Megnyílt a Zeneakadémia 152. tanéve
Ünnepélyesen elkezdődött a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem 2026/2027-es tanéve Lannert Judit oktatási miniszter, az egyetem vezetősége és oktatói, valamint az elsős növendékek részvételével.
Dr. Farkas Gábor zongoraművész, az egyetem rektora beszédében köszönetet mondott a tárcavezetőnek megtisztelő jelenlétéért, hangsúlyozva, milyen sokat jelent ez az intézménynek, valamint üdvözölte a jelen lévő oktatókat, szenátusi tagokat – és nem utolsósorban a tanulmányaikat megkezdő hallgatókat.
Arra hívta fel a figyelmet, hogy a Zeneakadémia működésében különös jelentősége van a hagyomány és a megújulás egyensúlyának. „Idén a 152. tanévet kezdjük meg, ami önmagában is jelzi intézményünk rendkívüli történeti örökségét, amely Liszt Ferenctől indul, és generációkon keresztül a magyar és az egyetemes zenei kultúra megőrzésére, ápolására és gazdagítására kötelez bennünket” – mutatott rá. Mint hozzátette, a hagyomány azonban csak akkor maradhat élő, ha folyamatosan megújulunk és nyitottak vagyunk az újra. Ezt bizonyítja az intézmény hazai és nemzetközi elismertsége, a neves QS-ranglistán elfoglalt előkelő helyezése, az Európai Zeneakadémiák Szövetségének vezetőségében betöltött szerepe, a nemzetközi projektjei, hallgatóinak versenysikerei és az Erasmus program iránti jelentős nemzetközi érdeklődés – hangsúlyozta. Az előttünk álló tanévről szólva kiemelte: a most lezárult Marton Éva Nemzetközi Énekverseny sikere és Schiff András visszatérése, valamint díszdoktori címének átadása fontos pillanatok voltak, és fontos fejlemény, hogy utóbbi művész honoráriumát a közösen alapítandó Rácz Aladár Roma Szakkollégium javára ajánlotta fel. „A következő hónapokban tovább erősítjük nemzetközi kapcsolatainkat. Hallgatóink az Erasmus program révén külföldi intézményekben tanulhatnak, a Zeneakadémia Szimfonikus Zenekara pedig novemberben Pekingben lép fel a China Conservatory of Music hallgatóival. Emellett számos nemzetközi partnerrel működünk együtt, továbbá jelentős hazai és külföldi muzsikusokat, muzikológusokat köszönthetünk mesterkurzusokon és előadásokon” – vázolta a rektor a tanév eseményeit, amelyek között szerepel a hagyományok jegyében a megemlékezés a fontos évfordulókról: mások mellett Kroó György, Forrai Katalin és Kistétényi Melinda születésének centenáriumáról, a tanév második felében pedig kiemelt figyelmet kap Kodály Zoltán öröksége is.
Az elsőévesekhez fordulva Dr. Farkas Gábor azt mondta: életük egyik legfontosabb döntéseként választották a Zeneakadémiát; közös felelősség, hogy beválthassák reményeiket és megvalósíthassák álmaikat, ehhez pedig rendelkezésükre áll az egyetem tanárainak tudása és tapasztalata, a könyvtár, a kutatási lehetőségek, a nemzetközi bemutatkozási alkalmak és természetesen az intézmény koncertélete is. „Szeretnénk olyan közösséget teremteni, amely nemcsak a tehetség kibontakozását és a tudás gyarapítását segíti, hanem arra is bátorítja Önöket, hogy javaslataikat és kritikus gondolataikat is megosszák velünk” – fűzte hozzá. Végezetül tudásban, tehetségben, együttműködésekben és élményekben gazdag tanévet kívánt, olyat, amelyben a hagyomány ereje és a megújulás bátorsága egyaránt jelen lesz a Zeneakadémián. A rektor ezután a külföldi hallgatókhoz fordulva angolul is összefoglalta gondolatait.
Lannert Judit oktatási és gyermekügyi miniszter beszédében hangsúlyozta: a Zeneakadémia olyan intézmény, ahol a mai tanárok legendás zenészek örökösei, mint például Weiner Leó vagy Dohnányi Ernő, a zongoraprofesszorok „felmenői” pedig Liszt Ferenchez vezethetők vissza. Itt formálódott Doráti Antal, Ránki Dezső, Kocsis Zoltán és a 16 év távollét után a minap a Zeneakadémián ismét koncertező Schiff András, aki az intézményben tartott eseményeken megemlékezett arról, hogy csodálatos volt itt tanulnia Kadosa Páltól, Rados Ferenctől és Kurtág Györgytől – tette hozzá. A tárcavezető úgy fogalmazott: zenerajongóként és kórustagként hatalmas élmény számára részt venni ezen a tanévnyitón, és kiemelte, hogy az intézmény az egyik legismertebb egyetemi rangsorban világszinten a 17. helyen áll szakterületén, ezzel a legmagasabb pozícióban található a hazai felsőoktatási intézmények között. Az Európai Unióban a 4. helyen található, amellyel számos más híres intézményt megelőz, amit óriási eredménynek nevezett a miniszter, és megköszönte az oktatóknak, hallgatóknak, hogy hozzájárultak ehhez az elismertséghez. „A hagyományok ápolása mellett a jövő zenéjének megteremtését is kiemelt feladatának tekinti az egyetem, ezt a szemléletet vitték és viszik tovább a 20. és 21. század nagy újítói, akik közül például Bartók, Kodály, Ligeti, Kurtág, Eötvös is ezer szállal kötődik az intézményhez” – mondta Lannert Judit. Felhívta arra is a figyelmet, hogy a hagyomány, ha nem újul meg, ránk csontosodik és béklyóvá is válhat. Megemlítette, hogy Liszt is felhasználta korának tradicionális zenéit, Bartók és Kodály pedig az autentikus népzenét gyűjtötték és formálták át a világot megszólítani képes kompozíciókká. „Az oktatásban is erre van szükség: a hagyományokra, ismeretekre építkezve tudnunk kell megújulni, kreatívnak lenni. A művészet ma olyan érték, amelyet jobban meg kell becsülnünk, a művészeti oktatás és benne a zene a kreativitás maga, és nincs enélkül jövő” – emelte ki. Szavai szerint csak magasan képzett, kreatív emberekkel készülhetünk fel arra a világra, amely a következő években vár ránk, csak ilyen, jól működő egyetemekkel készíthetjük fel a hallgatókat a ma még el sem képzelhető kihívásokra. „A mesterséges intelligencia világában felértékelődik minden, ami emberi, ami kreatív. Az iskolákban ezért nagyobb teret kell adnunk a művészeteknek és a társadalomtudományoknak, hogy ezáltal a diákok eredményesebbek legyenek” – mutatott rá.
A közeljövő várható intézkedéseiről szólva azt mondta: az oktatási tárca szeretné, ha minél szabadabb, minél hallgatóközpontúbb, bátrabban kísérletező magyar egyetemek lennének Magyarországon, amihez a viszaadott autonómia és a visszaszerzett EU-s források révén megvalósítandó fejlesztések, valamint az intézmények közötti egyenlőtlenségek felszámolása is hozzájárul majd. Mint kiemelte, a jövő tanévtől igazságosabb finanszírozási formát alakítanak ki, olyan működési modellt, amelyben többek közt jól körvonalazható a szenátus és a rektor jogköre, a hallgatók és oktatók munkája pedig zavartalan lesz, és szeretnének odafigyelni az egyetemi polgárság mentális egészségére is. „Az akadémiai szabadságot jogszabályszinten visszaállítjuk, az új felsőoktatási stratégiát pedig párbeszéddel vitatjuk meg az érintettek bevonásával” – zárta gondolatait az oktatási miniszter, aki szintén összefoglalta angolul a mondanivalóját.
A beszédek után az ösztöndíjak átadása következett. A Petneházy Alapítvány ösztöndíját idén Rozsonits Ildikó zongorista növendék vehette át Petneházy Dávidtól, a szervezet elnökétől. A Héthy Apor-ösztöndíjat, amely egy vagy két kivételes tehetségű hegedűs hallgatónak adható, ezúttal Verriez Lilla Mónika és Burai Zsolt kapta. A Vásáry Tamás-ösztöndíjat, amelyet a fenntartó tárca ír ki, Mákszem Fanninak nyújtotta át Lannert Judit. Az ünnepségen kihirdették a Nemzeti Felsőoktatási Ösztöndíjra felterjesztett hallgatók névsorát is, a juttatást a tanévre Rozsonits Ildikó, Priskin Péter, Nyáry Brúnó, Horváth Szabolcs Péter, és Ökrös Dániel kapta.
Az évnyitón a hagyományhoz híven esküt tettek az elsőévesek, ezután a rektor hivatalosan is megnyitotta a tanévet.
Az ünnepségen Szabó Balázs orgonaművész, az egyetem oktatója játszotta a Himnuszt és a Szózatot, Szaniszló Attila zongorista növendék pedig Liszt Ferenc 15. magyar rapszódiáját adta elő.
