Eva van Grinsven szaxofon mesterkurzusának zárókoncertje A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Ez a program a szaxofon sokféle arcát hivatott megmutatni különböző stílusokon, hangszíneken és karaktereken keresztül. Ezt a hangszert épp úgy lehet megszólalni, mintha énekelnénk, sikítanánk, suttognánk, imádkoznánk, könyörögnénk, sóhajtoznánk, sírnánk vagy nevetnénk – akárcsak az emberi hanggal.

Az érzelmek e sokféle megnyilvánulása életünk természetes része, és gyakran egészen másképp éljük meg őket életünk különböző szakaszaiban.

A zeneszerzők többsége arra törekedett, hogy megtalálja és megteremtse saját, egyedi „hangját”, és művein keresztül megossza velünk történeteit, gondolatait és érzéseit. Kompozícióik ugyanakkor azt is tükrözik, hogy életük mely szakaszában születtek.

A műsor három darabja a szerzők fiatalkorában keletkezett: Samama és Rosenthal művei, valamint Sosztakovics ciklusa. Bár ezek a kompozíciók stílusukban igen különbözőek, mindegyikükben felfedezhető az a közvetlen energia és időnként túláradó lendület, amely azt az intenzitást idézi fel, amellyel fiatalon képesek vagyunk megélni az érzelmeket.

Firsova „életközépben” született művében már inkább egy elmélyültebb, szemlélődő hangulat uralkodik, amelyben ugyanakkor időről időre megjelennek megjegyzések, kérdések és panaszok is.

Brahms két, klarinétra, illetve brácsára írt szonátáját három évvel halála előtt komponálta. A művekben megmutatkozó érett zeneszerzői tudás és zsenialitás mellett számomra a második szonáta sok pillanatában mégis rendkívül eleven, bensőséges és szenvedélyes – mintha valaki életében először lenne igazán szerelmes.

Talán ezt az érzést Brahms „múzsájának”, Richard Mühlfeldnek is köszönhetjük. A kivételes tehetségű klarinétos egyedülálló hangja és különleges vibratója olyannyira inspirálta Brahmsot, hogy visszavonulása után egy évvel, élete utolsó szakaszában megírta azt a négy híres klarinétművet, amelyek ma a hangszer repertoárjának meghatározó darabjai.

A műsor középpontjában az egyéni hang megtalálásának keresése áll: egy olyan hangé, amelyen keresztül a zene az emberi tapasztalatok teljes spektrumát képes kifejezni, és amelynek révén a művészet hozzájárulhat egy szebb és békésebb világ megteremtéséhez.