Guillaume Orti szaxofon mesterkurzust tart a Jazz Tanszéken

Részvételi lehetőségek és jelentkezés:

Aktív játékosnak a Zeneakadémia jazz és klasszikus szaxofon szakos hallgatói jelentkezhetnek Borzi Andreánál a borzi.andrea[kukac]zeneakademia.hu e-mail címen.

Passzív érdeklődőként a Zeneakadémia és a Bartók Konzi bármilyen szakos hallgatói részt vehetnek (a terem kapacitásának megfelelően), amihez előzetes regisztráció szükséges szintén Borzi Andreánál a borzi.andrea[kukac]zeneakademia.hu e-mail címen.

Fotó: Fabien Buring

Guillaume Orti 1969-ben született. Az avignoni Conservatoire de Régionban tanult André Jaume (jazz), Robert Malbec és Jacques Pierson (klasszikus szaxofon) tanítványaként. Ezután 1989-ben Párizsba költözött, ahol olyan neves muzsikusok voltak rá hatással, mint Benoît Delbecq, akivel megalapította a Kartet nevű zenekart. 1990 nyarán részt vett a Steve Coleman irányításával fémjelzett banffi jazz szemináriumon Kanadában. Ez az élmény döntő hatással volt zenei fejlődésére.

A 90-es években nagy szerepet játszott a Les Instants Chavirés nevű szórakozóhely körüli improvizatív zenei szcénában. 1993-ban társalapítója volt a Hask Collective-nek, 1996-ban pedig a Mercoledi & Co-nak, két olyan egységnek, amely mindig a gyakorlatot és a kollektív kreativitást helyezte előtérbe. Guillaume improvizátorként és zeneszerzőként is a tánc/zene és a szöveg/zene közötti kapcsolatokon dolgozik. Több mint húsz éve intenzíven dolgozik együtt Ghislain Mugneret íróval, többek között az „à mesure” projekteken Christine Bertocchival (ének) és Eric Chalannal (nagybőgő), valamint a „Bon voyage”, egy színházi előadáson Christine Bertocchival.

Jelenleg a következő zenekarok tagja: Payen/Orti duett, D.U.O. (Christine Bertocchival), MikMâäk (16 tagú zenekar), MegaOctet (dir. Andy Emler), Blue Yonder (dir. Emmanuel Scarpa), Twinning. Sideman-ként különböző zenekarokban játszott, többek között a Thôt (dir. Stéphane Payen), More Power (dir. Sylvain Cathala), Caroline 5tet (dir. Sarah Murcia), The Progressive Patriots (dir. Hasse Poulsen), Rouge (dir. Frédéric Bargeon-Briet), Aka Moon. Részt vett a Fondation Royaumont több transzkulturális projektjében is, amelyekben afrikai országokból és Franciaországból származó zenészek és slammerek keveredtek. Az európai zenészekkel való találkozásai lehetőséget adtak neki arra, hogy hosszú távú együttműködéseket alakítson ki a belgiumi Octurn és Mâäk, a hollandiai Oxymore vagy a finnországi PepaPaïvinen kollektívákkal. 2012-ben és 2013-ban művészeti vezetője volt az Európai Szaxofonegyüttesnek (12 fiatal európai, tizenkét különböző országból érkező zenész).