Beszámoló

Aktív szakmai fejlesztés az LFZE Doktori Iskolában - TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0022 projekt

 

Kivételes lehetőséget kapott a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem, mint hazánk egyetlen világszínvonalú zenei felsőoktatási intézménye. A Nemzeti Fejlesztési Ügynökség Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) elnevezésű projektje „Tudományos képzés műhelyeinek támogatása" tárgyú pályázatának lett nyertese az Egyetem Doktori Iskolája. Az intézmény a közel 90 millió forintnyi támogatást aktív szakmai fejlesztésre fordítja, amelyet részben a doktori képzések tartalmi kínálatának megújulása, széleskörű nemzetközi tapasztalatok általi gazdagítása révén, részben pedig a Zeneakadémia hírnevének méltó hazai és külföldi terjesztése révén képzeltek el a projekt vezetői.

A projekt megvalósulásának időszaka alatt (2012. január – 2013. október) a Zeneakadémia Doktori Iskolájának hallgatói a megszokottnál jelentősen szélesebb körű és nemzetközi viszonylatban is elsőrangú képzési programban vehettek részt. A zenei előadóművészet és zenetudomány jelentős szaktekintélyei tartottak több napos tömbkurzusokat, amelyek során a hallgatók szakmai képességeik és tudásanyaguk gyarapítása mellett értékes tapasztalatokat gyűjthettek a szakma külföldi irányvonalairól, nem beszélve a szakmai kapcsolatépítés egyedülálló lehetőségeiről. Mesterkurzust tartott a billentyűs tanszakon Kirill Gerstein (Stuttgart, Hochschule für Musik) zongoraművész, valamint Bernhard Klapprott (Weimar, Hochschule für Musik Franz Liszt) csembalóművész, a fúvós tanszakon a Németországban élő Lencsés Lajos tartott interpretációtörténeti előadással egybekötött oboa-kurzust, az ének tanszakon pedig Nicolas Clapton (London) tartott kurzust a kontratenor praxisról. A kortárs zenés színházról tartott előadást Almási-Tóth András, a Színház és Filmművészeti Egyetem és a Zeneakadémia ének tanszakának tanára, a zeneszerzés iránt érdeklődőknek Vincent Le Quang (Párizs, Conservatoire de Musique) tartott soundpainting és improvizációs mesterkurzust, a külföldön élő Eötvös Péter, a kortárs zeneszerzés egyik élvonalbeli egyénisége pedig saját művészetébe vezette be a hallgatókat néhány művének közeli vizsgálatán keresztül. A résztvevők aktív bevonásával zajlottak a zenetudományi kurzusok is, amelyeken a nemzetközi zenetudomány jeles képviselői izgalmas előadások keretében nyújtottak betekintést egyes szakterületeikbe. Operatörténethez kapcsolódott Reinhard Strohm (University of Oxford) kurzusa, aki a 18. századi velencei operajátszás szövevényes történetéről adott széleskörű tájékoztatást, Philip Gossett (University of Chicago) az általa szerkesztett Verdi és Rossini összkiadásokkal kapcsolatos munkálatokba vezetette be a hallgatókat, Julian Rushton (University of Leeds) kurzusa pedig Berlioz operaszerű kompozíciójának, a „Faust elkárhozásá"-nak számos szempontból való vizsgálatára épült. Hartmut Krones (Bécs, Akademie für Musik und darstellende Kunst) a Schönberg-kutatás újabb eredményeiről és problémáiról, a zeneszerző kompozíciós módszeréről osztotta meg tapasztalatait, Daniel Leech-Wilkinson (London, King's College) a 20. század első felének előadóművészetét vizsgálta a húszas-harmincas évekből fennmaradt hangfelvételeken keresztül, míg Jim Samson (London, Royal Holloway University) a balkán népzene területén végzett kutatásairól tartott igen sokoldalú és tanulságos előadás-sorozatot.

A többnyire négy napos mesterkurzusok tömör és intenzív képzést jelentettek. A TÁMOP támogatásával ugyanakkor hosszú távú képzések is megvalósulhattak, amelynek keretében a Zeneakadémia külföldi vendégprofesszorokat hívott meg féléves kurzus megtartására. Különösen a hegedű és zongora szakos hallgatók örülhettek Yair Kless (UK, Royal Northern College of Music), valamint Gottlieb Wallish (Bécs) rendszeres jelenlétének, de az Ausztriában élő Rohmann Imre kurzusa örvendett a legnagyobb sikernek: az alap-, mester- és doktorképzés kb. 70 zongoristája látogatta rendszeresen Rohmann tanár úr óráit. Emellett szintén egy éves kurzus megtartására kapott meghívást a magyarországi Bach-interpretáció egyik kiemelkedő képviselője, Kamp Salamon, aki Bach vokális művészetébe vezette be a hallgatókat a János-passió mélyreható elemzésén keresztül. Továbbá Földes Imre, a Zeneakadémia oktatója, nagysikerű kurzusainak kínálatát bővítve Stravinsky korai alkotóperiódusáról tartott kurzust.   

A Zeneakadémia Doktori Iskolájának alapelvei szerint az ifjú előadó- és alkotóművészek sokoldalú képzésének szerves része az általános művelődéstörténeti képzés. Ennek szellemében a TÁMOP-nak köszönhetően nyolc hazai vendégprofesszor látogatta a 2012/13-as évad során rendszeresen a Zeneakadémiát, az extrakurrikuláris programok bő és színes választékát bocsájtva a hallgatók rendelkezésére. Szegedy-Maszák Mihály (MTA r. tag, ELTE BTK Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Széchenyi-díjas irodalomtörténész) a Shakespeare korabeli angol reneszánsz irodalomról, Margócsy István (ELTE BTK Magyar Irodalom- és Kultúratudományi Intézet, Széchenyi-díjas irodalomtörténész) a kortárs magyar irodalomról tartott kurzust, Spiró György (Színház- és Filmművészeti Egyetem, Kossuth-díjas író, költő, irodalomtörténész) pedig a kreatív írás rejtelmeibe vezette be a hallgatókat. Szintén a Zeneakadémia vendégoktatója volt Romsics Ignác (MTA r. tag, Eszterházy Károly Főiskola, ELTE BTK Történeti Intézet, Széchenyi-díjas történész), aki a Horthy-korszak vitás kérdéseiről tartott féléves kurzust, ennek folytatásaként pedig Ungváry Krisztián (Eszterházy Károly Főiskola, 1956-os Intézet) a Kádár-korszak történetét ismertette „Politikai hisztéria a 20. században" című kurzusán. Szabó Miklós (MTA r. tag, ELTE BTK Régészeti Intézet) egy éves kurzust tartott a római császárság előtti antik művészetről, Báron György (Színház- és Filmművészeti Egyetem) „A mozgókép nyelve és hatásmechanizmusa" című kurzusán a filmtörténet remekműveit elemezte, míg Radnóti Sándor (ELTE BTK Művészettörténet-tudományi Doktori Iskola, Széchenyi-díjas kritikus, irodalomtörténész, filozófus) a zenetörténet kiemelkedő filozófiai irányzatairól tartott előadásokat. A féléves kurzusok mellett hazai vendégprofesszorok négynapos tömbkurzusai is helyet kaptak a TÁMOP-projekt keretében, így a hallgatóknak lehetőségük volt részt venni Voigt Vilmos (ELTE BTK Néprajzi Intézet, Irodalomtudományi Doktori Iskola) illetve Sebő Ferenc (Kossuth-díjas énekes, népzenekutató) népzenei vonatkozású kurzusain, mindkettő egy tágabb kulturális kontextusból vizsgálva a népzenei jelenségeket, továbbá Kepes András (Budapesti Kommunikációs és Üzleti Főiskola) a kommunikáció kultúrájának rejtelmeibe vezette be a hallgatókat.

A Péteri Lóránt zenetörténész által 2008-ban életre hívott tudományos fórum, az azóta népszerűvé vált „Kedd délutáni zenetudomány" című sorozat eredményes folytatását tette lehetővé a TÁMOP támogatása. A 2012-13-as tanév során kéthetente tartottak előadást a magyar zenetudomány jeles képviselői: Bojti János (LFZE Könyvtár), Szabó Ferenc János (MTA BTK Zenetudományi Intézet, Magyar Zenetörténeti Osztály), Pintér Tibor (ELTE BTK Művészetelméleti és Médiakutatási Intézet, Esztétika Tanszék), Pávai István (LFZE Népzene Tanszék; MTA BTK Zenetudományi Intézet, Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum), Kovács Sándor (LFZE Zenetudományi Tanszék), Vikárius László (LFZE Zenetudományi Tanszék; MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum), Somfai László (MTA r. tag, LFZE Zenetudományi Tanszék; MTA BTK Zenetudományi Intézet, Bartók Archívum), Tari Lujza (LFZE Népzene Tanszék; MTA BTK Zenetudományi Intézet, Népzene- és Néptánckutató Osztály és Archívum), Eckhardt Mária (LFZE Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont), Czagány Zsuzsa (MTA BTK Zenetudományi Intézet, Régi Zenetörténeti Osztály), Heltai Gyöngyi (MTA-ELTE Válságtörténeti Kutatócsoport), Hamburger Klára (MTA Zenetudományi Bizottság, Szabolcsi-díjas zenetörténész).

Az Egyetem keretei között megszervezett tanulmányok mellett a TÁMOP támogatása révén a hallgatók és az oktatók egyaránt lehetőséget kaptak külföldi tanulmányutak megvalósítására is. E lehetőségnek köszönhetően a Zeneakadémia számos tudományos szakirányú doktori hallgatója és oktatója végzett kutatásokat különböző európai országokban. Továbbá az előadóművész hallgatók számára egyedülállóan gazdag lehetőség nyílt külföldi hangversenyek szervezésére, mesterkurzusokon, versenyeken, konferenciákon való részvételre. Különösen sikeresnek bizonyult Horváth Gábor karvezető szakos hallgató mesterkurzusa Csíkszeredában, az egyetem hallgatóiból álló Krulik vonósnégyes szereplése a franciaországi Ravel Academy kurzuson, továbbá Marton Éva énekművész (MMA r. tag, LFZE Ének Előadóművészet Tanszék) mesterkurzusa Firenzében, illetve a népzene tanszék két-két oktatójának és hallgatójának részvétele a norvégiai Nemzetközi Téli Fesztiválon (Rauland Internasjonale Vinterfestival 2013). Az egyéni tapasztalatszerzésen, szakmai előhaladáson túl a hallgatói és oktatói mobilitás lényegesen hozzájárult a Zeneakadémia nemzetközi hírnevének öregbítéséhez, az egyetem által képviselt művészi és tudományos szellemiség disszeminációs folyamatához.

Ugyancsak az Egyetem eredményeinek szélesebb körben való megismertetését szolgálják a TÁMOP-projekt keretében tervezett reprezentatív kiadványok. Hanglemezek fognak megjelenni, amelyek az előadóművészeti tanszakok hallgatóinak hangversenyeiből nyújtanak válogatást, részben az egyes tanszakok többéves munkáját tükröző szemelvények, részben teljes hangverseny-műsorok közlése által, de egy a teljes Doktori Iskolát bemutató hanglemez-együttes is napvilágot fog látni. A művész és zenetudós hallgatók tudományos eredményeiről egy magyar és angol nyelven megjelenő tanulmánykötet fog tanúságot adni, amely az utóbbi évek legjobb doktori disszertációinak tartalmi kivonatát illetve részleteit fogja tartalmazni. Emellett egyéb publikációs lehetőségeket is támogat a TÁMOP, hozzájárul doktori hallgatók munkáinak megjelenéséhez többek között a „Magyar Zene" című zenetudományi folyóiratban.

Végül, ugyancsak fontos célja a projektnek a humánerőforrás fejlesztése. Új egyetemi oktatók és tudományos segédmunkatársak alkalmazásával gazdagította a TÁMOP a Zeneakadémia személyzetét. Továbbá a már végzett hallgatók számára posztdoktori ösztöndíjak kerültek meghirdetésre, amelyek lehetővé tették nagyobb anyagi befektetést igénylő hangversenyek, kottakiadványok, kutatások megvalósítását. Az ösztöndíjak nyertesei egyúttal az egyetem munkájában is aktívan részt vettek.