A zene Magyarország mindennapi életének mindig is jelentős része volt és az is maradt.

Solti György

Útmutatók a szakdolgozat készítéséhez osztatlan képzősök számára

Az osztatlan képzés teljes szakdolgozati útmutatója (1/2022. (XII.31.) oktatási rektorhelyettesi utasítás) ITT olvasható.

A szakdolgozatot, a papírformátum (egy keménykötésű példány) mellett elektronikusan is el kell küldeni PDF-ben a tanarkepzes[kukac]zeneakademia.hu email címre.

A szakdolgozat terjedelme

A főszöveg terjedelme 36 000 és 54 000 karakter között (20-30 oldal képek, ábrák, kották, lábjegyzetek nélkül), amibe a címoldal, a Tartalomjegyzék, az Irodalomjegyzék és a Függelék nem számítanak bele. A főszövegbe beiktatott kottapéldák, illusztrációk, idézetek stb. nem haladhatják meg a teljes főszöveg terjedelmének 15 százalékát. A Függelékben elhelyezett kottapéldák és egyéb illusztrációk száma nincs korlátozva.

Formai előírások

  • Lapméret: A/4, egyoldalas.
  • Margók: alsó és felső margó 3-3 cm, a bal margó 3,5 cm, a jobb margó: 2,5 cm.
  • Oldalszámozás: kötelező, a lap alján, középen.
  • Betűk: Times New Roman betűtípus, a folyó szövegben 12 pontos, a fejezetcímek esetében 16 pontos betűméret, az alcímeknél 14 pontos betűméret alkalmazandó. A címlap betűmérete 22–30, a lábjegyzeteké 10 pont.
  • Sorok: 1,5 pontos sortávolság, a főszövegben sorkizárt, címek, felsorolások (francia bekezdések) esetében balra húzott sorok alkalmazandóak.
  • Bekezdések: a szöveg, illetve az egyes fejezetek első bekezdéseinek kivételével a bekezdések balról behúzott sorral indulnak. A bekezdések között nem lehet sorkihagyás.
  • Fejezetek, alfejezetek: a szöveget fejezetekre kell tagolni. A fejezetek címét félkövér betűvel, balra igazítva kell írni, a folyó szövegtől pedig térközzel kell elválasztani.
  • Felsorolások: fogalmak, kifejezések vagy bekezdések felsorolásszerű, tételes közlésekor franciabekezdést lehet alkalmazni, számozva vagy számozatlan formában. Utóbbi esetben a tagoló karakter a rövid kötőjel.

A szakdolgozat szerkezete:
  • Borító
  • Címoldal
  • Tartalomjegyzék
  • A szakdolgozat főszövege
  • Bevezetés, témafelvetés (1-2 oldal)
  • Kidolgozás (minimum 18 oldal)
  • Összefoglalás, konklúzió (1-2 oldal)
  • Irodalomjegyzék
  • Függelék


Borító és címoldal:

A borítónak a következő információkat kell tartalmaznia:

  • A hallgató neve
  • A szakdolgozat címe
  • Budapest, évszám

A címoldalnak a következő információkat kell tartalmaznia:

  • Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem
  • Képzési forma és szak, szakirány megnevezése
  • A hallgató neve
  • A szakdolgozat címe
  • A konzulens neve, tudományos fokozata
  • Évszám


Tartalomjegyzék:

A szakdolgozat elején (a címoldalt követően) Tartalomjegyzék áll, amely felsorolja a fejezetek, alfejezetek, esetleg azok alfejezetei címét (legfeljebb háromszintű rendszerben), és jelöli a hozzájuk tartozó kezdő oldalszámokat.


Irodalomjegyzék:

A szakdolgozathoz csatolni kell a forrásmunkák jegyzékét, vagyis az összes hivatkozott művet a szerzők vezetéknevének ABC-rendjében. Az irodalomjegyzék egyes tételei tartalmazzák a szerző(k) nevét, a hivatkozott publikáció címét, a kiadás adatait (kiadó neve, székhelye, kiadás éve). Ha egy szerzőtől több műre is történik hivatkozás, akkor a műveket a megjelenés időrendjében szükséges feltüntetni. Az irodalomjegyzékben a szerzők vezetékneve kerül előre, külföldi szerzők nevének esetében a keresztnévtől vesszővel elválasztva. Monográfiák, dokumentumkötetek esetében nem kell megjelölni oldalszámot, folyóiratban vagy tanulmánykötetben megjelent írásoknál azonban közölni kell a cikk, illetve tanulmány kezdetének és végének oldalszámát. Tudományos szövegben csak ellenőrizhető szerzőségű, szerkesztésű és kiadású, korrekt hivatkozásokkal ellátott írásra lehet támaszkodni szakirodalomként. Erről mind a nyomtatott, mind az online elérhetőségű munkák esetében meg kell győződni.


Részletesebb szabályok a leggyakrabban előforduló hivatkozástípusokra:

Az egyes típusoknál bemutatott példák minden részletére (tartalmi elemek, ezek sorrendje, központozás, dőlt betűs kiemelés, zárójel, kötőjel alkalmazása, oldalszámok jelölése) ügyelni, a mintát pontosan követni kell:

Hivatkozás monográfiára vagy tanulmánykötetre:

Szerző Neve: Könyv címe. Alcíme. Város: Kiadó, Évszám.

  • Magyar szerző:
    Kokas Klára: A zene felemeli kezeimet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992.

  • Többszerzős mű:
    Gáspár László – Kelemen Elemér: Neveléstörténet problématörténeti alapon. Buda-pest: Okker Kiadó, 1998.

  • Külföldi szerzők:
    Dahlhaus, Carl – Eggebrecht, Hans Heinrich: Mi a zene? Ford. Nádori Lídia. Budapest: Osiris Kiadó, 2004.

  • Gyűjteményes kötet:
    Vargyas Lajos: A magyarság népzenéje. Szerk.: Paksa Katalin. Budapest: Planétás Kiadó, 2002.

Hivatkozás könyvfejezetre:

Szerző Neve: „Könyvfejezet címe. Alcíme.” In: Szerkesztő Neve (szerk.): Tanulmánykötet címe. Város: Kiadó, Évszám. Oldalszámtól-oldalszámig.

Laczó Zoltán: Zenei nevelés a közoktatásban. In: Báthory Zoltán-Falus Iván (szerk.): Tanulmányok a neveléstudományok köréből. Budapest: Osiris Kiadó, 2001. 437-451.

Hivatkozás folyóiratban megjelent tanulmányra:

Szerző Neve: „Tanulmány címe. Alcíme.” Folyóirat Címe Évfolyam/Szám (Évszám. hó-nap): oldalszámtól-oldalszámig.

Feketéné Szakos Éva: „A Delfi módszer és alkalmazási lehetőségei a neveléstudományban.” Magyar Pedagógia 98/4. (1998. október): 363-376.

Hivatkozás internetes forrásból származó dokumentumra:

Szerző Neve: „Tanulmány címe.” internetes link adatai (utolsó megtekintés dátuma: év-szám. hónap. nap.)

Winner, E.–Hetland, L.: „Mozart and the SATs: Studying the arts for the wrong reasons.” https://www2.bc.edu/~winner/pdf/mozart_sats.pdf (utolsó megtekintés dátuma: 2015. március 25.)

Szerző Neve: Könyv címe. Internetes link adatai (utolsó megtekintés dátuma: évszám. hónap. nap.)

Turmezeyné Heller Erika – Balogh László: Zenei tehetséggondozás és képességfejlesztés. http://www.mateh.hu/tehetsegkonyvtar/Konyvek/A_zenei_tehetseg.pdf (2019. december 17.)


Függelék

Függelékként csatolandók a dolgozathoz azok a hosszabb szövegidézetek, kottapéldák, nagyobb méretű ábrák, facsimilék stb., amelyek szükségesek a mondanivaló szemléltetéséhez, ugyanakkor terjedelmüknél fogva nem helyezhetők el a szövegben. (Ilyennek számít a fél oldalt meghaladó szöveg, ábra kottapélda stb.) A függelékben található anyagokat sorszámmal kell ellátni, és a szövegben e sorszámok alapján kell rájuk hivatkozni. Függelékként csatolhatók a dolgozathoz audio, illetve video anyagok CD-n, CD-ROM-on, DVD-n, képek, táblázatok, ábrák, dokumentumok, statisztikai adatok stb.


Kiemelés a szövegben

Kiemelést kell alkalmazni idegen, a magyar nyelvhasználatban meg nem honosodott kifeje-zések esetében, vagy a magyarban használatos kifejezés idegen írásmódja alkalmazásakor. Ugyancsak kiemelést kell alkalmazni az irodalmi, illetve irodalmias műcímek esetében. Nincs kiemelés a magyarban meghonosodott műfaji megjelölést tartalmazó címek eseté-ben. Szövegben alkalmazott kiemelést kizárólag kurzívval (dőlt betűvel) kell jelezni. (Kerülendő a vastag és aláhúzott betűtípus.)


Lábjegyzetek

A megjegyzések, a főszövegbe szorosan nem illő magyarázatok, illetve a hivatkozások, az idézetek és forrásaik - a felhasznált irodalom oldalszámaival kiegészítve - lábjegyzetben kapnak helyet, az oldal alján. A lábjegyzeteket sorszámozni kell. A sorszámozás lehet fejezetenkénti, vagy az egész dolgozatra kiterjedően folyamatos. A lábjegyzet indexszáma a főszövegben lehetőleg a mondat végéhez tapadjon. Indokolt esetben ugyanakkor megengedett a lábjegyzetet a mondaton belül egy meghatározott szóhoz csatolni. A lábjegyzet indexszáma minden esetben az utolsó legyen az egymáshoz szóköz nélkül tapadó írásjelek közül.


Szakirodalmi hivatkozások

A szakirodalom egyes tételeit a lábjegyzetekben az első hivatkozáskor valamennyi bibliográfiai adattal kell feltüntetni, a továbbiakban elegendő a szerző vezetéknevét és a címet, valamint a hivatkozott oldalszámot feltüntetni. Azon oldalakra hivatkozunk, amelyeken a főszövegben közölt információt találtuk. A „Szakirodalmi hivatkozások” formai előírásai megfelelnek az irodalomjegyzék kapcsán részletezett szabályoknak, kiegészülve a hivatkozott oldalszámokkal:

  • Első hivatkozás:
    Kokas Klára: A zene felemeli kezeimet. Budapest: Akadémiai Kiadó, 1992, 18.

  • További hivatkozások:
    Kokas: A zene felemeli kezeimet, 23-25.


Idézetek

A folyamatos szövegbe beépített idézeteket pontosan jelölni kell, az idézetek forrását pedig a lap alján, számozott lábjegyzetekben kell közölni. Az idézeten belüli kihagyást mindig […] jelöli. Az idézetek esetében a három sornál rövidebb idézeteket a törzsszövegben kell elhelyezni, attól idézőjelek használatával kell elkülöníteni. Ha az idézett szöveg már eleve tartalmazott idézetet, azt az idézeten belül »lúdláb« vagy ’félidézőjel’ határolja el. Az idézetek forrását az Irodalomjegyzékre vonatkozó formai követelmények figyelembe vételével, lábjegyzetben közölni kell. (Eltérően a bibliográfiától, itt az idézett szöveg pontos helyét oldalszámmal is jelezni kell.) A három sornál hosszabb idézeteket el kell különíteni a törzsszövegtől a következő módon: előtte-utána egy sor kimarad, a jobb és baloldali margók 1-1 cm-rel beljebb húzandók (megnövelendők), az idézett szöveg betűméretét 10 pontosra kell állítani. (Ez esetben idézőjelre már nincs szükség.) A hosszabb idézetek forrásmegjelölése megegyezik a három sornál rövidebb idézetekével. A szakszerű fordítás hiányában saját fordításban idézett idegen nyelvű szöveget az idézeteke vonatkozó szabályok szerint kell jelölni, és forrásmegjelöléssel ellátni.