, René: Thinking for Orchestra

 

Számonkérés módja:

gyakorlati feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

XX. századi kompozíciós gyakorlat

 

A század kiemelkedő, iskolateremtő irányzatainak és mestereinek tanulmányozása alapján részfeladatok (például Reihe-manipulációk) megoldása, majd önálló kompozíciós etüdök létrehozása.

 

Tanegységek tartalma:

3. szemeszter: a tizenkétfokú komponálási módszer előzményei, kezdetei (Schönberg, Webern korai művei)

4. szemeszter: a tizenkétfokú és szeriális komponálási módszer        (Webern, Boulez, Stockhausen)

5. szemeszter: preformált időtartam ill. hangkészlet struktúrákon alapuló kompozíciós módszerek (ütőhangszeres zene, Cage: Szonáták és interlúdiumok)

6. szemeszter: új kompoziciós eljárások; a véletlen mint kompozíciós módszer (Cage, Wolff)

 

Szakirodalom: 

A XX. század kiemelkedő, iskolateremtő mestereinek (Bartók, Schönberg, Stravinsky, Webern, Boulez, Dallapiccola, Nono, Stockhausen, Cage, Feldman stb) legfontosabb művei, Bartók, Schönberg, Stravinsky, Webern, Boulez, Stockhausen, Cage zeneszerzési kérdésekkel foglalkozó írásai, tanulmányai

 

Számonkérés módja:

gyakorlati kompozíciós feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

Formatan és analízis

 

A zeneművek strukturális megközelítése az elődök és kortársak zeneműveinek és legfontosabb zeneelméleti írásainak tanulmányozásával; a klasszikus formatannal kapcsolatban egységes terminológia kialakítása; az európai zenetörténetből vett példák analízise, művek kapcsán felvetődő kérdések zenetörténeti példákon való demonstrálása (műfajtörténet; sajátos megoldások stílusok feletti kapcsolatrendszere stb.); módszer: lehetőleg minél többféle – természetesen az adott művek vizsgálatához legadekvátabbnak tűnő – analitikus technikák megismertetése és a lehetőségekhez mérten minél alaposabb elsajátítása, vagyis egy-egy részterületen a módszeres, önnön szabályaihoz ragaszkodó gondolkodás gyakorlása.

 

Tanegységek tartalma:

3. szemeszter: a klasszikus formatan (motivum, frázis, periódus, kisformák)

4. szemeszter: a klasszikus formatan (nagyformák)

5. szemeszter: műfajtörténet

6. szemeszter: műfajtörténet

 

Szakirodalom:

Arnold Schönberg: A zeneszerzés alapjai

Gárdonyi Zoltán: Elemző formatan

Grove's Dictionary legújabb kiadás: formatani címszavak

Handwörterbuch der musikalischen Terminologie: formatani tanulmányok

 

Számonkérés módja:

gyakorlati feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

XX. századi stílustörténet

 

A tárgy alapvető célja, hogy a zeneszerzés szakirány hallgatóit megfelelő ismeretanyaggal és alapos elméleti tudással készítse fel a XX. századi kompozíciós gyakorlat c. tárgy zeneszerzési feladataira. Ennek érdekében a hallgatók egyrészről megismerkednek a XX. század zenéjével, az új zene klasszikusainak legfontosabb munkáival, lehetőség szerint minél közelebb jutva a mai zene alkotóinak műveihez; másrészről a történeti szempontból legfontosabb kompozíciók analízisének és a különböző kompozíciós technikák áttekintésének a módszere lehetővé teszi s egyben meg is követeli, hogy a vizsgálat valóban az elemzett művek minden részletére kiterjedjen, beleértve mindazokat a problémákat, amelyeket a kotta által közölt információk (vagyis a notáció) megértése jelent. Az analíziseket olvasmányok egészítik ki (Bartók, Schoenberg, Webern, Stravinsky stb. cikkei); a stúdium végére az önálló munkához szükséges könyvtár-használati gyakorlatot is el kell sajátítani (legfontosabb segédkönyvek, katalógusok stb. ismerete).

 

Tanegységek tartalma:

1-2. szemeszter: a korszak műveinek folyamatos tárgyalása

 

Szakirodalom:

a tárgyleírásban említett korszak mintaértékű kompozíciói; Bartók, Schönberg, Stravinsky, Webern, Boulez, Stockhausen, Cage, Wolff, Feldman, Xenakis, Nono elméleti írásai, tanulmányai

 

Számonkérés módja:

a feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

Az elektronikus zeneszerzés alapjai

 

Elméleti és technikai alapismeretek: a hangelemzés, hangelőállítás, hangátalakítás és hangszintézisanalóg és digitális technikáinak ismerete, a hangelemzési-, és hangelőállítási számítógépes programok elsajátítása; a MIDI szabvány megismerése és alkalmazása, MIDI kezelő számítógépes programok elsajátítása; az elektroakusztikus zene történetének áttekintése; a számítógéppel segített zeneszerzés történetének áttekintése; az elektroakusztikus zenei repertoár analitikus megismerése; a technikák és programok ismeretét valamint  használatának elsajátítását bizonyító hangminták és kompozíciós etüdök készítése.

 

Tanegységek tartalma:

3./5. szemeszter: a hangelemzés-, előállítás-, átalakítás analóg és digitális technikáinak ismerete a hangelemzési és hangelőállítási számítógépes programok elsajátítása, hangszintézis technikák ismerete

4./6. szemeszter: hangszintézis technikákat megvalósító számítógépes programok elsajátítása a MIDI szabvány megismerése és alkalmazása, MIDI kezelő számítógépes programok elsajátítása

 

Szakirodalom:

Charles Dodge: Computer Music

John R. Pierce: The Science of Musical Sound

Curtis Roads: The Computer Music Tutorial

John Eargle: Sound Recording

Trevor Wishart: Audible Design

Audiosculpt-Documentation (pdf file)

MacCsound Documentation

ProTools Documentation

Max45ReferenceManual

MSP Documentation

 

Számonkérés módja:

Időnkénti szóbeli ill. írásbeli felmérés

 

 

Elektronikus zeneszerzés alapjai gyakorlat

 

Az elektroakusztikus és számítógépes zene technikai alapismereteinek begyakorlása: a hangelemzési, hangelőállítási, hangátalakítási és hangszintézis analóg és digitális technikáinak gyakorlata, a hangelemzési-,  és előállítási számítógépes programok használata; a MIDI technikai alapismereteinek begyakorlása; MIDI-szerkesztő számítógépes programok használata;

hangszintézist és - átalakítást megvalósító etüdök készítésével kapcsolatos gyakorlati feladatok

kompozíciós etűdök készítésével kapcsolatos gyakorlati feladatok;

a kompozíciós etüdök készítésével kapcsolatos gyakorlati feladatok

 

Tanegységek tartalma:

3./5. szemeszter: a hangelemzés-, előállítás-, átalakítás analóg és digitális technikáinak és számítógépes programjainak  begyakorlása; a hangszintézist és - átalakítást megvalósító etüdök etüdök készítésével kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása

4./6. szemeszter: a hangelemzési-,  és előállítási számítógépes programok használatának begyakorlása; MIDI-szerkesztő számítógépes programok begyakorlása; kompozíciós etüdök készítésével kapcsolatos gyakorlati feladatok megoldása

 

Számonkérés módja:

gyakorlati feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

Prozódia

 

A tárgy a vokális zene alapvető sajátosságával, a zene és a szöveg viszonyával foglalkozik. Ezzel kapcsolatban kiemelt figyelemet fordít a verstani alapfogalmak elsajátítására, különös tekintettel az időmértékes és a magyaros verselés eltérő szabályaira, Elemzi a magyar népdal és a magyar nyelven írt vokális művek különböző - akár egymásnak szellemükben is ellentmondó - prozódiai megoldásait.  Összehasonlítás céljából vizsgálja más nyelvű szövegek  megzenésítési lehetőségeit valamint az énekhangnak a XX. század második felében kialakult, a korábbiaktól eltérő használatát is és ismerteti más zenekultúráknak az európai hagyománytól különböző hangképzési módjait.

 

Tanegységek tartalma:

folyamatos munka a tematikában foglaltak alapján

 

Szakirodalom:

Koncsol László: Ütemező

Hegedűs Géza: A költői mesterség

Bartók operája, népdalfeldolgozásai, dalai, kórusművei;

Kodály dalai, népdalfeldolgozásai, kórusművei; oratóriumai

Farkas Ferenc magyar- és idegennyelvű dalai

Kortárs magyar szerzők (Balassa, Bozay, Durkó, Kurtág, Petrovics) vokális művei

Ligeti: Aventures; Stockhausen: Stimmung; Nono kórusművei;

Kabaré dalok (Bolcom, Weil)

 

Számonkérés módja:

gyakorlati feladatok bemutatása hétről-hétre

 

 

Előadói gyakorlat

 

A zeneszerzés szakirány hallgatói számára fontos, hogy tanulmányaik során a hangversenyezéssel kapcsolatos előadói és szervezési tapasztalatokra is szert tegyenek akár saját műveik vagy növendéktársaik darabjainak előadásában történő közreműködéssel akár a szakirány hangversenyeinek szervezésében való közreműködéssel vagy - megfelelő hangszeres felkészültség esetén - bármely szóló és kamaramű  előadásával (társas zenei és kortárszenei gyakorlat), énekkarban/zenekari játékban való részvétellel.

 

Számonkérés módja: 

A szemeszterek végén írásban leadott beszámoló alapján

 

 

Felkészülés a diplomahangversenyre

 

A nyilvános diplomahangversenyen a hallgató két műve hangzik el: egy vokális (dalciklus, vagy a cappella kórusmű) és egy instrumentális (kamarazenei, vagy szólóhangszerre írt) kompozíció. A két mű közül az egyiknek nagyobb kamaregyüttest is foglalkoztatnia kell. Mindkét műben elektronikus zenei eszközök is alkalmazhatók (hangszalag, élő elektronika, MIDI, számítógépes zene, stb.)

Nagy elődök

Mottó

Virtuális túra


Kodály intézet

Liszt Múzeum

Könyvtár