A technika a lélekből szülessen meg, ne a mechanikából.

Liszt Lina Ramannak

Útmutatók a szakdolgozat készítéséhez

 

BA-MA muzikológia és MA egyházzene

A szakdolgozatot a hallgatónak egy kötött és két fűzött példányban kell leadni a Tanulmányi Osztályon (BA és MA muzikológia szakos hallgatóknak PDF-ben is el kell küldeniük a tanulmányi előadójuknak a palagyi.diana[kukac]zeneakademia.hu e-mail címre).

Az oktatási és tanulmányi osztályvezető kivételes esetben – írásbeli kérésre – engedélyezheti a beadási határidő módosítását, a haladék azonban nem lehet több, mint 10 nap.

Ha a hallgató a szakdolgozatot a tanév elején kiírt határidőre nem adja le, a védésre csak a következő záróvizsga-időszakban kerülhet sor.

 

A szakdolgozat tartalmi és formai követelményei

A szakdolgozat tartalma a hallgató tanulmányaival összefüggő tárgykörökből választott téma önálló, írásbeli kidolgozása.

A folyamatos szövegbe beépített idézeteket pontosan jelölni kell (idézőjelekkel), az idézetek forrását pedig a lap alján, számozott lábjegyzetekben kell közölni.

A szakdolgozat élén (a címoldalt követően) Tartalomjegyzék áll, amely felsorolja a fejezetek,  alfejezetek (esetleg azok alfejezetei) címét, és jelöli a hozzájuk tartozó kezdő oldalszámokat.

A szakdolgozathoz csatolni kell a forrásmunkák jegyzékét.

Függelékként csatolandók a dolgozathoz azok a hosszabb szövegidézetek, kottapéldák, nagyobb méretű ábrák, facsimilék stb., amelyek szükségesek a mondanivaló szemléltetéséhez, ugyanakkor terjedelmüknél fogva nem helyezhetők el a szövegben. (Ilyennek számít a féloldalt meghaladó szöveg, ábra kottapélda stb.) A függelékben található anyagokat sorszámmal kell ellátni, és a szövegben e sorszámok alapján kell rájuk hivatkozni.

Függelékként csatolhatók a dolgozathoz audio, illetve video anyagok CD-n, CD-ROM-on, DVD-n, képek, táblázatok, ábrák, dokumentumok, statisztikai adatok stb…

 

A szakdolgozat felépítése

  • Borító
  • Címoldal
  • Tartalomjegyzék
  • Bevezetés (1-2 oldal)
  • Tárgyalás (18-28 oldal)
  • Összefoglalás (1-2 oldal)
  • Irodalomjegyzék
  • Függelék

 

A szakdolgozat terjedelme

  • BA muzikológia szakirányon: min. 40000 – max. 60000 karakter
  • MA muzikológia szakirányon: min. 80000 – max. 100000 karakter
  • Egyéb szakirányokon: 36.000 és 54.000 karakter között (kb. 20-30 oldal képek, kották stb. nélkül).

A címoldal, a Tartalomjegyzék, az Irodalomjegyzék és a Függelék nem számítanak bele.

A főszövegbe beiktatott kottapéldák, illusztrációk, idézetek stb. nem haladhatják meg a teljes főszöveg terjedelmének 15%-át. A Függelékben elhelyezett kottapéldák és egyéb illusztrációk száma nincs korlátozva.

  • A szakdolgozat lapmérete: A/4, egyoldalas.
  • Betűtípus: Times New Roman.
  • Betűméret: a folyó szövegben l2 pont, a fejezet-címek esetében: 14–16 pont.
  • Sortávolság: 1.5
  • A címlap betűmérete: kb. 22–30 pont.
  • Margók: alsó és felső margó 3-3 cm, a bal margó 3.5–4 cm, a jobb margó: 2.5 cm.
  • Oldalszámozás: az oldalszámozás kötelező, az oldalszámok mindig egy helyen legyenek (például a jobb alsó  sarokban).

 

TMA képzés

A jelen útmutató előírásait kell alkalmazni valamennyi tanári szakképzettséget eredményező (zenetanári és zeneművész-tanári) képzésben készítendő szakdolgozat esetében, kivéve a muzikológus mesterképzési szakhoz és a zeneteoretikus mesterképzési szakhoz kapcsolódó zeneművész-tanári szakképzettséget eredményező képzésekben készítendő szakdolgozatokat, amelyekre vonatkozó előírásokat külön útmutató tartalmazza.


1. A konzulens személye
A szakdolgozat elkészítésében a hallgatót az általa kiválasztott konzulens segíti. A konzulens személyét elsősorban az egyetem oktatói közül lehet kiválasztani, indokolt esetben, speciális témaválasztás esetén külső konzulens kapcsolódhat be a munkafolyamatba. A témaválasztást, valamint a választott konzulens személyének elfogadását az illetékes tanszékvezető igazolja.


2. A szakdolgozat formai követelményei
2.1. Terjedelem: minimum 25 oldal ábrák, mellékletek és jegyzetek nélkül
2.2. Oldalméret: A/4; Bal margó: 3,5 cm, jobb margó: 2,5 cm, felső és alsó margó: 3-3 cm.
2.3. Betűhasználat: 12-es betűméret, Times New Roman vagy Arial betűtípus; sorkizárt szerkesztés, 1,5-ös sortávolság. Kerülendő a vastag és aláhúzott betűtípus. Idegen kifejezések és műcímek dőlt betűvel írandók. Fejezetcímek betűmérete: 14.
2.4. Oldalszámozás a lap alján, középen.
2.5. Bekezdések: minden bekezdés 1,5-2 cm tabulációval (behúzás) kezdődjön, kivétel ez alól az egyes fejezetek első bekezdése, ahol nincs szükség behúzásra.
2.6. Fejezetek: minden fő fejezet új lapon kezdődjék.
2.7. Tartalomjegyzék: a címlap után szerepeljen, római számmal számozva, hasonlóan a törzsszöveghez nem tartozó oldalakkal (pl. bibliográfia, mellékletek vagy függelék, képek és illusztrációk forrása, köszönet stb.), melyek esetében a dolgozat elején (tartalom) megkezdett római oldalszámozás folytatódik. A tartalomjegyzék tartalmazza az oldalszámokat is.
2.8. A bibliográfia tételei a szerzők vezetéknevei szerinti ABC sorrendben, a dolgozat végén szerepelnek. (Ennek formai követelményeit lásd a jelen útmutató 4. pontjában.)
2.9. Lábjegyzetek: referenciák, a dolgozat témájába szorosan nem illő magyarázatok és az adott idézetek forrásai oldalszámmal kiegészítve, lábjegyzetben kapnak helyet, az oldal alján. A lábjegyzeteket sorszámozni kell. A sorszámozás lehet fejezetenkénti, vagy az egész dolgozatra kiterjedően folyamatos.
2.10. A szakdolgozatot benyújtása: a dolgozatot 3 példányban kell beadni, amelyek közül legalább egy példány kemény borítású (kötött) legyen.

 

3. A bibliográfia formai követelményei
3.1. A bibliográfia egyes tételei tartalmazzák a szerző nevét, a cikk vagy könyv címét, a kiadás adatait (kiadó neve, székhelye, kiadás éve).
3.2. Tudományos munkák (könyvek):
HARNONCOURT, Nikolaus: Music als klangrede, Residenz Verlag, Salzburg und Wien, 1985; magyarul: A beszédszerű zene, ford. Péteri Judit, Editio Musica, Budapest, 1988.
PÁNDI Marianne: Az olasz zene története II., Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1960.
3.3. Gyűjteményekben, kötetekben előforduló tudományos cikkek:
TOFT, Robert: „A zene a költészet testvére", in: Régi zene 2, (Péteri Judit szerk.), Zeneműkiadó Vállalat, Budapest, 1987, 50-64.
3.4. Folyóiratcikkek:
LAX Éva: „Fenséged jóindulatába ajánlva magam: Monteverdi leveleiből", Muzsika 1993/12, Pro Musica Alapítvány, Budapest, 6-10.
3.5. Internetes forrás:
COLLINS, Michael: „Improvisation", Grove Music Online, ed. L. Macy, (Letöltve: 2003. december 2.), <http://www.grovemusic.com>

 

4. Citáció
Az idézetek esetében a 3 sornál rövidebb idézeteket a törzsszövegben kell elhelyezni, idézőjelek használatával kell elkülöníteni a törzsszövegtől. Az idézetek forrását a bibliográfiára vonatkozó, a jelen útmutató 4. pontjában feltüntetett formai követelmények figyelembe vételével, lábjegyzetben közölni kell. (Eltérően a bibliográfiától, itt az idézett szöveg pontos helyét oldalszámmal is jelezni kell.) A 3 sornál hosszabb idézeteket el kell különíteni a törzsszövegtől a következő módon: előtte-utána egy sor kimarad, a jobb és baloldali margók 1-1 cm-rel beljebb húzandók (megnövelendők), az idézett szöveg betűméretét 10-esre kell állítani. (Ez esetben idézőjelre már nincs szükség.) A hosszabb idézetek forrásmegjelölése megegyezik a 3 sornál rövidebb idézetekével.

 

5. A címoldal és borító
5.1. A címoldalnak a következő információkat kell tartalmaznia:

  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  • Zenetanári MA (…) / Zeneművész-tanári MA (…), zárójelben megjelölve a hangszer /
  • zeneismeret / zeneismeret – ének-zene / zeneszerző / egyházzene-kóruskarnagy /
  • egyházzene-orgonaművész / oratórium- és dalének / operaének
  • A hallgató neve
  • A szakdolgozat címe
  • A konzulens neve
  • Évszám

5.2. A borítónak a következő információkat kell tartalmaznia:

  • A hallgató neve
  • A szakdolgozat címe
  • Budapest, évszám


6. A szakdolgozat értékelésének szempontjai

  • Formai megfelelőség;
  • kidolgozottság, eredetiség;
  • elméleti és gyakorlati jelentőség, felhasználhatóság;
  • a témához kapcsolódó szakirodalom ismerete és felhasználása;
  • felépítés, szintézis;
  • külalak, stílus.

 

Osztatlan képzés

Az osztatlan képzés teljes szakdolgozati útmutatója (3/2019. (XII.18.) oktatási rektorhelyettesi utasítás) ITT olvasható.

A szakdolgozat terjedelme

A főszöveg terjedelme 36 000 és 54 000 karakter között (20-30 oldal képek, ábrák, kották, lábjegyzetek nélkül), amibe a címoldal, a Tartalomjegyzék, az Irodalomjegyzék és a Függelék nem számítanak bele. A főszövegbe beiktatott kottapéldák, illusztrációk, idézetek stb. nem haladhatják meg a teljes főszöveg terjedelmének 15 százalékát. A Függelékben elhelyezett kottapéldák és egyéb illusztrációk száma nincs korlátozva.

 

Formai előírások

  • Lapméret: A/4, egyoldalas.
  • Margók: alsó és felső margó 3-3 cm, a bal margó 3,5 cm, a jobb margó: 2,5 cm.
  • Oldalszámozás: kötelező, a lap alján, középen.
  • Betűk: Times New Roman betűtípus, a folyó szövegben 12 pontos, a fejezetcímek esetében 16 pontos betűméret, az alcímeknél 14 pontos betűméret alkalmazandó. A címlap betűmérete 22–30, a lábjegyzeteké 10 pont.
  • Sorok: 1,5 pontos sortávolság, a főszövegben sorkizárt, címek, felsorolások (francia bekezdések) esetében balra húzott sorok alkalmazandóak.
  • Bekezdések: a szöveg, illetve az egyes fejezetek első bekezdéseinek kivételével a bekezdések balról behúzott sorral indulnak. A bekezdések között nem lehet sorkihagyás.
  • Fejezetek, alfejezetek: a szöveget fejezetekre kell tagolni. A fejezetek címét félkövér betűvel, balra igazítva kell írni, a folyó szövegtől pedig térközzel kell elválasztani.
  • Felsorolások: fogalmak, kifejezések vagy bekezdések felsorolásszerű, tételes közlésekor franciabekezdést lehet alkalmazni, számozva vagy számozatlan formában. Utóbbi esetben a tagoló karakter a rövid kötőjel.

A szakdolgozat szerkezete:
  • Borító
  • Címoldal
  • Tartalomjegyzék
  • A szakdolgozat főszövege
  • Bevezetés, témafelvetés (1-2 oldal)
  • Kidolgozás (minimum 18 oldal)
  • Összefoglalás, konklúzió (1-2 oldal)
  • Irodalomjegyzék
  • Függelék


Borító és címoldal:

A borítónak a következő információkat kell tartalmaznia:

  • A hallgató neve
  • A szakdolgozat címe
  • Budapest, évszám

A címoldalnak a következő információkat kell tartalmaznia:

  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  • Képzési forma és szak, szakirány megnevezése
  • A hallgató neve
  • A szakdolgozat címe
  • A konzulens neve, tudományos fokozata
  • Évszám


Tartalomjegyzék:

A szakdolgozat elején (a címoldalt követően) Tartalomjegyzék áll, amely felsorolja a fejezetek, alfejezetek, esetleg azok alfejezetei címét (legfeljebb háromszintű rendszerben), és jelöli a hozzájuk tartozó kezdő oldalszámokat.


Irodalomjegyzék:

A szakdolgozathoz csatolni kell a forrásmunkák jegyzékét, vagyis az összes hivatkozott művet a szerzők vezetéknevének ABC-rendjében. Az irodalomjegyzék egyes tételei tartalmazzák a szerző(k) nevét, a hivatkozott publikáció címét, a kiadás adatait (kiadó neve, székhelye, kiadás éve). Ha egy szerzőtől több műre is történik hivatkozás, akkor a műveket a megjelenés időrendjében szükséges feltüntetni. Az irodalomjegyzékben a szerzők vezetékneve kerül előre, külföldi szerzők nevének esetében a keresztnévtől vesszővel elválasztva. Monográfiák, dokumentumkötetek esetében nem kell megjelölni oldalszámot, folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent írásoknál azonban közölni kell a cikk, illetve tanulmány kezdetének és végének oldalszámát. Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra lehet támaszkodni szakirodalomként. Erről mind a nyomtatott, mind az online elérhetőségű munkák esetében meg kell győződni.


Részletesebb szabályok a leggyakrabban előforduló hivatkozástípusokra:

Az egyes típusoknál bemutatott példák minden részletére (tartalmi elemek, ezek sorrendje, központozás, dőlt betűs kiemelés, zárójel, kötőjel alkalmazása, oldalszámok jelölése) ügyelni, a mintát pontosan követni kell:

Hivatkozás monográfiára vagy tanulmánykötetre:

Szerző Neve: Könyv címe. Alcíme. Város: Kiadó, Évszám.

  • Magyar szerző:
    Kokas Klára: A zene felemeli kezeimet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.

  • Többszerzős mű:
    Gáspár László – Kelemen Elemér: Neveléstörténet problématörténeti alapon. Buda-pest: Okker Kiadó, 1998.

  • Külföldi szerzők:
    Dahlhaus, Carl – Eggebrecht, Hans Heinrich: Mi a zene? Ford. Nádori Lídia. Budapest: Osiris Kiadó, 2004.

  • Gyűjteményes kötet:
    Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje. Szerk.: Paksa Katalin. Budapest: Planétás Kiadó, 2002.

Hivatkozás könyvfejezetre:

Szerző Neve: „Könyvfejezet címe. Alcíme.” In: Szerkesztő Neve (szerk.): Tanulmánykötet címe. Város: Kiadó, Évszám. Oldalszámtól-oldalszámig.

Laczó Zoltán: Zenei nevelés a közoktatásban. In: Báthory Zoltán-Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudományok köréből. Budapest: Osiris Kiadó, 2001. 437-451.

Hivatkozás folyóiratban megjelent tanulmányra:

Szerző Neve: „Tanulmány címe. Alcíme.” Folyóirat Címe Évfolyam/Szám (Évszám. hó-nap): oldalszámtól-oldalszámig.

Feketéné Szakos Éva: „A Delfi módszer és alkalmazási lehetőségei a neveléstudományban.” Magyar Pedagógia 98/4. (1998. október): 363-376.

Hivatkozás internetes forrásból származó dokumentumra:

Szerző Neve: „Tanulmány címe.” internetes link adatai (utolsó megtekintés dátuma: év-szám. hónap. nap.)

Winner, E.–Hetland, L.: „Mozart and the SATs: Studying the arts for the wrong reasons.” https://www2.bc.edu/~winner/pdf/mozart_sats.pdf (utolsó megtekintés dátuma: 2015. március 25.)

Szerző Neve: Könyv címe. Internetes link adatai (utolsó megtekintés dátuma: évszám. hónap. nap.)

Turmezeyné Heller Erika – Balogh László: Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. http://www.mateh.hu/tehetsegkonyvtar/Konyvek/A_zenei_tehetseg.pdf (2019. december 17.)


Függelék

Függelékként csatolandók a dolgozathoz azok a hosszabb szövegidézetek, kottapéldák, nagyobb méretű ábrák, facsimilék stb., amelyek szükségesek a mondanivaló szemléltetéséhez, ugyanakkor terjedelmüknél fogva nem helyezhetők el a szövegben. (Ilyennek számít a fél oldalt meghaladó szöveg, ábra kottapélda stb.) A függelékben található anyagokat sorszámmal kell ellátni, és a szövegben e sorszámok alapján kell rájuk hivatkozni. Függelékként csatolhatók a dolgozathoz audio, illetve video anyagok CD-n, CD-ROM-on, DVD-n, képek, táblázatok, ábrák, dokumentumok, statisztikai adatok stb.


Kiemelés a szövegben

Kiemelést kell alkalmazni idegen, a magyar nyelvhasználatban meg nem honosodott kifeje-zések esetében, vagy a magyarban használatos kifejezés idegen írásmódja alkalmazásakor. Ugyancsak kiemelést kell alkalmazni az irodalmi, illetve irodalmias műcímek esetében. Nincs kiemelés a magyarban meghonosodott műfaji megjelölést tartalmazó címek eseté-ben. Szövegben alkalmazott kiemelést kizárólag kurzívval (dőlt betűvel) kell jelezni. (Kerülendő a vastag és aláhúzott betűtípus.)


Lábjegyzetek

A megjegyzések, a főszövegbe szorosan nem illő magyarázatok, illetve a hivatkozások, az idézetek és forrásaik - a felhasznált irodalom oldalszámaival kiegészítve - lábjegyzetben kapnak helyet, az oldal alján. A lábjegyzeteket sorszámozni kell. A sorszámozás lehet fejezetenkénti, vagy az egész dolgozatra kiterjedően folyamatos. A lábjegyzet indexszáma a főszövegben lehetőleg a mondat végéhez tapadjon. Indokolt esetben ugyanakkor megengedett a lábjegyzetet a mondaton belül egy meghatározott szóhoz csatolni. A lábjegyzet indexszáma minden esetben az utolsó legyen az egymáshoz szóköz nélkül tapadó írásjelek közül.


Szakirodalmi hivatkozások

A szakirodalom egyes tételeit a lábjegyzetekben az első hivatkozáskor valamennyi bibliográfiai adattal kell feltüntetni, a továbbiakban elegendő a szerző vezetéknevét és a címet, valamint a hivatkozott oldalszámot feltüntetni. Azon oldalakra hivatkozunk, amelyeken a főszövegben közölt információt találtuk. A „Szakirodalmi hivatkozások” formai előírásai megfelelnek az irodalomjegyzék kapcsán részletezett szabályoknak, kiegészülve a hivatkozott oldalszámokkal:

  • Első hivatkozás:
    Kokas Klára: A zene felemeli kezeimet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992, 18.

  • További hivatkozások:
    Kokas: A zene felemeli kezeimet, 23-25.


Idézetek

A folyamatos szövegbe beépített idézeteket pontosan jelölni kell, az idézetek forrását pedig a lap alján, számozott lábjegyzetekben kell közölni. Az idézeten belüli kihagyást mindig […] jelöli. Az idézetek esetében a három sornál rövidebb idézeteket a törzsszövegben kell elhelyezni, attól idézőjelek használatával kell elkülöníteni. Ha az idézett szöveg már eleve tartalmazott idézetet, azt az idézeten belül »lúdláb« vagy ’félidézőjel’ határolja el. Az idézetek forrását az Irodalomjegyzékre vonatkozó formai követelmények figyelembe vételével, lábjegyzetben közölni kell. (Eltérően a bibliográfiától, itt az idézett szöveg pontos helyét oldalszámmal is jelezni kell.) A három sornál hosszabb idézeteket el kell különíteni a törzsszövegtől a következő módon: előtte-utána egy sor kimarad, a jobb és baloldali margók 1-1 cm-rel beljebb húzandók (megnövelendők), az idézett szöveg betűméretét 10 pontosra kell állítani. (Ez esetben idézőjelre már nincs szükség.) A hosszabb idézetek forrásmegjelölése megegyezik a három sornál rövidebb idézetekével. A szakszerű fordítás hiányában saját fordításban idézett idegen nyelvű szöveget az idézeteke vonatkozó szabályok szerint kell jelölni, és forrásmegjelöléssel ellátni.