Kodály módszere zseniális. … Minden jó zenélés az énekhangnál kezdődik.

Solti György

Írásbeli munkák formai követelményei a zenetudományi képzéseken

2018. február 26.

Az alábbi szabályokat kell alkalmazni minden olyan írásbeli munkában, amelyet a hallgatók az LFZE muzikológia BA, muzikológus MA, valamint muzikológus-tanári MA képzéseinek keretében nyújtanak be (házi dolgozat, szemináriumi dolgozat, szakdolgozat stb.).

A szabályzat PDF-formátumban letölthető innen.

 

1. A szakirodalomból vagy más forrásszövegből származó vélekedéseket és ténymegállapításokat minden esetben korrekt, oldalszámot is feltüntető hivatkozás (formailag: lábjegyzet) dokumentálja. Azokat az adatokat, amelyek közismertnek tekinthetők, és a dolgozat érvelésében nem játszanak középponti szerepet (pl. Mozart halálának időpontja) szükségtelen szakirodalmi hivatkozással alátámasztani.

A hivatkozásokban az adatok sorrendje, a központozás, a dőlt betű és zárójel alkalmazása, illetve a kiegészítések („in”, „közr.”; „ford.” stb.) tekintetében az alábbi példák szoros követése kötelező!

 

A szakirodalom egyes tételeit a lábjegyzetekben az első hivatkozáskor valamennyi bibliográfiai adattal tüntetjük fel. Arra az oldalra hivatkozunk, amelyiken a főszövegben közölt információt találtuk.

 

  1. Hivatkozás monográfiára vagy egyszerzős tanulmánykötetre:

Peter Franklin, Mahler: Symphony No. 3 (Cambridge: Cambridge University Press, 1991), 3.

 

  1. Hivatkozás fordításban megjelent monográfiára vagy egyszerzős tanulmánykötetre:

Jens Malte Fischer, Gustav Mahler, ford. Stewart Spencer (New Haven és London: Yale University Press, 2011), 16–18.

 

  1. Hivatkozás könyvsorozatban megjelent monográfiára vagy egyszerzős tanulmánykötetre:

Somfai László, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2015; Musica Scientia), 12.

           

  1. Hivatkozás többkötetes műre, illetve nem első kiadásra:

Constantin Floros, Gustav Mahler I: Die geistige Welt Gustav Mahlers in systematischer Darstellung (Wiesbaden: Breitkopf & Härtel, 21987), 7.

 

  1. Hivatkozás dokumentumkötetre (a könyv címleírását követve eltérő megoldások lehetségesek):

Henry Louis de La Grange és Günther Weiß (szerk. és közr.), Die Briefe Gustav Mahlers an Alma: Erste Gesamtausgabe (Berlin: Siedler Verlag, 1995), 43.

VAGY

Gustav Mahler, „Liebste Justi”: Briefe an die Familie, közr. Stephen McClatchie, szerk. Helmut Brenner (Bonn: Weidle Verlag, 2006), 34–35.

 

  1. Hivatkozás gyűjteményes kötetben megjelent írásra:

Stephen E. Hefling, „Aspects of Mahler’s Late Style”, in Karen Painter (szerk.), Mahler and His World (Princeton: Princeton University Press, 2002), 200.

 

  1. Hivatkozás folyóiratban megjelent tanulmányra:

Vera Micznik, „Mahler and »The Power of Genre«”, The Journal of Musicology, 12 (1994)/2, 118.

 

A szakirodalom egyes tételeire a lábjegyzetekben való második feltűnésüktől kezdve rövidítve hivatkozunk, továbbra is pontosan feltüntetve azt az oldalszámot, amelyiken az adott információt találtuk:

La Grange és Weiß, Die Briefe Gustav Mahlers an Alma, 17.

Hefling, „Aspects of Mahler’s Late Style”, 199–200.

 

A munka végén a bibliográfiának fel kell sorolnia az összes hivatkozott művet a szerzők vezetéknevének ABC rendjében. Ha egy szerzőtől több műre is hivatkozunk, akkor a műveket a megjelenés időrendjében tüntessük fel! A bibliográfiában a szerzők vezetékneve kerül előre; monográfiák, dokumentumkötetek esetében nem írunk semmilyen oldalszámot; folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent írásoknál viszont közöljük a tanulmány kezdetének és végének oldalszámát. Példaként:

Franklin, Peter, Mahler: Symphony No. 3 (Cambridge: Cambridge University Press, 1991).

Micznik, Vera, „Mahler and »The Power of Genre«”, The Journal of Musicology, 12 (1994)/2, 117–151.

 

Számos szöveg elérhető nyomtatott és online formában is, azonos tartalommal. Amennyiben formai eltérés van a kettő között (pl. az online formát nem tagolják oldalszámok), akkor kötelező a nyomtatott formára hivatkozni (pl. a Muzsika c. folyóirat papíralapon megjelent számaira a szabadon hozzáférhető online archívum helyett).

Ha az online forma vizuálisan is megegyezik a nyomtatott formával (annak elektronikus változata PDF vagy más formátumban), akkor a hivatkozás ugyanúgy történik, mintha a nyomtatott formára hivatkoznánk.

Önálló (nyomtatásban egyáltalán nem létező vagy részben eltérő tartalommal megjelent) online tartalom esetében megadjuk az URL-t < > jelek közé illesztve, majd vesszővel elválasztva közöljük az utolsó hozzáférés dátumát.

A nyomtatott, illetve az online elérhetőség önmagában nem értékmérő. Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként. Erről mind a nyomtatott, mind az online elérhetőségű munkák esetében meg kell győződnünk.

 

2. A lábjegyzet indexszáma a főszövegben lehetőleg a mondat végéhez tapadjon. Indokolt esetben ugyanakkor megengedett a lábjegyzetet a mondaton belül egy meghatározott szóhoz csatolni. A lábjegyzet indexszáma minden esetben az utolsó legyen az egymáshoz szóköz nélkül tapadó írásjelek közül:

Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként.1

„Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként.”1

Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk „szakirodalomként”.1

Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású,1 korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként.

 

3. Az idézeteket minden esetben világosan el kell különíteni. A rövid idézetek „macskakörmök” közé kerülnek. „Ha az idézett szöveg már eleve tartalmazott idézetet, azt a mi idézetünkön belül »lúdláb« vagy ’félidézőjel’ határolja el.”

 

A hosszabb idézeteket a bal margó behúzásával és apró betűkkel (10-es méret) jelenítjük meg, „macskaköröm” nélkül:

Az 1875-ben alapított Zeneakadémia az egyetlen a Liszt Ferenc nevét viselő intézmények közül, amelynek létrehozásában maga Liszt is tevékeny szerepet játszott. A több mint száznegyven éve működő egyetem a zeneművészeti és zenetudományi képzés magyarországi fellegvára.

 

Ilyen esetekben az idézeten belüli idézet kerül macskakörmök közé:

Úgy fogalmazhatnánk, Antónia nem a lelkét, hanem a testét veszejti el. Vagy, hogy az Ön egyik kedvenc képét használjam: követi a „legsötétebb éjszaka birodalmába” vezető ösvényt, de onnan már nem talál kiutat.

 

Az idézeten belüli kihagyást mindig […] jelöli:

A […] Zeneakadémia az egyetlen a Liszt Ferenc nevét viselő intézmények közül, amelynek létrehozásában maga Liszt is tevékeny szerepet játszott. A több mint száznegyven éve működő egyetem a zeneművészeti és zenetudományi képzés magyarországi fellegvára.

 

A szakszerű fordításban el nem érhető idegen nyelvű szövegeket a főszövegben saját magyar fordításunkban, a lábjegyzetben eredeti nyelven idézzük. Idézetet saját mondanivalónk hiányának elpalástolására ne használjunk! Idézni indokolt lehet, ha

  1. elsődleges forrásra hivatkozunk (zeneszerzői nyilatkozat, egykorú műbírálat stb.);
  2. egy adott szerző (zenetörténész) által bevezetett szakterminusra utalunk;
  3. olyan állítást, okfejtést találtunk a szakirodalomban, amellyel érvelésünk során vitába kívánunk szállni, vagy amelyet részletesen kívánunk kommentálni;
  4. a szakirodalomban talált állítást, okfejtést kifejezetten elméleti vagy módszertani keretnek tekintjük munkánkban.

Magától értődik, hogy az idézetekhez kivétel nélkül szakirodalmi vagy forráshivatkozást (lábjegyzetet) kell csatolni.

 

4. Times New Roman betűtípus, 12-es betűméret, másfeles sortáv és sorkizárás használatát kérjük. Az oldalszámok a lap alján, középen helyezkedjenek el! Lapalji lábjegyzetek (tehát nem végjegyzetek!) alkalmazandók, ezek betűmérete az automatikus beállításnak megfelelő 10-es. Ügyeljünk arra, hogy a lábjegyzetek és az oldalszámok betűtípusa is Times New Roman legyen! Margók beállítása: „normál”; lap tájolása: „álló”; méret: A4, tördelés: egyhasábos.

A bekezdések között ne legyen sorkihagyás (térköz)! A bekezdések – a szöveg, illetve az egyes fejezetek első bekezdéseinek kivételével – balról behúzott sorral indulnak.

Kiemelést kizárólag kurzívval (dőlt betűvel) jelezzünk! Kiemelést alkalmazunk idegen, a magyar nyelvhasználatban meg nem honosodott kifejezések esetében. Akkor is kiemelést alkalmazunk, ha a magyarban használatos kifejezésnek idegen írásmódját, alakját alkalmazzuk:

Beethoven kezdeti ingadozása a scherzo, a menuetto, illetve a menuetto-allegro megjelölések között tehát egyáltalán nem meglepő.

 

Ugyancsak kiemelést alkalmazunk az irodalmi, illetve irodalmias műcímek esetében:

A Rigoletto, a Traviata, A trubadúr és a Carmen hamarosan a kedvenc darabjaim lettek, ezzel szemben a Gyöngyhalászok és a Sámson és Delila alatt halálra untam magam.

 

Nincs ugyanakkor kiemelés a magyarban meghonosodott műfaji megjelölést tartalmazó címek esetében. Többtételes művek sorszámát arab számmal, az egyes tételeket római számmal jelöljük:

Beethoven 5. szimfóniájának III. tétele

 

Hosszabb munka (elsősorban tehát a szakdolgozat) esetében a szöveget fejezetekre kell bontani. A fejezetcímet írjuk 16-os betűmérettel, félkövér betűvel, balra igazítva, a folyó szövegtől pedig térközzel válasszuk el!

 

Gondolatjelként nagykötőjelet használunk, előtte és utána szóközzel:

Sápadt volt, sovány, alacsony termetű, arca hosszúkás, meredek homlokát koromfekete haj keretezte – szemüvege mögött kifejező tekintet, arcán a szenvedés és a humor redői.

 

Ugyancsak nagykötőjelet használunk oldalszámokkal vagy évszámokkal határolt intervallumok megadásakor (vö. a hivatkozásokkal, a bibliográfiával!):

Julius Korngold (1860–1945)

 

5. A dolgozat mondanivalójának megfelelően szükséges lehet ábrák, táblázatok és gondosan szerkesztett kottapéldák beillesztése. Utóbbiak szorítkozzanak a szöveget illusztráló információra (egy zenekari klarinétszólam néhány üteme helyett tehát ne közöljünk teljes bemásolt partitúraoldalt!).

 

6. Muzikológia BA szakdolgozat terjedelme: minimum 40.000, maximum 60.000 leütés, szóközökkel.

Muzikológus MA szakdolgozat terjedelme: minimum 80.000, maximum 100.000 leütés, szóközökkel.

A terjedelembe a címoldal, a tartalomjegyzék, a bibliográfia és az esetleges függelék nem számít bele.

Minden egyéb írásbeli munka esetén a terjedelmi követelményt a kurzus oktatója határozza meg.

 

7. Az itt nem szabályozott kérdésekben (különös tekintettel a szakdolgozatokra vonatkozó további előírásokra) a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem általános szabályait kell követni.

 

 

Budapest, 2018. február 1.

 

LFZE Zenetudományi Tanszék

Címkék