Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont 1986. szeptemberében nyílt meg a Régi Zeneakadémia épületében (1064 Budapest, Vörösmarty utca 35). Ez az épület 1879 őszétől 1907 közepéig szolgált a zeneakadémiai oktatás színhelyéül, tehát az 1875-ben megnyílt intézmény második székhelye volt (az első, Hal-téri épületet lebontották, emlékét már csak korabeli fényképek őrzik). A Zeneakadémia Liszt Ferenc téri palotájának megnyitása (1907. május 12) után a Vörösmarty utcai épület különféle egyéb intézmények (többek között zeneiskola, kávéház, politikai és társadalmi egyesületek, külkereskedelmi vállalat) székhelyeként működött, míg 1980-ban a Művelődésügyi Minisztérium megvásárolta és ismét a Zeneakadémia (akkor Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola) rendelkezésére bocsájtotta.

Liszt, mint a Zeneakadémia alapító elnöke és professzora, aki tanári munkájáért nem fogadott el fizetést, szolgálati lakással rendelkezett a Vörösmarty utcai épületben, melynek fő homlokzata az Andrássy-útra, az egykori Sugár-útra (Radialstrasse) néz. Ez az I. emeleti lakás, melyben Liszt 1881 januárjától halála évéig, 1886-ig lakott budapesti tartózkodásai idején, az ő egykori hangszereivel, bútoraival, könyv- és kottatárával, emléktárgyaival berendezve ma emlékmúzeumként várja a látogatókat. A lakás előszobája, Liszt háló-dolgozószobája és szalonja állandó kiállítással, míg az egykori ebédlő és a földszinti előtér időszakos, tematikus kiállításokkal várja a látogatókat; a lakás melletti hangversenyteremben pedig a múzeum szombatonként matinékoncerteket is rendez vendégei számára.

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum gyűjteményének alapját Lisztnek a Zeneakadémiára hagyományozott hangszerei: 2 Chickering- és 1 Bösendorfer-zongora, a komponáló íróasztal, egy Mason & Hamlin koncertharmónium, egy Erard-Alexandre pianinó-harmónium, egy Bachmann-üvegzongora ("piano-harmonica"), továbbá a zeneszerzőnek a Liszt-hagyaték bélyegzőjével ellátott budapesti könyv- és kottagyűjteménye, néhány bútordarabja, képe, szobra és használati tárgya alkotják. A Zeneakadémia első Liszt-emlékszobájának megnyitása (1925, Liszt Ferenc-téri épület) után ez a gyűjtemény apránként kiegészült Liszt rokoni, tanítványi és baráti körétől (Eduard Liszt, Hubay Jenő, Thomán István, Szendy Árpád, Gobbi Henrik, Varga Vilma stb.) származó hiteles emléktárgyakkal, kéziratokkal. A Zeneakadémia mindenkor törekedett Liszt-kéziratok és relikviák vásárlására is. A Könyvtár felügyelete alatt működött egykori Liszt-emlékszobákban, majd az azok jelentős kibővítésével 1986-ban megnyitott önálló Liszt Ferenc Emlékmúzeumban rendszeresen bemutatásra került annak az értékes Liszt-emlékanyagnak egy része is, amelyet a zeneszerző még életében a Magyar Nemzeti Múzeumnak ajándékozott.

Az állandó Liszt Ferenc Emlékmúzeumhoz kapcsolva 1986-ban a Zeneakadémia létrehozott egy Liszt Ferenc Kutatóközpontot is. Ennek hármas feladata van:

  1. a Zeneakadémia saját Liszt-gyűjteményének gondozása és gyarapítása, tudományos feldolgozása és publikálása;
  2. az egyetemi oktatás és a  hazai Liszt-kutatás segítése a Lisztre és korára vonatkozó, bel- és külföldi dokumentáció minél szélesebb körű összegyűjtésével, Liszt-adatbázis létrehozásával, információs szolgálattal;
  3. részvétel a nemzetközi Liszt-kutatás különféle projektjeiben, együttműködés Liszt-kutatóhelyekkel, kiadókkal, Liszt Ferenc-társaságokkal, részvétel nemzetközi konferenciákon, illetve ilyen konferenciák szervezése stb.

A Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközpont saját gyűjteményének legfontosabb állománycsoportjai: Liszt zeneműkéziratai, levelei, egyéb zeneműkéziratok és levelek (eredetiben illetve másolatokban), fényképek, festmények, grafikák, plasztikák, reprodukciók, ereklyék, aprónyomtatványok (műsorok, plakátok stb.), archív dokumentumok (oklevelek, iratok), hírlapkivágatok. A könyvek és nyomtatott kották közül csak Liszt egykori budapesti könyv- és kottatárának anyaga tartozik múzeumi állományba; az egyéb kották és könyvek, a Lisztre vonatkozó irodalom gyűjtése és feldolgozása a Liszt Ferenc Emlékmúzeum és Kutatóközponttal szorosan együttműködő Zenetörténeti Kutatókönyvtár feladata. A Liszt-autográfok, grafikák, fotók és archív dokumentumok digitális feldolgozása már elkészült; a múzeumi gyűjtemény további részeinek digitalizálása folyamatban van. Nyomtatott publikációk a Liszt-hagyatéki könyv- és kottatárról az Egyetem tudományos közleményeinek sorozatában jelentek meg.

A Kutatóközpont Liszt-adatbázisába bel- és külföldi, kéziratos és nyomtatott forrásokból a Liszt-zeneművek keletkezésére, kiadásaira és előadásaira, a források lelőhelyeire vonatkozó legfontosabb információkat gyűjtik a  Kutatóközpont munkatársai, akik ennek alapján a kutatók konkrét kérdéseire készséggel adnak tájékoztatást szóban és írásban. Másolatokat azonban csak saját állományú anyagokról tudunk adni; egyéb gyűjtemények anyagai másolatban a Kutatókönyvtár olvasótermében tanulmányozhatók, de csak a jogos tulajdonosoktól rendelhetők meg.

A Kutatóközpont munkatársai segítik az egyetemi oktatást speciális Liszt-kurzusokkal, a Liszt-vonatkozású diplomamunkák és disszertációk tanácsadásával. Szoros az együttműködés a budapesti Editio Musica  új Liszt-összkiadásával és a müncheni Henle Verlag Liszt-Urtext kiadásaival. A Kutatóközpont részt vett a Nemzetközi Liszt Workshop munkájában, s jelentős szerepet vállalt a 2011-es Liszt-bicentenárium magyarországi és nemzetközi projektjeiben.

P. Eckhardt Mária

A múzeumról, kiállításairól és programjairól további részletek a múzeum honlapján találhatók.

 

Nagy elődök

Mottó

Virtuális túra


Kodály intézet

Liszt Múzeum

Könyvtár