MA zeneművésztanár tantárgyleírások

Pedagógiai-pszichológiai ismeretek:

Elméletek a nevelésről

Neveléstörténet-gyermekkortörténet

Fejezetek a zenei nevelés történetéből

Pedagógiai képességfejlesztés (önismeret, kommunikáció)

Személyiség- és fejlődéslélektan

Személyiség- és fejlődéslélektani gyakorlat

Pedagógiai-pszichológia

Iskola és társadalom (oktatásszociológia)

A tanítás mestersége (általános didaktika)

A tehetségfejlesztés didaktikája

Tapasztalatok az iskola világából (iskolai gyakorlat I.)

Iskolai gyakorlat II. (csoportos tanítási gyakorlat)

Szakdolgozat és portfólió

 

Összefüggő szakmai gyakorlat:

Hospitálás

A tanítást megelőző felkészítés

Tanítási óra

A tanítási óra értékelése

Szeminárium

Portfólió készítése (otthoni munka)

 

A tanítás mestersége (általános didaktika)

 

Célok:

Legyenek szakterületükön  felkészültek és képesek:

- tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges

  tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására,

- változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, hatékony

  tanulási környezet kialakítására;

- a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző

  értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek

  hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;

- a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásainak alkalmazására,

- a tanulók részvételének elősegítésére saját teljesítményük értékelésében.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Ismerjék a tanulás különböző formáit mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban.

Ismerjék a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és

képességek fejlődési törvényszerűségeit.

Legyenek képesek a szaktudományi tudás iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértésére.

Rendelkezzenek a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra

hatások ismeretével, a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismeretével (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének, alaptantervi és kerettantervi programjainak ismeretével).

Rendelkezzenek a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek, oktatási programok elkészítésének, illetve funkcióinak ismeretével.

 

Főbb témakörök:

  • A tanulás.
  • A tanulás  mint konstrukció, a tanítás mint alkalmazkodás.
  • Motiváció.
  • A tanulók.
  • Intelligencia és kreativitás.
  • Különbségek (nemek - életkorok - társadalmi-etnikai csoportok – kulturális értékvilágok között stb.).
  • A tanítás – tanítási stratégiák (projektmódszer, felfedezéses tanulás, számítógép az oktatásban, gyakorlás).
  • A tanterv.
  • A tanár tervezőmunkája, fejlesztési tervek.
  • Az értékelés funkciói.
  • Teljesítménymérések.

Az osztályozás és alternatívái.

 

Kötelező olvasmányok:

Knausz Imre: A tanítás mestersége. IFA, Budapest, 2001.

 

Ajánlott olvasmányok:

Avedikian Viktória: A Menuhin-program. Új Pedagógiai Szemle, 2009/7.

Báthory Zoltán: Tanulók, iskolák, különbségek. OKKER, Budapest, 1999.

Hunyady Györgyné – M. Nádasi Mária: Osztályozás? Szöveges értékelés? Dinasztia Könyvkiadó, Bp., 2004

Kokas Klára: Amerikában tanítottam. Zeneműkiadó, Budapest, 1978.

Nahalka István: Hogyan alakul ki a tudás a gyerekekben? Nemzeti Tankönykiadó, Budapest, 2002.

Oroszlány Péter: A tanulás tanítása. AKG Kiadó, Budapest, 1998.

Spencer, Kagan: Kooperatív tanulás. Önkonet Kft, Budapest, 2001.

 

Követelmények, értékelés:

Az előadás tematikáját követő tételekből szóbeli kollokvium. Az aláírás feltétele a csoport és az oktató megegyezésén alapuló írásos feladat teljesítése: irodalom reflektív ismertetése.

 

A tehetségfejlesztés didaktikája

 

Célok:

Az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel tudják segíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását.

Felkészültek legyenek a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek ismereteik az egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerekről, technikákról.

Legyenek képesek a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájukban felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni.

Legyenek képesek a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében.

Legyenek képesek új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére.

Személyes példával és a közösségi viszonyok szervezésével járuljanak hozzá ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.

 

Főbb témakörök:

  • A tehetség felismerése, tehetségmodellek (Mönks, Renzulli, Czeizel).
  • A zenei tehetség sajátosságai, az érzelmi intelligencia.
  • Támogató környezet.
  • Mester-tanítvány viszony.
  • Együtt vagy külön?
  • Tantervek a zenei nevelés számára (NAT, kulcskompetenciák, közoktatási kerettantervek, művészetoktatás központi programjai, Arany János Tehetséggondozó Program)
  • Tanulás párban és kiscsoportban.
  • A folyamatos gyakorlás motivációs feladatai.
  • Gazdagítás, gyorsítás, léptetés, ugratás, dúsítás a tanulási folyamatban.
  • Kreativitásfejlesztés.
  • Értékelési kérdések, problémák.

 

Kötelező olvasmányok:

Czeizel Endre-Batta András: A zenei tehetség gyökerei. Mahler Marcell Alapítvány – Arktisz Kiadó, Budapest, 1992.

Gyarmathy Éva: A tehetség háttere és gondozásának gyakorlat. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2007.

Laczó Zoltán: The nonmusical outcomes of music education: Influence on intelligence? In: Bulletin of the Council for Research in Music Education, 1985, No. 85., (109–118. p.).

Nagy József (szerk.): Zenei alapképesség. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1993.

 

Tapasztalatok az iskola világából

 

Célok:

A hallgatók nyerjenek betekintést a nevelési-oktatási intézmények, mint hatékony szervezetek világába.

Tájékozódjanak ezen intézmények szakszerű megismerésének módszertanáról.

Nyerjenek betekintést azok alapdokumentumaiba, szervezetébe, működésébe, tanórai és tanórán kívüli tevékenységeibe – különös tekintettel a művészeti és a zenei nevelésre.

Tájékozódjanak helyi sajátosságaikról, ismerjék meg szereplőit, kapcsolatrendszerét.

 

Fejlesztendő kompetencia területek:

Legyenek képesek az iskola világát, annak szereplőit szakszerűen megfigyelni, tapasztalataikat szöveges vagy számszerű formában rögzíteni. Megfigyelései és tapasztalataik elemző, reflektív feldolgozása nyomán fejlődjenek általános pedagógiai képességeik, erősödjön saját magukról, mint pedagógusról alkotott képük.

Tudjanak közreműködni az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében.

 

Főbb témakörök:

A hallgató a bevezető tájékoztatót követően látogatásokat tesz iskolában, művészetoktatási intézményben. Látogatásaihoz megfigyelési-elemzési szempontot választ az alábbi témakörök alapján:

1. Oktatásszervezés – minőségbiztosítás.

2. Művészetpedagógiai stratégiák.

3. Multikulturális nevelés.

4. Az ifjúság megismerése – kulturális kánonok és szubkultúrák.

5. Hátrányos helyzet és esélyegyenlőség.

6. Pedagógus szerepek, tanári minták, módszerek, alkalmazott taneszközök.

 

Megfigyelési feladataik teljesítését követően a hallgatók a csoport előtt adnak számot tapasztalataikról. Tapasztalataikat portfólióban rögzítik, e dokumentáció alapján a csoportnak mindenki prezentációt tart.

 

Kötelező olvasmány:

Falus Iván - Kimmel Magdolna: A portfólió. Oktatás-módszertani Kiskönyvtár, Gondolat, Bp. 2003.

 

Ajánlott olvasmányok:

Domby Alice: Tanári minta – mintatanár. APC Stúdió, Gyula, 2005.

Fábry Béla és mtsai: Fenntartói felelősség – fenntartói értékelés. OKAIM Módszertani Füzetek IV. OKKER Kiadó, Budapest, é.n.

Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső értékelésében. OKKER, Bp., 2001.

Szekszárdi Ferencné: Nevelési vizsgálatok a pedagógiai gyakorlatban, Veszprémi Kiadó, Veszprém, 2001.

Trencsényi László: Nevelés – és iskolaelméleti gyakorlatok. OKKER, Budapest, 2002.

 

Követelmények, értékelés:

Részvétel az intézménylátogatást bevezető felkészítésen, az előírt óraszámú intézménylátogatás teljesítése, a tapasztalatokat feldolgozó – reflektáló portfólió határidőre történő benyújtása, nyilvános bemutatása.

 

Összefüggő szakmai gyakorlat

 

Művészetoktatási intézményben, megbízott vezetőtanár folyamatos irányítása mellett végzett összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése.

Célok: a hallgatók fejlesszék szakmai tudásukat és képességüket. Sajátítsák el az egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek mérésére használt módszereket. Váljanak képessé tanítási programok, tanulási egységek, tanulási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások legmegfelelőbb kiválasztására. Tanulják meg a különböző adottságokkal, képességekkel rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztását.

Működjenek közre az iskolai nevelési feladatok megoldásában és a tanórán kívüli tevékenységeinek szervezésében.

Váljanak képessé az együttműködésre a pedagógus kollégákkal, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel.

Váljanak képessé a tanórai munka lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felcsigázására és fenntartására.

 

A tanári portfolió elkészítéséhez a következő témaköröket kell feldolgozni:

1.   Intézménybemutatás, az iskolában begyűjtött dokumentációs anyagokkal (képek, iskolaismertető,

      pedagógiai program stb.).

2.   8-10 órán átívelő tematikus terv készítése szabadon választott témához.

3.   Ehhez kapcsolódó 3 óravázlat.

4.   Szakirodalom lista készítése a választott témához.

5.   Egy, nem a tanítási órához, de zenei tevékenységhez kapcsolódó iskolai program dokumentálása.

6.   Egy iskolai hangverseny szakszerű értékelése.

7.   Fényképek, képek, videó felvétel készítése, elemzése az iskoláról, egy adott témáról

8.   A hallgató tanításfilozófiájának leírása (Mit jelent számomra az iskola, a tanítás? A tanulás? Milyen

      tanár szeretnék lenni? ...).

9.   Egy növendék bemutatása.

10. Szülői értekezleten készített strukturált feljegyzések.

11. Iskolai konfliktushelyzet gyűjtése, elemzése.

12. Önértékelő lap készítése.

 

A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, a heti 2-5 óra, maximum 10 óra tanítást és foglalkozást, a tanítási órán kívüli feladatok ellátását, a tanítást megelőző felkészülő munkát, a tanítást követő értékelést, a tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását. Magában foglalja továbbá a tanítási portfolió elkészítését, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.

 

Követelmények és a tanegység teljesítésének feltételei:

1. A hospitálás valamint a tanítási órák és az ahhoz kapcsolódó, fent meghatározott feladatok teljesítése.

2. A portfolió elkészítése.

 

Kötelező és ajánlott irodalom:

Kósáné Ormai Vera: A mi iskolánk. Neveléspszichológiai módszerek az iskola belső életében. 

Tóth Péter: Óralátogatás, óraelemzés a mindennapok gyakorlatában: Óraelemzések szempontrendszere. 

Nagy Lászlóné (szerk.): Segédanyag a tanórai megfigyelésekhez tanár szakos hallgatók részére. k.n. Szeged.

Falus Iván: A megfigyelés mint pedagógiai folyamat értékelésének módszere. 

 

Portfólió készítése

A zeneművész-tanári záróvizsga két részből áll:

1. a tanári szakdolgozat és portfolió bemutatásából és védéséből,

2. komplex szóbeli vizsgából. (A MAB 2007/9/VI. számú határozatának III. pontja)

 

A portfólió

„Az összefüggő szakmai gyakorlat során a hallgató a vezetőtanár és a tanárképző szakember felügyelete mellett elkészíti – a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját gyakorlati fejlődését dokumentáló – portfóliót, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi." (15/2006. (IV. 3.) OM rendelet 4. sz. mellékletének 8.4 pontja)

A portfólió célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.

A portfólió tartalma azon dokumentumok összessége, amelyek a hallgató mesterképzésben folytatott elméleti és gyakorlati tanulmányai során keletkeztek, és alkalmasak a fentiekben megjelölt követelmények teljesülésének bizonyítására. A portfólió a) öt kötelező, b) három kötelezően választható és c) két szabadon választható, összesen tíz elemet tartalmaz, az alábbiakban részletezett témamegjelöléseknek és terjedelmi előírásoknak megfelelően. (Ahol nincs terjedelemre vonatkozó előírás, a feladatot a szükséges ésszerű terjedelemben kell megoldani.)

a) Kötelező elemek (a gyakorlathoz kapcsolódóan elkészítendő mind az öt feladat): 

1.) Reflektív napló: A hallgató gyakorlat során szerzett tapasztalatainak és reflexióinak naplószerű leírása.

2.) A félév megkezdése után egy kiválasztott, alap-, vagy középfokú képzésben részt vevő tanulóval vagy tanulói csoporttal tervezett, 8-10 órát munka tematikus programjának elkészítése. A hallgató a tematikus programot időközben módosíthatja a teljesítés eredménye tükrében.

3.) A tematikus programhoz kapcsolódó három tanítási óra vázlatának elkészítése, melyet a hallgató a gyakorlatban megvalósít, majd írásban értékeli az óratervének tükrében.  A programhoz szakirodalom-jegyzék készítése.

 

Az óravázlat tartalmazza:

Címoldal:

  • a hallgató neve, szakiránya, évfolyama
  • a tanítás helye, időpontja
  • a tanuló/tanulócsoport évfolyama, tantárgy neve
  • a gyakorlatvezető tanár neve

Kötelező tartalmi elemek:

  • A tanítás anyaga
  • A tanítás célja
  • A tanítás módszerei
  • Tanuló/tanuló csoport jellemzése

4.) A kiválasztott tanuló, vagy tanulói csoport bemutatása pedagógiai-pszichológiai és szakmai szempontok felhasználásával, a félév során közösen végzett munka és a tanuló/tanulói csoport megfigyelése során szerzett tapasztalatok, valamint személyes beszélgetés alapján, 3000-4500 karakter terjedelemben. (A tanuló szakmai előélete, személyisége, képességei, tudása, fejlődése.) 

5.) Egy rövid önértékelés elkészítése pedagógiai ismereteinek és képességeinek fejlődéséről, különös tekintettel a tanítás pszichés vonatkozású problémáinak, konfliktusainak kezelésére, 3000-4500 karakter terjedelemben. 

b) Kötelezően választható elemek (mindhárom pont teljesítendő, a téma szabadon megválasztható): 

1.) A képzés során a hallgató által készített két pedagógiai vagy pszichológiai tárgyú írásbeli feladat, egyenként 4000-10000 karakter terjedelemben. 2.) Egy ifjúsági hangverseny vagy bármely koncertpedagógiai jellegű gyermekprogram szakszerű kritikai értékelése, pedagógiai, zenei és módszertani szempontok alapján, 3000-4500 karakter terjedelemben. 

3.) Tanári motivációs levél vagy a hallgató által kiválasztott valós tanári példakép bemutatása vagy szakmai ars poeticát kutató interjú készítése egy tapasztalt tanárral, kollégával, 2000-4000 karakter terjedelemben.

c) Szabadon választható feladatok (két feladat választandó a listában megadott lehetőségek közül):

1.) Saját zenei tanulmányainak összefoglaló bemutatása pedagógiai szempontok alkalmazásával, 2000-4000 karakter terjedelemben.

2.) Egy (alapfokú vagy középfokú) iskola bemutatása (történet, működés, személyes tapasztalatok, emlékek) amelyben a hallgató korábban tanulmányokat folytatott vagy a gyakorlóhelyek valamelyikének bemutatása, személyes tapasztalatok és észrevételek alapján, 2000-4000 karakter terjedelemben.

3.) Írásbeli értékelés, amelyet a jelölt kapott bármilyen tanári tevékenységére.

4.) Saját nevelői arculat és hitvallás megfogalmazása a tanult neveléstörténeti és neveléselméleti ismeretek és saját tapasztalatok felhasználásával, 2000-3000 karakter terjedelemben.

5.) Valamely pedagógiai probléma és megoldásának leírása, lehetőleg saját tapasztalat alapján, 2000-4000 karakter terjedelemben.

 6.) Órai megfigyelések írásban rögzített változata (irányulhat gyerekre, tanárra, az egész órai tevékenységre), 2000-4000 karakter terjedelemben.

7.) Pedagógiai vagy nevelésszociológiai témájú mikro-kutatás dokumentálása (hipotézis, minta, módszer, eredmények,  értékelés).

8.) Internetes kutató-, gyűjtőmunka dokumentálása bármely pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani témában.

9.) Pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani témájú szakcikk összegzése, értékelése, 2500-4000 karakter terjedelemben.

10.) Pedagógiai-pszichológiai, szakmódszertani témájú idegen nyelvű szakszöveg magyarra fordítása 2000-3000 karakter terjedelemben.

 

A portfólió felépítése:

  • Borítólap a hallgató nevének feltüntetésével
  • Címoldal
  • Tartalomjegyzék
  • A portfólió tíz fejezete a témamegjelölésnek megfelelő sorrendben.

 

Formai követelmények:

  • Terjedelem: a meghatározott terjedelmi előírásoknak megfelelően. Egy oldal körülbelül 2000 karakter.
  • Az illusztrációk, kottapéldák nem haladhatják meg  a  főszöveg 15 %-át.
  • Lapméret: A/4 egyoldalas, álló formátumú.
  • Betűtípus: Times New Roman
  • Betűméret: a folyó szövegben 12 pont, a fejezetcímek esetében 14-16 pont.
  • Sortávolság: 1,5.
  • A címlap betűmérete: kb. 22-30 pont.
  • Margók: alsó és felső margó 3-3 cm., a bal margó 3,5-4 cm., a jobb margó 2,5 cm.
  • Oldalszámozás: kötelező, és mindig egy helyen legyenek (pl. a jobb alsó sarokban)  
  • A portfóliót spirálozva, két példányban kell benyújtani

 

Értékelés:

A portfólió elkészítését a szakképzettségért felelős oktató kíséri figyelemmel, benyújtása előtt formai és tartalmi szempontból ellenőrzi, ötfokozatú gyakorlati jeggyel értékeli. A hallgató a portfóliót az illetékes tanulmányi előadónak leadja. A portfóliót a Pedagógia Tanszék kijelölt oktatója írásban bírálja, a bírálatot a tanulmányi Osztályon keresztül eljuttatja a hallgatóhoz a védést legalább nyolc nappal megelőzően.  A tanári záróvizsgán a hallgató szóban bemutatja, és kérdésekre válaszolva megvédi a portfóliót. A portfólió bemutatását és védését a vizsgabizottság ötfokozatú jeggyel értékeli.

Nagy elődök

Mottó

Virtuális túra


Kodály intézet

Liszt Múzeum

Könyvtár