Lukrécia meggyalázása A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Már a korai keresztény időkben széles körben ismert volt az a római legenda, amely a férje távollétében brutálisan megerőszakolt Lukréciáról szólt, aki az erényén esett csorbát ártatlansága ellenére is képtelen volt elviselni, s férje hazatérte után öngyilkos lett. A történet számos művészi feldolgozása közül éppúgy kiemelkedik Shakespeare költeménye, és Händel kamarakantátája, mint Benjamin Britten 1946-ban bemutatott kamaraoperája. A tavalyi Britten-év során az Operaház Csányi János rendezésében mutatta be a darabot, s ez a produkció most a Zeneakadémia Solti Termében lel otthonra. Bár dönthetett volna úgy Britten, hogy a vérgőzös drámának a brutális oldalára összpontosít, a rá jellemző érzékenységgel és zene-drámai zsenivel inkább a szereplők kifinomult pszichológiai ábrázolására helyezte a hangsúlyt. A mindössze tizenkét hangszerest alkalmazó darab összetett címszerepét eredetileg Kathleen Ferrier énekelte; Lukrécia alakját ezúttal a Zeneakadémián végzett, Artisjus-díjas Simon Krisztina, a Magyar Állami Operaház magánénekese formálja meg.