Dániel Ernő

Budapest, 1918. május 6 – Santa Barbara, 1977.
Dániel Ernő (Fotó: Berlász Melinda tulajdona)Dániel Ernő zongoraművész, karmester, zongoraprofesszor, az American Liszt Society elnöke volt. Pályaútja, mint a magyar tudományos és művészi élet számos nemzedékbeli kiválóságának, két színtéren valósult meg: 1949-ig magyar földön, és közel három évtizeden át, 1949-1977-ig az Amerikai Egyesült Államokban. Zongoraművészi tanulmányait csodagyermekként kezdte, előbb Hegyi Emánuelnél tanult, majd Dohnányi Ernő mesterkurzusának növendékeként nyerte el diplomáját 1941-ben a Zeneakadémián. Zongoraművészi pályája már 1938-tól kezdődően komoly ígéretet jelentett.
 
Repertoárjának előterében kezdettől fogva a Liszt-életmű állt: Liszt Haláltáncának kiemelkedő előadásáért 1938-ban a Liszt Ferenc ösztöndíj kitüntetésben részesült. Első nemzetközi sikereit is a két Liszt-koncert és más Liszt-művek előadásával aratta. Rómában, Bécsben, Berlinben, Milanóban, Belgrádban, Szófiában és számos más európai nagyvárosban koncertezett, mint az új magyar pianista-nemzedék „üstökösszerű" jelensége. De már ekkor tudatos figyelmet szentelt az új magyar zongorairodalomnak: Bartók, Kodály és Veress Sándor műveit sűrűn játszotta itthon és külföldön egyaránt. 1946-ban Bécsben rádiófelvételen rögzítették előadásában az új magyar zongorairodalom számos jelentős alkotását. Elmélyült előadóművészi egyéniségével összhangban indult tanári pályája: 1942-1948-ig a Zeneakadémia zongoratanára, s professzori pályafutása folytonos maradt USA-beli pályaútján is.
 
Egyesült Államok-beli karrierje két városban bontakozott ki: 1949-től 1959-ig a Texas északi részén fekvő Wichita Fallsban, majd 1960-tól 1977-ig a kaliforniai Santa Barbarában. Texasban Dániel három fő területen fejtette ki páratlan intenzitású művészi tevékenységét. A magyarországi pályáját töretlenül folytatta: szólóművészként és tanárként működött. A legdöntőbb változást pályájának harmadik, új irányú kiművelése jelentette: 1952-től karmesteri tevékenységet folytatott Pierre Monteux, Széll György, Ormándy Jenő és más mesterek szakmai útmutatását elsajátítva. 1952-től Wichita Falls szimfonikus zenekarának zeneigazgatója és vezető karmestere lett. Hazája zenei nagyköveteként ebben a tisztségében is számos magyar szerző: Dohnányi, Veress, Viski és Takács Jenő egy-egy kompozícióját mutatta be. Kiemelkedő karmesteri működését tanúsítja megtiszteltető kinevezése: 1953-tól az American Orchestra League igazgatósági tagja.
 
Dániel Ernő 1960-ban a Kaliforniai Egyetemen kapott megbízást zongora- és kamaraprofesszori állás betöltésére és az egyetemi zenekar dirigensi teendőinek ellátására.
Magyar zenei küldetése itt is érvényre jutott: Kodály, Bartók, Lajtha és Dohnányi műveit mutatta be magyar és európai szólóművészek – Starker János, Paul Badura- Skoda, Riccardo Ricci – közreműködésével.
 
Az 1967-ben alapított Amerikai Liszt Társaság 1972-ben Dániel Ernőt választotta meg elnökévé. Feltűnést keltő Liszt-interpretációja felmérhetetlen hatást gyakorolt a kontinens zenei életére, sőt a magyar Liszt-előadás hagyományát művész-tanítványainak pályaútjára is átörökítette. Több száz tanítványa közül Tusa Erzsébet, Van Cliburn és Todd Crow nevét emeljük ki.
 
Berlász Melinda

Notable alumni

Motto

Virtual Tour

Kodály Institute

Liszt Museum

Library