Rangos nemzetközi konferencián vett részt az Ének Tanszék vezetője
Meláth Andrea az UNESCO Út a békéhez programjáról tartott budapesti tanácskozás egyik panelbeszélgetésének előadója volt, amelyen a művészet, a pszichológia és az oktatás közösségteremtő erejét vizsgálták.
A Magyar ENSZ Társaság, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság, a berlini Kulturális Diplomáciai Intézet, a Magyar Tudományos Akadémia és a Women4Diplomacy International szervezésében a minap tartották meg az UNESCO „Út a békéhez” program: Párbeszéd és cselekvés a tolerancia és a kultúrák közötti megértés érdekében című nagyszabású konferenciát. Központi témáját az ENSZ idei nemzetközi békenapjának mottója, a „Fektessünk be a békébe: mindenkiért, mindenhol, minden nap” adta.
A rendezvény elején a megjelenteket Bogyay Katalin nagykövet, a Magyar ENSZ Társaság és az UNESCO Magyar Nemzeti Bizottság elnöke, az ENSZ Társaságok Világszövetségének elnöke üdvözölte, hangsúlyozva, hogy a legtöbb konfliktus a felek kölcsönös félreértéséből fakad, ezért érdemi párbeszédre és a másik oldal meghallgatására van szükség. Pósfai Mihály, a Magyar Tudományos Akadémia elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a béke nem pusztán a háború hiánya, hanem a jog, a kultúra és az oktatás révén épülő állapot. Tarr Zoltán társadalmi kapcsolatokért és kultúráért felelős miniszter köszöntőjében kiemelte: a párbeszédnek nem egy válság lezárásának utolsó, hanem a konfliktus megelőzésének egyik első lépésévé kell válnia, ebben a kultúrára „soft powerként” tekinthetünk, hiszen a civil társadalom és a művészetek elengedhetetlen közreműködők, mert olyan módon tudnak közösségeket elérni és bizalmat építeni, ahogyan az állam nem képes.
Az esemény egyik panelbeszélgetésén a művészet, a zene, a pszichológia és az oktatás közösségteremtő erejét vizsgálva arra keresték a választ, hogy miként válhat az empátia és az egymás iránti megértés a béke alapjává. Dr. Csaba Gábor, a Külügyminisztérium kulturális diplomáciáért felelős helyettes államtitkára bevezetőjében Bartók Béla nemzeteket összekötő művészetéről értekezett. Az egyik résztvevő a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Ének Tanszékének vezetője, Meláth Andrea operaénekes volt, aki arról beszélt, miként vesz részt a kultúrdiplomáciában az intézmény. Hangsúlyozta, hogy az egyetem külföldi kapcsolatai létrejötte óta máig rendkívül intenzívek, híven az alapító Liszt Ferenchez, aki magyarnak tartotta magát, ám korát megelőzve közben európai polgár volt. Arról is szólt, hogy amikor a Zeneakadémia tanáraiként külföldi társintézménybe hívják őket, nem csak előadást vagy mesterkurzust tartanak, hanem koncertre is felkérést kapnak, amellyel ugyancsak ki tudják használni a művészet közvetítő szerepét. Mint kiemelte, a kulturális kapcsolatok egyik érdekes vonatkozása, hogy Bartók és Kodály a népdalgyűjtéseik alapján olyan zenét írtak, amely nem csak Magyarország határain belül érvényes, hanem világszerte is gyakran elhangzik.
A panelbeszélgetés moderátora Widad Brimo, a Magyar ENSZ Társaság főtitkára volt, további megszólalói pedig dr. Ivan Ivanov, az északmacedón International Balkan University docense, Zeever Zahra Baqar ENSZ szakpolitikai képviselő, a Baqar Alapítvány alapítója, valamint dr. Judy Kuriansky klinikai pszichológus, ENSZ-tagállami tanácsadó, újságíró és a Women4Diplomacy International társalapítója.
Az eseményen előadást tartott az UNESCO Artist for Peace címmel elismert Hedva Ser szobrászművész, a szervezet kulturális diplomáciáért felelős jószolgálati nagykövete, valamint Khondker M. Talha nagykövet, az UNESCO Általános Konferenciája 43. ülésszakának elnöke is.
(címlapi fotó: Ligeti Edina/Operaház Emléktár)