Kroó 100 konferencia / 3. ülésszak A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszéke és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság tudományos konferenciája Kroó György születésének 100. évfordulója alkalmából

A szó, amely a zenéhez nyit utat, központi szerepet játszott Kroó György sokoldalú pályáján. Kroó zenetudósként, tanárként, zenekritikusként és a rádiózás meghatározó alakjaként egyaránt arra törekedett, hogy világos és közérthető, ugyanakkor a művekhez méltó szavakkal vigyen közelebb a zene élményéhez és megértéséhez. Tudósként a zeneművészet nagy alkotói és alkotásai foglalkoztatták, rádióelőadásaiban és írásaiban pedig a szélesebb közönség számára is hozzáférhetővé tette a zenetudomány eredményeit. A zenét történeti és eszmetörténeti összefüggéseiben, az egyetemes kultúra részeként szemlélte, ebből fakadóan a zenéről való gondolkodást is közös kulturális feladatnak tekintette. Kritikáinak és írásainak jelentős szerepe volt az új zenéről szóló beszéd nyelvének és kereteinek kialakításában. Ma, amikor a tudomány lehetőségei és követelményei alapvetően megváltoztak, és a nyilvánosság formái átalakultak, Kroó életműve különösen aktuálissá teszi a kérdést: miként tárhatók fel a művek összefüggései úgy, hogy a megértést szolgálják? Hogyan maradhat a zenéről való beszéd a művészi minőség hiteles közvetítője? Egyáltalán, van-e még szükség rá? Milyen szerepe lehet ma a zenei nyilvánosságnak, és milyen nyelven közelíthetünk a kortárs zenéhez? A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zenetudományi Tanszéke és a Magyar Zenetudományi és Zenekritikai Társaság tudományos konferenciája e kérdésekre keresi a válaszokat.

Program

Elnök: Péteri Lóránt

Kovács Sándor: A tercrokonság esetei és a sárkány

Csobó Péter: Kroó György és Carl Dahlhaus Ring-értelmezése

Nótári Tamás: Jogvita, társadalmi szatíra és művészi önreprezentáció Richard Strauss Krämerspiegeljének tükrében

SZÜNET

Fazekas Gergely: „Kroó György in memoriam” – Egy Kurtág-arckép és háttere

Dalos Anna: Kurtág és a BACH-motívum – Dallamformálás, motívumkezelés és toposzhasználat Kurtág György műveiben

Könyves-Tóth Zsuzsanna: Eötvös Péter vezérmotívum-technikája operai életművében