Anday Piroska

Budapest, 1903. december 22 – Bécs, 1977. szeptember 28.
Anday Piroska (Fotó: Országos Széchényi Könyvtár Zeneműtára)Anday Piroska pályája hegedűs-csodagyermekként indult: még nem volt hét esztendős, amikor megkezdte zeneakadémiai tanulmányait Bloch Józsefnél. Később Hubay Jenő is foglalkozott vele. Énektanulmányait tizenkét évesen kezdte Anthes Györgynél, három évvel később pedig az opera tanszak hallgatója lett. Eközben a budapesti tudományegyetem bölcsészettudományi karán is tanulmányokat folytatott. Énektudását Mme Cahier-nál és Gino Tessarinál tökéletesítve, 1920-ban debütált a budapesti Operaházban.
 
1920-ban Carmenként vendégszerepelt a bécsi Staatsoperben, s az ott aratott fergeteges siker meghatározta egész további pályájának alakulását. Még ugyanabban az évben szerződtették az ottani társulathoz, amelynek egészen 1961-ig (a náci időben a származása miatt elszenvedett kényszerű megszakítástól eltekintve) folyamatosan tagja maradt.
Bécsben az alt- és mezzoszoprán-repertoár szinte minden szerepét elénekelte. Sokáig szívesen játszott olyan darabokban, amelyek színpadi szólóhegedülésre nyújtanak lehetőséget, sőt időnként szólóhegedűsként is hangversenyeket adott.
 
1922-től visszatérő vendége volt a Salzburgi Ünnepi Játékoknak. Itt 1922-ben és 1928-ban a Cosí Dorabelláját, 1923-ban a Figaro Cherubinóját, 1933-ban Gluck Orpheusát, 1934-ben a Trisztán Brangänéjét, 1937-ben Strauss Elektrájának Klytämnestráját énekelte. 1937-ben nagy feltűnést keltett az Egyesült Államokban Gottfried van Einem Danton halála című operájában nyújtott alakításával. Gyakran adott szólóesteket is.
 
Anday Piroska művészetét a rendkívüli hangi adottságoknak (hangja különlegesen lágy és meleg, mégis erőteljes, s igen nagy terjedelmű volt), a színpadi kisugárzásnak és az alakítás elhitető erejének, intelligenciájának az együttes megléte jellemzi és teszi kivételessé. Egyike volt a 20. század legsokoldalúbb énekes-egyéniségeinek, akit olyan karmesterek tekintettek egyenrangú partnerüknek, mint például Bruno Walter.
 
A világ számos jelentős operaházában szerepelt vendégművészként; így többek között 1928-ban Párizsban, 1928-ban és 1929-ben a londoni Covent Gardenban, 1929-ben Buenos Airesben, 1948-ban pedig a milánói Scalában lépett fel. Művészetét számos rádió- és hanglemezfelvétel őrzi; utóbbiak többek között a His Master's Voice, a Decca és a Columbia hanglemeztársaságoknál jelentek meg.
 
Malina János

 

Nagy elődök

Mottó

Virtuális túra


Kodály intézet

Liszt Múzeum

Könyvtár