Magyarország, ahol ma is alig élnek többen tízmilliónál, annyi muzsikust és oly sok kiváló zeneművet adott a világnak. Hálás vagyok, hogy ott születtem, és ott tanulhattam.

Solti György

Útmutató a szakdolgozat készítéséhez BA és MA muzikológia szakosok számára

2022. március 30.

A szakdolgozat a hallgató tanulmányaival összefüggő tárgykörökből választott téma önálló, írásbeli kidolgozása.

A szakdolgozatot a hallgatónak kinyomtatva, egy kötött és egy fűzött példányban kell leadni a Tanulmányi Osztályon, és PDF-ben is el kell küldeniük a tanulmányi előadójuk e-mail címére.

Az oktatási és tanulmányi osztályvezető kivételes esetben – írásbeli kérésre – engedélyezheti a beadási határidő módosítását, a haladék azonban nem lehet több, mint 10 nap.

Ha a hallgató a szakdolgozatot a tanév elején kiírt határidőre nem adja le, a védésre csak a következő záróvizsga-időszakban kerülhet sor.

A SZAKDOLGOZAT FELÉPÍTÉSE

  • Borító (csak a kötött példány esetén)
  • Címoldal
  • Tartalomjegyzék
  • Törzsszöveg
  • Irodalomjegyzék
  • Függelék

A borítónak a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • a hallgató neve
  • a szakdolgozat címe
  • Budapest, évszám

A címoldalnak a következő adatokat kell tartalmaznia:

  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  • képzési forma és szak, szakirány megnevezése
  • a hallgató neve
  • a szakdolgozat címe
  • a konzulens neve, tudományos fokozata
  • Évszám

A tartalomjegyzék felsorolja a fejezetek és alfejezetek címét, és jelöli a hozzájuk tartozó kezdő oldalszámokat.

 

A SZAKDOLGOZAT TERJEDELME

  • BA muzikológia szakirányon: min. 40000 – max. 60000 karakter (szóközökkel)
  • MA muzikológia szakirányon: min. 80000 – max. 100000 karakter (szóközökkel)

A címoldal, a tartalomjegyzék, az irodalomjegyzék és a függelék a terjedelembe nem számítanak bele.

A főszövegbe beiktatott kottapéldák, illusztrációk, idézetek stb. nem haladhatják meg a teljes főszöveg terjedelmének 15%-át. A függelékben elhelyezett kottapéldák és egyéb illusztrációk száma nincs korlátozva.

 

A SZÖVEGSZERKESZTŐ BEÁLLÍTÁSAI

  • A4-es lapméret, álló tájolás, egyoldalas nyomtatás
  • A margók beállítása: alul, felül és jobb oldalt 2,5 cm, bal oldalt 3,5 cm
  • Betűtípus: Times New Roman
  • Betűméret: a folyó szövegben 12 pont, a lábjegyzetekben 10 pont
  • A címoldal betűmérete: 22–30 pont, normál betű, középre igazítva
  • Fejezetcímek: 16 pont, félkövér betű, balra igazítva, a folyó szövegtől térközzel elválasztva
  • Sortávolság: 1,5
  • Sorkizárt szövegelrendezés, egyhasábos tördelés
  • A bekezdések között ne legyen sorkihagyás (térköz)! A bekezdések balról behúzott sorral indulnak, kivéve a szöveg, illetve az egyes fejezetek első bekezdéseit.
  • Oldalszámozás: a lap alján, középen.

 

HIVATKOZÁS, IRODALOMJEGYZÉK

A szakirodalomból vagy más forrásszövegből származó vélekedéseket és ténymegállapításokat minden esetben korrekt, oldalszámot is feltüntető hivatkozás (formailag: lábjegyzet) dokumentálja. Azokat az adatokat, amelyek közismertnek tekinthetők, és a szakdolgozat érvelésében nem játszanak középponti szerepet (pl. Mozart halálának időpontja) szükségtelen szakirodalmi hivatkozással alátámasztani. A hivatkozásokban az adatok sorrendje, a központozás, a dőlt betű és zárójel alkalmazása, illetve a kiegészítések („in”, „közr.”; „ford.” stb.) tekintetében az alábbi példák szoros követése kötelező!

A szakirodalom egyes tételeit a lábjegyzetekben az első hivatkozáskor az alábbiak szerint, valamennyi bibliográfiai adattal tüntetjük fel. Arra az oldalra hivatkozunk, amelyiken a főszövegben közölt információt találtuk.

 

a) Hivatkozás monográfiára vagy egyszerzős tanulmánykötetre:

Peter Franklin, Mahler: Symphony No. 3 (Cambridge: Cambridge University Press, 1991), 3.

b) Hivatkozás fordításban megjelent monográfiára vagy egyszerzős tanulmánykötetre:

Jens Malte Fischer, Gustav Mahler, ford. Stewart Spencer (New Haven és London: Yale University Press, 2011), 16–18.

c) Hivatkozás könyvsorozatban megjelent monográfiára, illetve egyszerzős tanulmánykötetre:

Somfai László, Kottakép és műalkotás: Harminc tanulmány Bachtól Bartókig (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2015; Musica Scientia), 12.

d) Hivatkozás többkötetes műre, illetve nem első kiadásra:

Constantin Floros, Gustav Mahler I: Die geistige Welt Gustav Mahlers in systematischer Darstellung (Wiesbaden: Breitkopf & Härtel, 21987), 7.

e) Hivatkozás dokumentumkötetre:

Henry Louis de La Grange és Günther Weiß (szerk. és közr.), Die Briefe Gustav Mahlers an Alma: Erste Gesamtausgabe (Berlin: Siedler Verlag, 1995), 43.

A címleírást követve eltérő megoldás is lehetséges:

Gustav Mahler, „Liebste Justi”: Briefe an die Familie, közr. Stephen McClatchie, szerk. Helmut Brenner (Bonn: Weidle Verlag, 2006), 34–35.

f) Hivatkozás gyűjteményes kötetben megjelent írásra:

Stephen E. Hefling, „Aspects of Mahler’s Late Style”, in Karen Painter (szerk.), Mahler and His World (Princeton: Princeton University Press, 2002), 200.

g) Hivatkozás folyóiratban megjelent tanulmányra:

Vera Micznik, „Mahler and »The Power of Genre«”, The Journal of Musicology, 12 (1994)/2, 118.

 

A szakirodalom egyes tételeire a lábjegyzetekben való második feltűnésüktől kezdve rövidítve hivatkozunk, továbbra is pontosan feltüntetve azt az oldalszámot, amelyiken az adott információt találtuk:

La Grange és Weiß, Die Briefe Gustav Mahlers an Alma, 17.

Hefling, „Aspects of Mahler’s Late Style”, 199–200.

 

Számos szöveg elérhető nyomtatott és online formában is, azonos tartalommal. Amennyiben formai eltérés van a kettő között (pl. az online formát nem tagolják oldalszámok), akkor kötelező a nyomtatott formára hivatkozni (pl. a Muzsika c. folyóirat papíralapon megjelent számaira a szabadon hozzáférhető online archívum helyett).

Ha az online forma vizuálisan is megegyezik a nyomtatott formával (annak elektronikus változata PDF vagy más formátumban), akkor a hivatkozás ugyanúgy történik, mintha a nyomtatott formára hivatkoznánk.

Önálló (nyomtatásban egyáltalán nem létező vagy részben eltérő tartalommal megjelent) online tartalom esetében megadjuk a rendelkezésre álló bibliográfiai adatokat, és lehetőség szerint a nyomtatott műfajok valamelyikének címleírásához hasonlóan rendezzük el azokat, majd közöljük az URL-t < > jelek közé illesztve, végül vesszővel elválasztva közöljük az utolsó hozzáférés dátumát:

Francesca Draughon és Raymond Knapp, „Gustav Mahler and the Crisis of Jewish Identity”, Echo: A Music-Centered Journal, 3 (2001)/2, <http://www.echo.ucla.edu/Volume3-issue2/knapp_draughon/knapp_draughon1.html#top>, utolsó hozzáférés 2021. december 1-én.

 

A nyomtatott, illetve az online elérhetőség önmagában nem értékmérő. Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra támaszkodhatunk szakirodalomként. Erről mind a nyomtatott, mind az online elérhetőségű munkák esetében meg kell győződnünk.

Az Irodalomjegyzéknek fel kell sorolnia az összes hivatkozott művet a szerzők vezetéknevének ABC rendjében. Ha egy szerzőtől több műre is hivatkozunk, akkor a műveket a megjelenés időrendjében tüntessük fel! Az Irodalomjegyzékben a szerzők vezetékneve kerül előre; monográfiák, dokumentumkötetek esetében nem írunk semmilyen oldalszámot; folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent írásoknál viszont közöljük a tanulmány kezdetének és végének oldalszámát. Példaként:

Franklin, Peter, Mahler: Symphony No. 3 (Cambridge: Cambridge University Press, 1991).

Micznik, Vera, „Mahler and »The Power of Genre«”, The Journal of Musicology, 12 (1994)/2, 117–151.

 

IDÉZETEK

Az idézeteket minden esetben világosan el kell különíteni. A rövid idézetek „macskakörmök” közé kerülnek. „Ha az idézett szöveg már eleve tartalmazott idézetet, azt a mi idézetünkön belül »lúdláb« vagy ’félidézőjel’ határolja el.”

A hosszabb idézeteket a bal margó behúzásával és apró betűkkel (10-es méret) jelenítjük meg, „macskaköröm” nélkül. Ilyen esetekben az idézeten belüli idézet kerül macskakörmök közé. Az idézeten belüli kihagyást mindig […] jelöli.

A szakszerű fordításban el nem érhető idegen nyelvű szövegeket a főszövegben saját magyar fordításunkban, a lábjegyzetben eredeti nyelven idézzük. Idézetet saját mondanivalónk hiányának elpalástolására ne használjunk! Idézni indokolt lehet, ha

a) elsődleges forrásra hivatkozunk (zeneszerzői nyilatkozat, egykorú műbírálat stb.);

b) egy adott szerző (zenetörténész) által bevezetett szakterminusra utalunk;

c) olyan állítást, okfejtést találtunk a szakirodalomban, amellyel érvelésünk során vitába kívánunk szállni, vagy amelyet részletesen kívánunk kommentálni;

d) a szakirodalomban talált állítást, okfejtést kifejezetten elméleti vagy módszertani keretnek tekintjük munkánkban.

Magától értődik, hogy az idézetekhez kivétel nélkül szakirodalmi vagy forráshivatkozást (lábjegyzetet) kell csatolni.

 

KIEMELÉS, SORSZÁMOK, A NAGYKÖTŐJEL FUNKCIÓI, LÁBJEGYZETSZÁMOZÁS

Kiemelést kizárólag kurzívval (dőlt betűvel) jelezzünk! Kiemelést alkalmazunk idegen, a magyar nyelvhasználatban meg nem honosodott kifejezések esetében. Akkor is kiemelést alkalmazunk, ha a magyarban használatos kifejezésnek idegen írásmódját, alakját alkalmazzuk. Ugyancsak kiemelést alkalmazunk az irodalmi, illetve irodalmias műcímek esetében. Nincs ugyanakkor kiemelés a magyarban meghonosodott műfaji megjelölést tartalmazó címek esetében.

A zeneművek sorszámát arab számmal, a zeneművön belüli tételek sorszámát római számmal jelöljük. Gondolatjelként nagykötőjelet használunk, előtte és utána szóközzel. Ugyancsak nagykötőjelet használunk oldalszámokkal vagy évszámokkal határolt intervallumok megadásakor.

A lábjegyzet indexszáma a főszövegben lehetőleg a mondat végéhez tapadjon. Indokolt esetben ugyanakkor megengedett a lábjegyzetet a mondaton belül egy meghatározott szóhoz csatolni. A lábjegyzet indexszáma minden esetben az utolsó legyen az egymáshoz szóköz nélkül tapadó írásjelek közül.

 

ILLUSZTRÁCIÓK ÉS FÜGGELÉK

A szakdolgozat mondanivalójának megfelelően szükséges lehet ábrák, táblázatok és gondosan szerkesztett kottapéldák beillesztése. Utóbbiak szorítkozzanak a szöveget illusztráló információra (egy zenekari klarinétszólam néhány üteme helyett tehát ne közöljünk teljes bemásolt partitúraoldalt!).

Függelékként csatolandók a szakdolgozathoz azok a hosszabb szövegidézetek, kottapéldák, nagyobb méretű ábrák, facsimilék stb., amelyek szükségesek a mondanivaló szemléltetéséhez, ugyanakkor terjedelmüknél fogva nem helyezhetők el a szövegben. (Ilyennek számít a fél oldalt meghaladó szöveg, ábra, kottapélda stb.) A függelékben található anyagokat sorszámmal kell ellátni, és a szövegben e sorszámok alapján kell rájuk hivatkozni.

Függelékként csatolhatók a szakdolgozathoz audio-, illetve videoanyagok CD-n, CD-ROM-on, DVD-n, képek, táblázatok, ábrák, dokumentumok, statisztikai adatok stb.