A zene Magyarország mindennapi életének mindig is jelentős része volt és az is maradt.

Solti György

Általános és magyar zenetörténet szigorlati tételek

2015. február 23.

Érintett szakok: zenekar- és kórusvezető, zeneszerzés, zeneelmélet, zeneismeret

 

SZIGORLATI TÉTELSOR (2015)

 

1. A zenei írásbeliség kezdetei és a művészi többszólamúság kialakulása

  • Dobszay László, A gregorián ének kézikönyve (Budapest: Zeneműkiadó, 1993), 41–169.
  • Peter Gülke, Szerzetesek, lovagok, trubadúrok (Budapest: Zeneműkiadó, 1979), 75–109., 151–177.

 

2. Machaut és a 14. század zenéje

  • Peter Gülke, Szerzetesek, lovagok, trubadúrok (Budapest: Zeneműkiadó, 1979), 177–203.
  • Hans Heinrich Eggebrecht: A nyugat zenéje (Budapest: Typotex, 2009), 169–259.

 

3. Az ars perfecta stílus és a reneszánsz ciklikus mise

  • Howard M. Brown, A reneszánsz zenéje (Budapest: Zeneműkiadó, 1980).
  • Hans Heinrich Eggebrecht, A nyugat zenéje (Budapest: Typotex, 2009), 259–295.

 

4. A zenei nyelv változása 1600 körül (Monteverdi: Orfeo)

  • Claude V. Palisca, Barokk zene (Budapest: Zeneműkiadó, 1976), 9–83.
  • Paolo Fabbri, „Orfeo (1607)”. Muzsika 50 (2007)/2, 11–16. illetve Muzsika 50 (2007)/3, 20–25. [a cikk az interneten is elérhető: I. rész; II. rész]
  • Claudio Monteverdi, Levelek, elméleti írások (Budapest: Kávé Kiadó, 1998).

 

5. A francia barokk opera Lullytől Rameau-ig (Rameau: Hippolyte et Aricie)

 

6. Sonata, suite, concerto – a barokk hangszeres műfajok

  • Michael Talbot–Donald J. Grout–Joel Sheveloff, Olasz barokk mesterek (Budapest: Zeneműkiadó, 1990), 13–36. illetve 89–138.
  • Claude V. Palisca, Barokk zene (Budapest: Zeneműkiadó, 1976), 189–227.
  • Walter Kolneder, Antonio Vivaldi (Budapest: Gondolat, 1970), 49–141.

 

7. Az opera seria virágkora és válsága (Händel: Giulio Cesare; Gluck: Orfeo ed Euridice)

  • Winton Dean, Händel (Budapest: Zeneműkiadó, 1987).
  • Claude V. Palisca, Barokk zene (Budapest: Zeneműkiadó, 1976), 266–278.
  • Fazekas Gergely (szerk.), Händel–Xerxes (Budapest: Magyar Állami Operaház, 2009).
  • Lise, Giorgio–Rescigno, Eduardo, A 18. századi opera Scarlattitól Mozartig (Budapest: Zeneműkiadó, 1986).
  •  

8. J. S. Bach pályafutása

  • Christoph Wolff (szerk.), A Bach-család (Budapest: Zeneműkiadó, 1989), 57–244.
  • Alfred Dürr, Johann Sebastian Bach kantátái (Budapest: Zeneműkiadó, 1982), 23–77.
  • Hans Heinrich Eggebrecht, A nyugat zenéje. (Budapest: Typotex, 2009), 393–427.

 

9. Mozart pályafutása; együttműködése Da Pontéval (Così fan tutte)

  • Volkmar Braunbehrens, Mozart: a bécsi évek (Budapest: Osiris, 2006).
  • Maynard Solomon, Mozart (Budapest: Park, 2006).
  • David Cairns, Mozart és operái (Budapest, Park, 2008).

 

10. Haydn pályafutása (a szimfóniák)

  • Georg Feder–James Webster, Haydn élete és művei (Budapest: Rózsavölgyi és Társa, 2009).

 

11. Beethoven pályafutása; a „kései stílus” és a vonósnégyes műfaja; op. 132 a-moll vonósnégyes

  • Joseph Kerman, Alan Tyson, Beethoven (Budapest: Zeneműkiadó, 1986).

 

12. Schubert és a dal; 5 példa

  • Dietrich Fischer-Dieskau, A Schubert-dalok nyomában (Budapest: Gondolat, 1975).
  • Hans Gál, Schubert (Budapest: Zeneműkiadó, 1977).
  • Maurice J.E. Brown–J.A. Westrup–Philip Radcliffe, Schubert kalauz (Budapest: Zeneműkiadó, 1981).
  • Hans Heinrich Eggebrecht, A Nyugat zenéje (Budapest: Typotex, 2009), 581–606.

 

13. A 19. századi szimfonikus zene I.; Berlioz, Fantasztikus vagy Harold szimfónia;

Liszt, Faust szimfónia vagy egy szimfonikus költemény

  • Peter Bloom, „A Fantasztikus szimfónia”, Muzsika, 2004. április (47/4), 10–14. [A cikk az interneten is elérhető]
  • Peter Bloom, Berlioz élete (Budapest: Osiris, 2004), 49–60 (Fantasztikus sz.), 72–74 (Harold sz.).
  • Karl H. Wörner, A zene története (Budapest: Vivace, 2007), 460–467, 469–477.
  • H.H. Eggebrecht, A Nyugat zenéje (Budapest: Typotex, 2009), 620–632.
  • Alan Walker, Liszt Ferenc 2. A weimari évek, 1848–1861 (Budapest: Zeneműkiadó, 1994), 293–329. 
  • Humphrey Searle: „Liszt zenekari muzsikája, hangszeres zenéje”, in Új Grove-monográfiák: Korai romantikusok, Chopin, Schumann és Liszt élete és művei (Budapest: Rózsavölgyi, 2010), 203–210.
  • Hamburger Klára, Liszt Ferenc zenéje (Budapest: Balassi, 2010).

 

14. A  19. századi szimfonikus zene 2.; 2 példa 2 szerzőtől a következők közül: Schubert („nagy” C-dúr, D. 944), Mendelssohn (Olasz, Skót), Schumann, Brahms

  • Maurice J.E. Brown, „A ‘nagy’ C-dúr szimfónia”, in M.J.E. Brown, J.A. Westrup, Ph. Radcliffe: Schubert kalauz (Budapest: Zeneműkiadó, 1981), 54–66.
  • Karl H. Wörner, A zene története (Budapest: Vivace, 2007), 460–469, 476–478.
  • Kovács Sándor, „Brahms a programzenész?” Magyar Zene 49/2 (2011), 178–189. [a cikk az interneten is elérhető]

 

15. Virtuozitás versus költőiség: a koncertpódium és a szalon műfajai Paganini, Schubert, Mendelssohn, Schumann, Chopin, Liszt, Brahms életművében

  • Karl H. Wörner, A zene története (Budapest: Vivace, 2007), 491–493, 516–530.
  • H.H. Eggebrecht, A Nyugat zenéje (Budapest: Typotex, 2009), 660–674.
  • N. Temperley, G. Abraham, H. Searle, Új Grove-monográfiák: Korai romantikusok, Chopin, Schumann és Liszt élete és művei (Budapest: Rózsavölgyi, 2010).

 

16. Verdi pályafutása; Rigoletto vagy Traviata vagy Otello

  • Várnai Péter, Verdi operakalauz (Budapest: Zeneműkiadó, 1978).
  • Gustavo Marchesi, Giuseppe Verdi (Budapest: Zeneműkiadó, 1986).
  • Julian Budden, Verdi (Budapest: Európa, 2007).

 

17. Wagner pályafutása; egy opera vagy egy zenedráma

  • John Deathridge, Carl Dahlhaus, Wagner (Budapest: Zeneműkiadó, 1988).

 

18. A századforduló zenéje: Mahler vagy Debussy vagy Richard Strauss pályafutása

  • Ujfalussy József, Debussy (Budapest: Zeneműkiadó, 1959).
  • Ujfalussy J.: „Egy faun délutánja. Mallarmé és Debussy, vers és zene”, Magyar Zene 50/3 (2012), 253–258.

Online elérhetőség: http://epa.oszk.hu/02500/02557/00011/pdf/EPA02557_magyar_zene_2012_03_253-258.pdf

  • Batta András, Richard Strauss (Budapest: Gondolat, 1984).
  • Matthew Boyden, Richard Strauss (Budapest: Európa, 2004).
  • Jonathan Carr, Az igazi Mahler (Budapest: Európa, 2005).

 

19. A 2. bécsi iskola; atonalitás és tizenkétfokú komponálás

  • Kárpáti János: Arnold Schönberg (Budapest, Gondolat, 1963).
  • Somfai László, Anton Webern (Budapest: Gondolat, 1968).
  • Eric Salzman, A 20. század zenéje (Budapest: Zeneműkiadó, 1980), 132–159.
  • H.H. Eggebrecht, A Nyugat zenéje (Budapest: Typotex, 2009), 721–752.

 

20. Stravinsky pályafutása; egy jellemző mű az orosz és egy a neoklasszikus korszakból

  • Eric Walter White, Stravinsky, a zeneszerző és művei (Budapest: Zeneműkiadó, 1976).
  • Eric Salzman, A 20. század zenéje (Budapest: Zeneműkiadó, 1980), 132–159.

 

21. Bartók Béla élete és életműve

  • Kroó György, Bartók kalauz (Budapest: Zeneműkiadó, 1975).
  • Tallián Tibor, Bartók Béla (Budapest: Gondolat, 1981).

 

Általános szakirodalom:

Kroó György szerk., A hét zeneműve (Budapest: Zeneműkiadó, 1972–87) – több száz műismertető jelent meg a sorozatban.

Brockhaus Riemann Zenei Lexikon I-II-III (magyar nyelvű változat).

Dietel, Gerhard, Zenetörténet évszámokban II (Budapest: Springer, 1996).

Wörner, Karl H., A zene története (Budapest: Vivace, 2007).

Hans Heinrich Eggebrecht, A Nyugat zenéje. Folyamatok és állomások a középkortól napjainkig (Budapest: Typotex, 2009).