MA zeneismeret-tanár tantárgyleírások

Pedagógiai-pszichológiai ismeretek:

Elméletek a nevelésről

A nevelés gyakorlata

Neveléstörténet-gyermekkortörténet

Fejezetek a zenei nevelés történetéből

Pedagógiai képességfejlesztés (önismeret, kommunikáció)

Személyiség- és fejlődéslélektan

Személyiség- és fejlődéslélektani gyakorlat

Pedagógiai-pszichológia

Iskola és társadalom (oktatásszociológia)

A tanítás mestersége (általános didaktika)

A tehetségfejlesztés didaktikája

Tapasztalatok az iskola világából (Iskolai gyakorlat I.)

Szakdolgozat és portfólió

 

Szakterületi ismeretek:

Szolfézs-zeneelmélet

Zenetörténet-zeneirodalom

Népzene és népzenei repertoár

Kamaraének

Énekkar

Zongora

Szakdidaktika, pedagógiai repertoárismeret

Mesterkurzus

Iskolai gyakorlat II. (csoportos tanítási gyakorlat)

 

Összefüggő szakmai gyakorlat:

Hospitálás

Egyéni tanítási gyakorlat

Szeminárium

Portfólió készítése (otthoni munka)

 

 

Pedagógiai-pszichológiai ismeretek

 

Elméletek a nevelésről

 

Célok:

A hallgatók alapvető elméleti tájékozódásának segítése a nevelés legfontosabb teoretikus kérdéseiben.

A pedagógiai gondolkodásban jelenlévő különböző neveléselméleti irányzatok, a nevelésről, a nevelhetőségről vallott nézetek, paradigmák megismertetése. A nevelés alapfogalmainak (cél, feladat, eszközrendszer, tartalom, szereplők) korszerű értelmezése, a nevelési folyamattal kapcsolatos nézeteik elméleti megalapozása. Motiváció önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalataik tudományos keretekbe integrálására, s ezzel összefüggésben – a XXI. századi európai értelmiségi számára szükséges alapvető kompetenciák elsajátítására.

A hallgatók személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálása. A neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak megismertetése, hogy azokat munkájuk tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó reflektálására, értékelésére alkalmazzák.

Az egyének közötti különbségek megértésének elősegítése, a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelése.

 

Fejlesztendő kompetenciaterületek:

Ismerjék meg az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos, meghatározó tudományos eredményeket.

Legyenek képesek a forrásokat megtalálni, kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat, kezelni a digitális tananyagokat.

Rendelkezzenek a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, legyenek képesek alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket.

Alkalmazható tudással rendelkezzenek a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről.

Legyenek képesek a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartva a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodva az ezekben fellelhető értékekre.

Legyenek képesek a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére, a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére, együttműködni pedagógus kollégáikkal, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel.

Legyenek képesek a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait átadni, a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni.

Az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a nevelés különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.

 

Főbb témakörök:

Az előadásokon a nevelésnek a társadalom számára fontos, jelentős, átfogó mivolta kap hangsúlyt.   A nevelés nagy elméleti kérdései kerülnek tételes tárgyalásra, természetesen a pluralizmusnak megfelelően többféle paradigmában.

  • A neveléselmélet tárgya, feladata kapcsolata a társtudományokkal. Definíciók a nevelésről.
  • Felfogások a nevelés céljáról. A gyermek joga a neki való neveléshez. Szocializáció és/vagy perszonalizáció.
  • Ki nevel? Felfogások a nevelőről. A nevelő személyisége, a nevelői szerep, modellhatás.
  • Kit nevelnek? Felfogások a növendékről. A nevelés, mint emberre jellemző tevékenység.
  • A nevelhetőség. A nevelés lehetőségei és korlátai. Biológiai és társadalmi determinánsok a nevelésben. A nevelés speciális esetei. Hátrányos helyzet, veszélyeztetettség.
  • A nevelés színterei, természet adta közösségei (család, kortárs csoport, stb.), intézményei (iskola, művészeti iskola, koncertterem, stb.), piaci szolgáltatásai, civil szerveződései – kapcsolataik.
  • Hogyan? A nevelés módszerei. Jutalmazás, büntetés, fegyelem.
  • Alternatívák, pluralizmus, aktualitások.

 

Kötelező olvasmány:

Gombocz-Trencsényi: Változatok a pedagógiára. OKKER, 2007.

 

Ajánlott olvasmányok:

Bábosik István: Neveléselmélet, Osiris, Budapest, 2004.

Czike Bernadett (szerk.): Bevezetés a pedagógiába. Szöveggyűjtemény. Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 1996.

Mihály Ottó: Bevezetés a nevelésfilozófiába. Okker, Budapest, é. n.

Nagy József: Nevelési kézikönyv. MOZAIK Kiadó, Szeged, 2000.

Shaffer Erzsébet: Hol van ilyen pálya még? Egy zenetanár ars poeticája. In. Zoltán Katalin (szerk.): Háttér a gyerekkultúrához. Héttér Kiadó, Budapest, 1988. 91-96.o.

Zrinszky László: Neveléselmélet. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2002

 

Követelmények, értékelés:

Az előadások és a szakirodalmak nyomán összeállított tételek alapján a hallgató szóbeli vizsgán ad számot tudásáról, problémaérzékenységéről és olvasottságáról.

 

 

A nevelés gyakorlata

 

Célok:

A hallgatók személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálása. A neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak megismertetése, hogy azokat munkájuk tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó reflektálására, értékelésére alkalmazzák.

Az egyének közötti különbségek megértésének elősegítése, a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználása, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelése.

A tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködés és a velük való hatékony kommunikáció fontosságának megláttatása.

 

Fejlesztendő kompetenciaterületek:

Alkalmazható tudással rendelkezzenek a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről.

Legyenek képesek a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására.

Legyenek képesek a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartva a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodva az ezekben fellelhető értékekre.

Legyenek képesek a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére,

a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére,

együttműködni pedagógus kollégáikkal, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel.

Legyenek képesek a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait átadni, a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni.

Az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a nevelés különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.

 

Főbb témakörök:

A csoport megannyi saját élményt, alakuló „tanári önképet" aktivizálva halad a nevelői szerep értelmezéséhez egyre közelebb. Kiinduló közös empíria egy pedagógiai tárgyú játékfilm. A feldolgozásra – megbeszélésre vagy dramatikus improvizációra - kiemelt problémák:

  • Nézetek a pedagógus szerepről, pedagógushivatásról.
  • Életkori sajátosságok szerepe a nevelésben.
  • Az emberi, a gyermeki jogok.
  • A nevelés céljai - nevelési célok. Különböző társadalmi csoportok különböző nevelési céljai, értékpluralizmus.
  • A nevelés lehetőségeiről, biológiai és társadalmi korlátairól. Hátrányok, esélyek.
  • A nevelés színterei.
  • Gyermekmozgalmak. Média. A művészeti élmény nevelőhatása.
  • Az iskola. A nevelés tervezése a pedagógiai programban. Az iskolai pedagógiai program. Valamely iskolateremtő pedagógus/iskola bemutatása.
  • Család és iskola.
  • Egyén és közösség. A csoport, csoporthelyzet. Önértékelés, önfejlesztés. Kooperáció és versengés.
  • A gyermekvédelem. Veszélyek a mai gyermekvilágban.
  • A nevelés módszerei. Jutalmazás, büntetés, fegyelem.

Alternatívák, pluralizmus, aktualitások.

 

Kötelező olvasmányok:

Trencsényi László: Nevelés- és iskolaelméleti gyakorlatok. Okker Kiadó, Budapest, 2002.

A kurrens szakirodalomban való beavatásuk érdekében: tájékozódás a szakfolyóiratok aktuális évfolyamaiban. (Új Pedagógiai Szemle, Iskolakultúra, Taní-tani, Parlando stb.)

 

Ajánlott olvasmány:

Gombocz-Trencsényi: Változatok a pedagógiára. OKKER, 2007.

 

Követelmények, értékelés:

A hallgatók portfóliót készítenek a tárgyalt, feldolgozott problémákról. A kínálatot az aktuális együttes élmények diktálják, de legalább 5 feladatot mindenkinek teljesítenie kell. A benyújtott portfólió képezi az értékelés alapját.

 

 

Neveléstörténet-gyermekkortörténet

 

Célok:

A hallgatók ismerjék meg a tudományterület szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait, alakuljanak ki bennük, fejlődjenek tovább az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségek.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Ismerjék a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő intézmények, közösségek működését, diszfunkcióit - történeti rendszerezésben, kialakulásuk folyamatában.

Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve legyenek készek a sajátjuktól eltérő értékek elfogadására, nyitottak mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására.

 

Főbb témakörök:

  • Az írott történelem előtti korszak nevelésének kérdései, a „belenevelődés" a néprajzban.
  • A nevelés, az „iskola" kezdetei az ókori államokban, a nevelésről szóló filozófiai gondolkodás megjelenése.
  • A középkor gyermekképe, nevelés (virgács alatt élni) a középkorban, a kolostorokban, skólákban, céhekben, lovagvárakban és a jobbágycsaládban.
  • Reneszánsz és humanizmus, a boldogság háza, nagy humanista gondolkodók.
  • Reformáció és ellenreformáció, a modern értelemben vett iskola formáinak kialakulása, jezsuiták, protestáns kollégiumok (Pázmány, Comenius, Apáczai).
  • A köznevelés polgári rendszerének kialakulása Erdélyben és Magyarországon.  A Ratióktól a népoktatási törvényig.
  • Rousseau kopernikuszi fordulata a nevelésről való gondolkodásban.
  • Pestalozzi és Tessedik, Herbart, Don Bosco.
  • Jóslat a „Gyermek évszázadáról". Új tudások a gyermekről, új helyzet a gyermekvilágban, az „új" kultusza – új iskolák.
  • A reformpedagógia periodizációja, Freinet és Korczak – a gyermek jogai. A kodályi száz éves program.
  • Gyerekélet, iskola, művészetoktatás a fejlett országokban, a nyugat-európai és a kelet-európai folyamatok hasonlóságai és különbségei.

Tudományos és technikai forradalom és a posztmodern. A globalizáció. Alternatívák esélyei és problémái.

 

Kötelező olvasmányok:

Németh András - Pukánszky Béla: Neveléstörténet. Nemzeti Tankönyv Kiadó, Budapest, é.n.                               

 

Ajánlott olvasmányok:

Trencsényi László: Korok, gyerekek, nevelők (szöveggyűjtemény). OKKER, Budapest, é.n.

Gáspár László – Kelemen Elemér: Neveléstörténet problématörténeti alapon. OKKER, Budapest, 1998.

Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki Könyvkiadó, Budapest, 2001.

Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században, Tankönyvkiadó, Budapest, 1988.

 

Követelmények, értékelés:

Az előadások és a szakirodalmak nyomán összeállított tételek alapján a hallgató szóbeli vizsgán ad számot tudásáról, problémaérzékenységéről és olvasottságáról.

 

 

Fejezetek a zenei nevelés történetéből

 

Célok:

Legyenek képesek az adott szakterületen szerzett tudásukat tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni.

Legyenek képesek és elkötelezettek a munkájukat segítő szakirodalmak folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre.

Tudásuk szolgálja a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását, segítse a tanulók, növendékeik fejlesztését.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek képesek a szaktudományi tudás birtokában annak iskolai közvetítésére.

Legyenek képesek a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértésére, s ennek birtokában a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődésének elősegítésére.

 

Főbb témakörök/A zenei nevelés történetének rövid áttekintése:

A magyar zenei nevelés történetének, kiemelkedő egyéniségeinek bemutatása

Az általános nevelési elvek fejlődésének befolyása a zenepedagógiai gondolkodásra

Arezzoi Guido. Középkori lejegyzések.

Lejegyzések a XVI. sz.-tól. Tabulatúrák, Tinódi, kollégiumi zene (Maróthi György)

Az európai barokk és klasszika zenepedagógiai tanulságai. 

Hangszeres iskolák (L. Mozart, Quantz).

A romantika,  a modern zenepedagógia kialakulása, a Zeneakadémia szerepe

Irányzatok a XX. század zenepedagógiájában: Dalcroze, Suzuki, Willems, Martenot, Orff, Kabalevszkij, Colour Strings stb.

Magyar zenepedagógia: Kovács Sándor, Révész Géza, Varró Margit, Kodály Zoltán, Ádám Jenő, Bárdos Lajos, Weiner Leó, Kókai Rezső, Molnár Antal

 

Kötelező olvasmányok:

Kenesei Éva: Alternatív lehetőségek a zenepedagógiában. Budapest, Tárogató Kiadó, 1994.

Laczó Zoltán: Kodály Zoltán zenepedagógiájának hatása a legújabb zenepszichológiai kutatások tükrében. In: Parlando, 1976. 1. sz. (10-22. o.)

Szabó Helga: A magyar énekoktatás kálváriája. Szerkesztői kiadás, Budapest, 1996.

 

Ajánlott olvasmányok:

Ábrahám Mariann (szerk.): Varró Margit - két világrész tanára. LFZ, Budapest, 1991.

Berlász Melinda - Tallián Tibor (szerk.) Iratok a magyar zeneoktatás történetéhez, 1945-1956. MTA Zenetudományi Intézete, Bp. 1984.

Ittzés Mihály (szerk.) A zenei nevelés helyzete Magyarországon. MTA Zenetudományi Intézete, Bp. 1981.

Kodaly and Orff. Music Educators National Conference, 1972.

Kontra István - Balás Endre (szerk.): A zenei köznevelés történetéből. Kodály Intézet, Kecskemét, 2005.

Landis, Beth: The Eclectic Curriculum in American Music Education: Contributions of Dalcroze,

Mark, Michael L.: Contemporary Music Education. Schirmer-Macmillan, New York, London, 1978. 1986.

Nemesszeghyné Szentkirályi Márta: „Iskolaügyekben harcolni kell, nem szerénykedni". Kodály Intézet, Kecskemét, 2003.

Rainbow, Bernarr: Music in Educational Thought and Practice. Boethius Press, Aberystwyth (Wales), 1989.

Szőnyi Erzsébet: Zenei nevelési irányzatok a XX. században, Tankönyvkiadó, 1988.

 

Követelmények, értékelés:

A hallgató folyamatosan és aktívan vegyen részt a szemináriumi munkákban. (Megengedett mulasztás: a teljes óraszám 10 %-a.) A tárgyalt témakörökhöz kapcsolódóan, önállóan választott téma alapján készítsen prezentációt, s azt mutassa be a csoport előtt.

 

 

Pedagógiai képességfejlesztés (önismeret, kommunikáció)

 

Célok:

Legyenek képesek az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;

Legyenek képesek a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre

Legyenek képesek szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;

Legyenek motivált a szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek képesek a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére.

Legyenek képesek a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.

Rendelkezzenek a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával, empátiával, demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal legyen kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására.

Legyenek képesek felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is.

Legyenek képesek a tanulók fejlődésében, a közösség életében jelentkező feszültségek, konfliktusok kezelésére.

Ismerjék meg a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működését, konfliktusait.

Legyenek képesek a tanulók információs-kommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani.

Rendelkezzenek a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket.

Legyenek képesek együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel.

Legyenek képesek a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalataikat értelmezni és saját tapasztalatait átadni.

Rendelkezzenek, megfelelő önismerettel, legyenek képesek saját tevékenységükkel kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre.

 

Főbb témakörök:

 

I. Ismerkedési gyakorlatok (nevek, célok)

Csoport-összetartozást fejlesztő gyakorlatok (csoportösszehozó játékok, csoportszabályok, csoportszerződés)

Egymás személyiségének megismerése. Milyen vagyok? És Te? Önismeretet fejlesztő játékok. Valós én-kép, ideális én-kép. A testséma megismerése.

 

II. Csoport születik, csoportalakítás

„Négyszemközt" (tanár kérdez, gyerek válaszol; gyerek kérdez, tanár válaszol)

Empátiás kommunikáció, gyakorlat az elfogadásról.

Osztálytermi helyzetek (belépés, óra eleji rítusok, órazáró rítusok)

Ünnepnapok (ünnepi megszólalások, köszöntők)

Kérdezés-, és magyarázat-technikák (párban, kiscsoportban, frontális munkában)

Metakommunikációs csatornák megismerése, gyakorlatok. Értékelő gesztusok (verbális, nonverbális, a gesztusok rejtett tanterve)

Kommunikáció a tanári szobában

Szakember-laikus kommunikáció (szülői értekezlet, fogadóóra stb.)

Írásbeli közlemények (ellenőrzőkönyv-elemzések)

Konfliktuskezelési gyakorlatok. Egyén és közösség kapcsolata. Problémamegoldás közösségben.

Diagnóziskészítő interjúk, fókuszcsoportos beszélgetések

A csoport visszajelzéseinek megbeszélése.

 

Kötelező olvasmányok:

Bagdy Emőke - Telkes József: Személyiségfejlesztő módszerek az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.,1995.

Buda Béla: Viselkedészavarok, konfliktusok, problémák megoldásai. Korszerű nevelés. Tankönyvkiadó, Bp., 1987.

 

Ajánlott olvasmányok:

Bácskai Júlia: Az önismeret pszichológiája. Magyar Könyvklub, Budapest., 1993.

Balázs Sándor: A pedagógiai kommunikációs képességek fejlesztésének elméleti és gyakorlati problémái. OKKER, 2000.

Birkenbihl, V. Kommunikációs gyakorlatok. Trivium Kiadó, 1998.

Deme Tamás: Viszonyulok, tehát vagyok. Karácsony Sándor pedagógiájának aktualitása a 20. század végén  Magyar Szemle, 2000. június

F. Várkonyi Zsuzsa: Tanulom magam. 2001.

Montágh Imre: Útravaló I-III. Televideo Kiadó, Budapest (videokazetták)

Nagy Ágnes: Pedagógusmaszkok készítésének és felhasználásának lehetőségei a tanárképzésben. In: Knausz Imre (szerk.): Gyermek, pedagógus, pedagógusképzés. Új Helikon, Budapest, 2008. (173-193. old.)

Nissen, P. – Iden, U.: Moderátoriskola. Műszaki Könyvkiadó, 2004.

Redlich, A. : Konfliktusmoderálás. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2000.

Réger Zita: Utak a nyelvhez – nyelvi szocializáció – nyelvi hátrány

Rudas János: Delfi örökösei. Gondolat, Budapest, 1997.

Sallai Éva: Tanulható-e a pedagógusmesterség? Veszprémi Egyetemi Kiadó, Veszprém, 1996.

Somlai Péter: Konfliktus és megértés. A családi kapcsolatrendszer elmélete. Gondolat Kiadó, Bp., 1986.

Torgyik Judit: Nyelvi szocializáció és oktatás = Új Pedagógiai Szemle, 2005/4.

Trencsényi László: Mikor mozdulok, ők ölelik egymást =Mester és tanítvány, 2005/4.

Új Pedagógiai Szemle ünnep-különszáma 1995/12.

Walker, J.: Feszültségoldás az iskolában (Játékok és gyakorlatok). Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp., 1995.

 

 

Személyiség- és fejlődéslélektan

 

Célok:

Legyenek motiváltak szakmai fejlődésükben elkötelezettségre, önművelésre: a munkájukat segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalataik tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi-lélektani kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájuk tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek ismereteik a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre, a személyiség fejlődésében, magatartásformákban jelentkező egyéni sajátosságokra vonatkozó tudományos nézetekről, tapasztalatokról. Legyenek motiváltak e tudás gyarapítására.

Legyenek képesek a tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén.

Legyenek képesek a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalataikat szöveges vagy számszerű formában rögzíteni.

Legyenek nyitottak a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére. Legyenek képesek a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására,

Legyenek képesek és nyitottak a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartani a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodni az ezekben fellelhető értékekre.

 

Főbb témakörök:

 

I. A pszichológia tudománya és annak területei. A pszichológia biológiai alapjai (filogenetikus és ontogenetikus fejlődés).

Csecsemőkor. Születéstől az első év végéig. A testi, pszichés, értelmi, szociális és emocionális fejlődés.

Kisgyermekkor.  A testi- és a mozgásfejlődés. Az értelmi fejlődés. A beszéd és a nyelvelsajátítás. Az én - és az önmagunkról való tudás megjelenése.

Óvodáskor. A testi és értelmi fejlődés sajátosságai.  Az erkölcs, az én-fejlődés és a társas kapcsolatok fejlettsége. A nemi identitás, és csoportképződés. A játék, mint alapvető tevékenység. A játék, mese és a gyermeki rajz jellegzetességei, megjelenési formái, esztétikuma.

Kisiskoláskor. Testi és intellektuális fejlettség jellegzetességei: konkrét műveletek, metakogníció. A vicc és hazugság. Az iskolai tanulás. Iskolaérettség. Az én-kép és az erkölcsi fejlődés. Társas kapcsolatok. Agresszió.  Csoportképzés. Barátság.

Pubertás és ifjúkor. Biológiai változások. Az értelmi fejlődés jellegzetességei: emlékezet, elvont műveleti gondolkodás, az intelligencia kontinuitása. Az én-kép változása: teljesítményigény, identitás. A szexuális identitás kialakulása. Erkölcsi fejlődés: abszolút vagy relatív erkölcs. A pszicho-szociális fejlődés fejleményei: érzelmi leválás a családról, kortárscsoportok. Az ifjúkor kritikus döntéshelyzetei: pályaválasztás. Devianciák. Válsághelyzetek a gyermekek életében.

A felnőttkor pszichológiai jellemzői, szakaszai, jellegzetességei. Az egész életen át tartó fejlődés egyéb aspektusai.

 

II. A személyiség meghatározása, elméletei és módszerei.

A személyiség alakulása a szocializációban. Szociális magatartásformák elsajátítása – utánzás, empátia, identifikáció.

A kompetencia kialakulása. Külső kontroll, belső kontroll. Hatása a percepcióra. Hatása az igénynívóra és a teljesítménymotivációra. Kompetencia és szociális hatékonyság. Kreativitás.

Az én-kép kialakulása. Pozitív és negatív én-kép. A környezeti visszajelzés hatása az én-képre. Én-ideál. Alacsony önértékelés. Bűnhődési szükséglet. Kontrollfunkciók.

Stresszkeltő események, reakciók. Szorongás. Megküzdési módok.

Személyiségelméletek.

 

Kötelező olvasmányok:

Atkinson, R. L. és mtsai.: Pszichológia (3. átdolgozott kiadás), Osiris, Bp.,  2005.

Vajda Zsuzsanna: Nevelés, pszichológia, kultúra. Dinasztia Kiadó, Bp., 1994.

 

Ajánlott olvasmányok:

Bettelheim, B.: A mese bűvölete és a bontakozó gyermeki lélek, Gondolat, Bp., 1983.

Carver, C. S., Scheier, M. F.: Személyiségpszichológia. Osiris, Bp., 1998

Cole, M. R., Cole, S. R.: Fejlődéslélektan (2. átdolgozott kiadás), Osiris, Bp., 2006.

Csányi V.: Az emberi természet, Vince Kiadó, Bp., 1999.

Forgács J. (J. P. Forgas): A társas érintkezés pszichológiája, Kairosz Kiadó, Bp., 2003.

Goleman, D.: Érzelmi intelligencia, Háttér Kiadó, Bp., 1997.

Jung, C.G.: Bevezetés a tudattalan pszichológiájába, Európa, Bp., 1990.

Vajda Zuzsanna: Lélektankönyv. A személyiségről, a tudatról, az érzelmekről és más pszichológiai kérdésekről. Műszaki Könyvkiadó, Bp., 2001.

Vetró Ágnes: Gyermek- és ifjúságpszichiátria, mentálhigiéné. Egészségfejlesztés-mentálhigiéné. STE-JGYE Kiadó, Szeged, 2003.

 

Követelmények, értékelés:

Az előadások és a szakirodalmak nyomán összeállított tételek alapján a hallgató szóbeli vizsgán ad számot tudásáról, problémaérzékenységéről és olvasottságáról.

 

 

Személyiség- és fejlődéslélektani gyakorlat

 

Célok:

Ismerjék meg az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait, és legyenek képesek az elsajátított tudás alkalmazásához szükséges készségeket kialakítani, szakterületük az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni.

Legyenek képesek szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájuk tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

Legyenek nyitottak szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek motiváltak a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre, a személyiség fejlődésében, magatartásformákban jelentkező egyéni sajátosságokra vonatkozó tudás elsajátítására, különös tekintettel a zenei nevelés sajátszerűségeire.

Legyenek nyitottak a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére.

Legyenek képesek a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.

Legyenek nyitottak az új kommunikációs-információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani.

 

Főbb témakörök:

 

 

A tanár által is alkalmazható megismerő módszerek:

Fejlődéslélektani anamnézis felvétele

Mozgásfejlődési vizsgálatok (Aries, Oseretzky)

Emberrajz teszt (Goodenought)

Családrajz, elvarázsolt család, fa-teszt, családfa

Gyermekmegfigyelés (játék, báb, mese, tanulás, közösségi tevékenység)

Pszichodráma

Szociometria

 

A pszichológus kompetenciája:

Intelligencia vizsgálatok

Szűrőtesztek, tehetséget felismerő módszerek.

Művészeti terápiák (zeneterápia)

 

Kötelező olvasmányok:

Gácser Magdolna: Pedagógiai pszichiátria. APC Stúdió, Gyula, én.

Malchiodi, C. A.: A gyermekrajzok megértése. Animula Kiadó, Bp., 2003.

Mérei Ferenc-V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Gondolat Kiadó, Bp., 1972.

Porkolábné Dr. Balogh Katalin: Kudarc nélkül az iskolában. Alex Typo, Bp.,1992.

 

Ajánlott olvasmányok:

Benedek László: Játék és pszichoterápia. Könyvfakasztó Kiadó, 2005

Csóti Marianna: Gyermekkori szorongás, iskolafóbia, pánikrohamok. Pro Die Kiadó, Bp., 2006.

Feuer Mária: „Elrontott" családrajzok szerepe a gyermek-pszichodiagnosztikában. In: Popper Péter (szerk.): Gyermekek, szülők, pszichológusok. Akadémia kiadó, Bp., 1992

Feuer Mária: A gyermekrajzok fejlődéslélektana. Akadémia Kiadó, Bp., 2000

Forward, S.: Mérgező szülők. Hogyan szabaduljunk meg fájdalmas örökségünktől, és nyerjük vissza életünket? Háttér kiadó, Bp., 2000

Kende B. Hanna. Gyermekpszichodráma. Osiris Kiadó, Bp., 2003

Nelles, W.: A gyógyító valóság. A családfelállítás elmélete és gyakorlata. Ursus Libris 2006

Sófalvi Sándor: A szenzomotoros integrációs terápiáról. Beszédjavító intézet, Székesfehérvár, 2001

Stachó László: Hányféleképpen értjük és szeretjük a zenét? A zeneértés velünk született mélylélektani, kulturális és kognitív útirányjelzői. In. Lindenbergerné Kardos Erzsébet (szerk.): Zeneterápia. Szöveggyűjtemény, 2005. Kulcs a Muzsikához Kiadó, Pécs, (235-250. old.).

Vikár György-Vikár András: Dinamikus gyermekpszichiátria. Medicina Kiadó, Bp., 2001.

 

 

Pedagógiai-pszichológia

 

Célok:

Legyenek motiváltak a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, a közösségben kialakuló konfliktusok kezelésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre;

Legyenek képesek a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek, zenei tehetségének fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni.

Legyenek nyitottak a szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkájuk segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalataik tudományos keretekbe integrálására, a neveléslélektani kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájuk tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek képesek egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák alkalmazására.

Legyenek képesek a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete.

Legyenek képesek a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges, vagy számszerű formában rögzíteni, a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére, a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.

Legyenek képesek a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni.

Rendelkezzék a pedagógusi, nevelői szerep ellátásához szükséges segítő és fejlesztő beállítódással, kellő szintű toleranciával, empátiával.

Rendelkezzenek a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket.

Legyenek képesek demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására.

Legyenek képesek a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartani a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodni az ezekben fellelhető értékekre.

 

Főbb témakörök:

A pedagógia és pszichológia kapcsolódási pontjai. A gyermekkor történetei távlatokban.

A laikus és a professzionális pedagógiai, pszichológiai gondolkodásmód jellemzői.

A szocializáció kérdésköre: kultúra és környezet szerepe, a kogníció szerepe, a normaátadás folyamatai.

A család, mint az elsődleges környezet: A család funkciói, működése, életciklusai, struktúrája, szubkultúrák. Szülői és nevelői attitűdök, stílusok. Az anya, az apa, a testvérek, a nagyszülők és kortársak szerep a szocializációban.

Az iskolai nevelés céljának és módszereinek neveléslélektani szempontú megítélése. Az iskola funkciói, működése és szereplői (osztály, tanár, tanulók). Iskolai ártalmak.

A tanári szerep jellemzői. A szülők és pedagógusok együttműködése.

A nemek kérdése az iskolában.

A média szerepe a nevelésben.

Pszichológiai zavarok a nevelésben. Szocializációs nehézségek: drog, agresszív viselkedés, antiszociális viselkedés.

Válsághelyzetek a gyermek életében: Válás, gyász, betegség, örökbefogadás stb.

Gyermekvédelmi kihívások: bántalmazás, ártalmak, erőszakos környezet elhanyagolás stb.

 

Kötelező olvasmányok:

N. Kollár Katalin - Szabó Éva (szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó 2004

 

Ajánlott olvasmányok:

Buda Mariann: Tehetünk ellene? – A gyermeki agresszió. Bp., Dinasztia, 2005.

Csertő Aranka: A család fényében és árnyékában.  Egy családterapeuta tapasztalatai. Kecskemét, 2007.

Forward, S.: Mérgező szülők. Háttér Kiadó. Bp., 2000.

Kézdi Balázs (szerk.): Iskolai mentálhigiéné. Tanulmányok. Pannónia Kiadó. Bp., 1998.

Koncsek Andrea: Pedagógushallgatók alkohol-, dohányzás-, gyógyszer és drogfogyasztási attitűdjét előjelző társadalmi és szociális tényezők. Kecskeméti Nyomda, 2006. (339-345.  o.)

Kósáné Ormai Vera: Pszichológus az iskolában. Okker Kiadó. Bp., 1999.

Makai Éva: Szétszakadt és meg nem font hálók. Iskolai gyermekvédelem a '90-es években. Okker Kiadó, Bp., 2000.

Vajda Zsuzsanna-Kósa Éva: Neveléslélektan. Osiris Kiadó, Bp., 2005.

 

 

Iskola és társadalom (oktatásszociológia)

 

Célok:

Tudják megtervezni pedagógiai munkájukat a feltételek árnyalt elemzése alapján, átfogóan és részletekbe menően.

Legyenek képesek tapasztalataikat reflektív módon elemezni és értékelni.

Fejlődjön bennük a szakmai együttműködés és hatékony kommunikáció készsége (a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és intézményekkel).

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Ismerjék az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredményeket.

Értsék a helyi pedagógiai program alapján az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatokat.

Ismerjék az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályokat.

Legyenek képesek a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.

Legyenek képesek részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában.

Legyenek érzékenyek a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre.

Legyenek képesek felismerni az előítéletességen és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait és szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is.

 

Főbb témakörök:

Az oktatásszociológia alapfogalmai, módszerei (szerepek, funkció, szerkezet).

Az iskolai osztály; története, típusai, a szociometria.

Az iskola, mint rendszer; az iskola leírásánál alkalmazható paraméterek.

Az iskola társadalmi környezete. Fenntartó – intézményhasználó – szolgáltató háromszöge, a pedagógiai program szerepe.

Az iskolarendszer. Alulról és felülről építkező iskolarendszerek, modern közoktatási rendszerek.

Nemzetközi trendek, a modern fejlett társadalmak iskoláinak jellemzői: expanzió, a szelekció késleltetése, többszektorúság, interkulturalitás.

 

Kötelező olvasmányok:

Mérei Ferenc: Közösségek rejtett hálózata. Osiris, Budapest, 2006.

Szögi Ágnes: „Ez az iskola valaha Kecskemétnek dicsősége lesz. Kodály Intézet, Kecskemét, 1994.

Halász Gábor: A modern oktatási rendszerek. Műszaki Kiadó. Budapest, 2001.

 

Ajánlott olvasmányok:

Kozma Tamás: Bevezetés a nevelésszociológiába. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2000.

Kozma Tamás: Tudásgyár? Az iskola mint társadalmi szervezet. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó,

Budapest, 1985.

Körmendy Zsolt: Koncertpedagógia. Művészetek Palotája, Budapest, 2009.

Loránd Ferenc: Értékek és generációk. OKKER, Budapest, 2002. (127-391.o.)

Makai Éva: Szétszakadt és meg nem font hálók. OKKER, Budapest, 2000.

Nahalka István (szerk.): A komprehenzív iskola breviáriuma. Sulinova, Budapest, 2004.

Pechan Zoltán: A művészeti alapiskolák feladatai a minőségbiztosítás terén. In. Szervezetfejlesztés és pedagógiai fejlesztés. OKAIM – Módszertani Füzetek V., OKKER, Budapest, é.n.

Szapu Magda: A zűrkorszak gyermekei. Századvég, Budapest, 2002.

Weiss, Karl: Az iskola osztály szociológiája és szociálpszichológiája. Tankönyvkiadó, Budapest, 1974.

 

 

A tanítás mestersége (általános didaktika)

 

Célok:

Legyenek szakterületükön  felkészültek és képesek:

- tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok,   taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására,

- változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, hatékony tanulási   környezet kialakítására;

- a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző

  értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;

- a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásainak alkalmazására,

- a tanulók részvételének elősegítésére saját teljesítményük értékelésében.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Ismerjék a tanulás különböző formáit mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban.

Ismerjék a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeit.

Legyenek képesek a szaktudományi tudás iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértésére.

Rendelkezzenek a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismeretével, a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismeretével (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének, alaptantervi és kerettantervi programjainak ismeretével).

Rendelkezzenek a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek, oktatási programok elkészítésének, illetve funkcióinak ismeretével.

 

Főbb témakörök:

  • A tanulás. A tanulás mint konstrukció, a tanítás mint alkalmazkodás.
  • Motiváció.
  • A tanulók.
  • Intelligencia és kreativitás.
  • Különbségek (nemek - életkorok - társadalmi-etnikai csoportok – kulturális értékvilágok között stb.).
  • A tanítás – tanítási stratégiák (projektmódszer, felfedezéses tanulás, számítógép az oktatásban, gyakorlás).
  • A tanterv.
  • A tanár tervezőmunkája, fejlesztési tervek.
  • Az értékelés funkciói.
  • Teljesítménymérések.

Az osztályozás és alternatívái.

 

Kötelező olvasmányok:

Knausz Imre: A tanítás mestersége. IFA, Budapest, 2001.

 

Ajánlott olvasmányok:

Avedikian Viktória: A Menuhin-program. Új Pedagógiai Szemle, 2009/7.

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. OKKER, Budapest, 1999.

Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Könyvkiadó, Bp., 2004

Kokas Klára: Amerikában tanítottam. Zeneműkiadó, Budapest, 1978.

Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzeti Tankönykiadó, Budapest, 2002.

Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. AKG Kiadó, Budapest, 1998.

Spencer, Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft, Budapest, 2001.

 

Követelmények, értékelés:

Az előadás tematikáját követő tételekből szóbeli kollokvium. Az aláírás feltétele a csoport és az oktató megegyezésén alapuló írásos feladat teljesítése: irodalom reflektív ismertetése.

 

 

A tehetségfejlesztés didaktikája

 

Célok:

Az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel tudják segíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását.

Felkészültek legyenek a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek ismereteik az egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerekről, technikákról.

Legyenek képesek a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájukban felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni.

Legyenek képesek a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében.

Legyenek képesek új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére.

Személyes példával és a közösségi viszonyok szervezésével járuljanak hozzá ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.

 

Főbb témakörök:

  • A tehetség felismerése, tehetségmodellek (Mönks, Renzulli, Czeizel).
  • A zenei tehetség sajátosságai, az érzelmi intelligencia.
  • Támogató környezet.
  • Mester-tanítvány viszony.
  • Együtt vagy külön?
  • Tantervek a zenei nevelés számára (NAT, kulcskompetenciák, közoktatási kerettantervek, művészetoktatás központi programjai, Arany János Tehetséggondozó Program)
  • Tanulás párban és kiscsoportban.
  • A folyamatos gyakorlás motivációs feladatai.
  • Gazdagítás, gyorsítás, léptetés, ugratás, dúsítás a tanulási folyamatban.
  • Kreativitásfejlesztés.

Értékelési kérdések, problémák.

 

Kötelező olvasmányok:

Czeizel Endre-Batta András: A zenei tehetség gyökerei. Mahler Marcell Alapítvány – Arktisz Kiadó, Budapest, 1992.

Gyarmathy Éva: A tehetség háttere és gondozásának gyakorlat. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007.

Laczó Zoltán: The nonmusical outcomes of music education: Influence on intelligence? In: Bulletin of the Council for Research in Music Education, 1985,  No. 85., (109–118. p.).

Nagy József (szerk.): Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.

 

Ajánlott olvasmányok:

Barkóczi Ilona - Pléh Csaba: Kodály zenei nevelési módszerének pszichológiai vizsgálata. Kodály Zenepedagógiai Intézet. 1972.

Csillagné Gál Judit: Zeneművekben történő tájékozódás pszichológiai vizsgálata. Flaccus, Budapest, 2008.

Kapitány Ágnes - Kapitány Gábor: Az esztétikai megismerés alapelemeinek elsajátítása. In. : Mihály Ottó -Habermann M. Gusztáv (szerk.): Az iskola megújításának mai útjai. OPI, Budapest, 1984.

Kokas Klára: A zene felemeli kezeimet. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1992.

Nagy József (szerk): Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.

Pásztor Zsuzsanna: Új utak a zeneoktatásban. Trefort Kiadó, Budapest, 2007.

Tóth László: A tehetségfejlesztés kisenciklopédiája. Pedellus, Debrecen, 2003.

Trencsényi László: Művészetpedagógia – elmélet, tanterv, módszer. OKKER, Budapest, 2000.

Vitányi Iván – Sági Mária: Kreativitás és zene. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.

 

 

Tapasztalatok az iskola világából (Iskolai gyakorlat I.)

 

Célok:

A hallgatók nyerjenek betekintést a nevelési-oktatási intézmények, mint hatékony szervezetek világába.

 Tájékozódjanak ezen intézmények szakszerű megismerésének módszertanáról.

Nyerjenek betekintést azok alapdokumentumaiba, szervezetébe, működésébe, tanórai és tanórán kívüli tevékenységeibe – különös tekintettel a művészeti és a zenei nevelésre.

Tájékozódjanak helyi sajátosságaikról, ismerjék meg szereplőit, kapcsolatrendszerét.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek képesek az iskola világát, annak szereplőit szakszerűen megfigyelni, tapasztalataikat szöveges vagy számszerű formában rögzíteni. Megfigyelései és tapasztalataik elemző, reflektív feldolgozása nyomán fejlődjenek általános pedagógiai képességeik, erősödjön saját magukról, mint pedagógusról alkotott képük.

Tudjanak közreműködni az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében.

 

Főbb témakörök:

A hallgató a bevezető tájékoztatót követően látogatásokat tesz iskolában, művészetoktatási intézményben. Látogatásaihoz megfigyelési-elemzési szempontot választ az alábbi témakörök alapján:

1.Oktatásszervezés – minőségbiztosítás.

2. Művészetpedagógiai stratégiák.

3. Multikulturális nevelés.

4. Az ifjúság megismerése – kulturális kánonok és szubkultúrák.

5. Hátrányos helyzet és esélyegyenlőség.

6. Pedagógus szerepek, tanári minták, módszerek, alkalmazott taneszközök.

Megfigyelési feladataik teljesítését követően a hallgatók a csoport előtt adnak számot tapasztalataikról. Tapasztalataikat portfólióban rögzítik, e dokumentáció alapján a csoportnak mindenki prezentációt tart.

 

Kötelező olvasmány:

Falus Iván - Kimmel Magdolna: A portfólió. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat, Bp. 2003.

 

Ajánlott olvasmányok:

Domby Alice: Tanári minta – mintatanár. APC Stúdió, Gyula, 2005.

Fábry Béla és mtsai: Fenntartói felelősség – fenntartói értékelés. OKAIM Módszertani Füzetek IV. OKKER Kiadó, Budapest, é.n.

Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. OKKER, Bp., 2001.

Szekszárdi Ferencné: Nevelési vizsgálatok a pedagógiai gyakorlatban, Veszprémi Kiadó, Veszprém, 2001.

Trencsényi László: Nevelés –és iskolaelméleti gyakorlatok. OKKER, Budapest, 2002.

 

 

Szakterületi ismeretek

 

Szolfézs-zeneelmélet

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

A stílusismeret szélesítésére, a tanári munkában nélkülözhetetlen gyakorlati készségek megszerzésére irányuló feladatok: egy-egy zenei korszak műveinek tanulmányozása hallásgyakorlatokon, diktálás, memorizálás, énekes és elemző munka során; könnyebb zeneszerzési és hangszerelési gyakorlatok; zongorakíséret, harmónia– és continuo–játék, improvizációs feladatok.

 

Válogatott tananyag/irodalom

Kodály Zoltán zenepedagógiai művei

Bárdos Lajos: Hangzatgyakorló I-II; Modális harmóniák

Frank Oszkár: Formák, műfajok a barokk és klasszikus zenében; A klasszikus moduláció

Legányné Hegyi Erzsébet: Stílusismeret I. II. III.

Ligeti György: Klasszikus összhangzattan

 

 

Zenetörténet-zeneirodalom

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása

Elsősorban a pedagógiai munkában használt zenetörténeti stíluskorszakok meghatározott zeneműveinek ill. tematikában hozzájuk szorosan kapcsolódó rokon művek mélyreható megismerése, különös hangsúllyal az átfogó kultúrtörténeti tájékozottság kialakítására. A legújabb zenetörténeti kutatások eredményeinek és szakirodalmának megismerése. A felsőfokú alapképzésen megszerzett tudás speciális irányban való elmélyítése. A zeneművészet és a társművészetek kapcsolódásának, kölcsönhatásának lehetőségei.

 

Válogatott tananyag/irodalom

Válogatás a zeneirodalom remekműveiből: partitúrák, zongorakivonatok, egyéb kottaanyag

Zenetörténeti könyvek, zeneirodalmi antológiák kultúrtörténeti írások, a társművészetekhez kapcsolódó szakirodalom.

 

 

Népzene és népzenei repertoár

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása:

A magyar népi énekes és hangszeres népzene, népzenénk stílustörténeti rétegeinek, műfajainak, a népi hangszereknek, népzenei dialektusterületeink sajátosságainak, valamint a kutatástörténetnek és az egyes témák fontosabb kutatói tevékenységének ismerete a legfrissebb kutatási eredmények alapján. A stílusos népdaléneklés, különös tekintettel a hangvételre és a díszítések megszólaltatására. Az emberi élet fordulóihoz, a jeles napokhoz és a munkaalkalmakhoz kapcsolódó szokásokkal, hiedelmekkel kapcsolatos kultúrtörténeti ismeretek.

 

Válogatott tananyag/irodalom:

Kodály Zoltán: A magyar népzene

Paksa Katalin: Magyar népzenetörténet

Sárosi Bálint: Hangszerek a magyar néphagyományban

Tátrai Zsuzsa-Karácsony Molnár Erika: Jeles napok, ünnepi szokások

Vargyas Lajos: Magyar népzene

 

 

Kamaraének

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása:

A társas éneklési érzékenység fejlesztése, kamarazenei tapasztalatok szerzése, a vokális repertoárismeret bővítése gyakorlati munka során, az adott hangfajoknak és a tanítási céloknak leginkább megfelelő, különböző stílusú és műfajú művek  feldolgozása által.

 

Válogatott tananyag/irodalom:

Válogatás a zeneirodalom remekműveiből, kórusgyűjtemények, antológiák

 

 

Énekkar

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása:

Énekkari munka során, különböző stílusú, műfajú (zeneismeret-tanári képzés esetén a pedagógiai repertoárt is bővítő) kórusművek betanulása és nyilvános szereplés alkalmával történő bemutatása. Az énekkarban való részvétel során egyfelől a sajátos vonásokat hordozó közösségi zenei tevékenységben való tapasztalatszerzés, másfelől az irányítás módszertani vonatkozásainak megfigyelése.

 

Válogatott tananyag/irodalom:

Cantus Gregorianus ex Hungaria

Reneszánsz kórusművek

Barokk és klasszikus oratóriumok

Kodály, Bartók kórusművei

XX. századi, ill. kortárs kórusművek, oratorikus művek

 

Zongora

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása:

A szaktantárgyakban, ill. a tanítás anyagában megjelenő, vagy ahhoz tematikailag, stilisztikailag kapcsolható zongora-repertoár, ill. zongorakíséretek, egyéb zongorán megvalósítandó feladatok (ének-zongora, partitúrajáték, improvizáció stb.) elsajátítását segítő ismeretek. Az egyes feladatokhoz kapcsolódó konkrét technikai megoldások ismertetése, az általános előadói készségek fejlesztése és az önálló művészi kifejezésre való nevelés. 

 

Válogatott tananyag/irodalom:

Válogatás a zeneirodalom remekműveiből.

G. G. Neuhaus: A zongorajáték művészete

Gonda János: Improvizáció

 

Szakdidaktika, pedagógiai repertoárismeret

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása:

A szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzene és az improvizáció oktatásával kapcsolatos tanítási módszertani ismeretek, munkaformák, tanterv, tanmenet, óraterv, az óratervezés didaktikai elvei szorosan egybekötve a pedagógiai repertoár megismerésével. Az alap– és középfokú zeneoktatás rendszerének, tanterveinek megismerése, a tanítással kapcsolatos sajátos pedagógiai szempontok és módszerek (Kodály-módszer, egyéb módszerek) elemzése, ezek gyakorlatban történő alkalmazására irányuló módszeres gondolkodás fejlesztése.

 

Válogatott tananyag/irodalom:

A művészeti szakképzés és alapfokú művészetoktatás tanterve és követelményrendszere –szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom, népzene.

Ádám Jenő: Módszeres énektanítás a relatív szolmizáció alapján

Dobszay László: A hangok világa I.-VI. és Útmutatók A hangok világa szolfézs könyvekhez.

Kodály Zoltán: Visszatekintés

Szabó Helga: Útmutató Kodály Zoltán- Ádám Jenő általános iskolai tankönyvsorozatához

Szőnyi Erzsébet: A zenei- írás olvasás módszertana

 

 

Mesterkurzus

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása:

Egy stílusra, műcsoportra, szerzőre vagy módszertani témára koncentrálva, elmélyültebb, a hallgató látókörét szélesítő betekintés az adott témában különösen jártas, nagy tapasztalatú (esetleg külföldi) mester irányításával. A mesterkurzus formája lehet egy féléves kurzus „visiting professorral", tömbszeminárium, vagy nyári mesterkurzus.

 

Válogatott tananyag/irodalom:

a kurzus témájához igazodó

 

 

Iskolai gyakorlat II. (csoportos tanítási gyakorlat)

 

A tantárgy keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid leírása:

A tantárgy-pedagógiai tudás fejlesztése a szaktantárgyak iskolai oktatásának megfigyelése (hospitálás), elemzése által, valamint a szaktudás és a didaktikai ismeretek gyakorlatban történő alkalmazása önállóan előkészített és megtartott foglalkozások által, amelyeket a gyakorlatot vezető oktatóval történő konzultáció követ.

           

Válogatott tananyag/irodalom:

Falus Iván, Kimmel Mariann: A portfolió 

Tóth Péter: Óralátogatás, óraelemzés a mindennapok gyakorlatában: Óraelemzések szempontrendszere

Nagy Lászlóné (szerk.): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez tanár szakos hallgatók részére.

 

 

Összefüggő iskolai gyakorlat

 

 

Művészetoktatási intézményben, megbízott vezetőtanár folyamatos irányítása mellett végzett összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.

Célok: a hallgatók fejlesszék szakmai tudásukat és képességüket. Sajátítsák el az egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek mérésére használt módszereket. Váljanak képessé tanítási programok, tanulási egységek, tanulási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások legmegfelelőbb kiválasztására. Tanulják meg a különböző adottságokkal, képességekkel rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztását.

Működjenek közre az iskolai nevelési feladatok megoldásában és a tanórán kívüli tevékenységeinek szervezésében.

Váljanak képessé az együttműködésre a pedagógus kollégákkal, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel.

Váljanak képessé a tanórai munka lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felcsigázására és fenntartására.

 

A tanári portfolió elkészítéséhez a következő témaköröket kell feldolgozni:

 

  1. Intézménybemutatás, az iskolában begyűjtött dokumentációs anyagokkal (képek, iskolaismertető, pedagógiai program stb.).
  2. 8-10 órán átívelő tematikus terv készítése szabadon választott témához.
  3. Ehhez kapcsolódó 3 óravázlat.
  4. Szakirodalom lista készítése a választott témához.
  5. Egy, nem a tanítási órához, de zenei tevékenységhez kapcsolódó iskolai program dokumentálása.
  6. Egy iskolai hangverseny szakszerű értékelése.
  7. Fényképek, képek, videó felvétel készítése, elemzése az iskoláról, egy adott témáról
  8. A hallgató tanításfilozófiájának leírása (Mit jelent számomra az iskola, a tanítás? A tanulás? Milyen tanár szeretnék lenni? ...).
  9. Egy növendék bemutatása.
  10. Szülői értekezleten készített strukturált feljegyzések.
  11. Iskolai konfliktushelyzet gyűjtése, elemzése.
  12. Önértékelő lap készítése.

 

A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, a heti 2-5 óra, maximum 10 óra tanítást és foglalkozást, a tanítási órán kívüli feladatok ellátását, a tanítást megelőző felkészülő munkát, a tanítást követő értékelést, a tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását. Magában foglalja továbbá a tanítási portfolió elkészítését, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.

 

Követelmények és a tanegység teljesítésének feltételei:

1. A hospitálás valamint a tanítási órák és az ahhoz kapcsolódó, fent meghatározott feladatok teljesítése.

2. A portfolió elkészítése.

 

Az összefüggő iskolai gyakorlathoz tartozó kreditek száma: 30

A tantárgy felelőse: Dr. Nemes László Norbert

 

Kötelező és ajánlott irodalom:

 

Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső életében. 

Tóth Péter: Óralátogatás, óraelemzés a mindennapok gyakorlatában: Óraelemzések szempontrendszere. 

Nagy Lászlóné (szerk.): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez tanár szakos hallgatók részére. k.n. Szeged.

Falus Iván: A megfigyelés mint pedagógiai folyamat értékelésének módszere. 

 

 

Nagy elődök

Mottó

Virtuális túra


Kodály intézet

Liszt Múzeum

Könyvtár