Közös konferenciát rendezett az MTA és a Zeneakadémia
Zene és tudomány – Zenetudomány címmel zajlott december 12–13-án tanácskozás a nyelvészet, az irodalom, a néprajz és a zene képviselőinek részvételével, az idén 200 éves MTA és 150 éves Zeneakadémia közös szervezésében.
A szakemberek a magyar és az európai kultúra metszéspontjait vizsgálták a Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományok Osztálya, a Filozófiai és Történettudományok Osztálya, valamint a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszéke rendezésében megvalósult kétnapos eseményen, amelynek első fele az MTA-n, második fele pedig a Zeneakadémia főépületében zajlott.
A megnyitón Hudecz Ferenc, a köztestület természettudományi alelnöke mondott köszöntőt, felidézve Kodály mondását, amely szerint „egy nemzet kultúráját elsősorban tudománya és művészete állapotáról ítélik meg. (…) Mindent el kell követnünk, hogy tudományos és művészeti kultúránk színvonala ne süllyedjen.”
A két napon az előadók – köztük a Zeneakadémia több oktatója – egyebek mellett Kodály és Bartók munkásságát, például népzenei gyűjtéseit mutatták be, valamint szó esett a zene tudományos és művészeti komplexitásáról, Mahler és az apafigura kapcsolatáról, Esterházy Péter írásművészetéről a klasszikus zenei hagyomány tükrében, Liszt és Wagner levelezésének közreadási problémáiról, Szabolcsi Bence tudományos örökségén keresztül a középkori liturgikus egyszólamúság kutatásának elmúlt ötven évéről, Weiner Leóról és Molnár Antalról, Kurtágról és a zenei interpretáció fogalmáról, a mesterséges intelligencia jelentette új perspektívákról és kihívásokról, valamint a prózairodalomban megjelenő zenei analízisekről és fiktív kompozíciókról.
Az első nap előadói és témái ide kattintva, míg a második napéi ide kattintva olvashatók, mindkét oldalon megtalálható a konferencia lapozható programfüzete is.