A táncház napja – Az elfeledett Székelyföld

2015. május 9. 19.30-22.00

Akusztikus, autentikus

A táncház napja – Az elfeledett Székelyföld A Zeneakadémia saját szervezésű programja

A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékének műsora


Felcsík


Gyergyó, Felcsík meg Háromszék (csíkszenttamási keserves)


Keresztúr vidéke


Verbunk, lassú és sebes csárdás, marosszéki (Csapai Géza és Pusi Béla, a Gagy vize mentének prímásai nyomán)


Gyergyó


Sirass, édesanyám, míg előtted járok (gyergyószentmiklósi keserves)


Sólyom Pál verbunkja, a Gábor Ignácé és marosszéki (a marosfalui Balla testvérek és Kodály Zoltán gyergyóremetei gyűjtése nyomán)

Kodály Zoltán
Marosszéki táncok


Nyárád mente


Napom, napom, fényes napom (ehedi keserves)


Lassú csárdás, lassú forgatós, vármegyei sebes (a székelyhodosi Kornya Sándor juhász számadó játéka nyomán)


Felső-Háromszék és Erdővidék


Felső-háromszéki öreges csárdás (a feltorjai Cinori József 'Józonka' prímás játéka nyomán)


Asztali nóta, lassú és sebes csárdás (a baróti Bódi Samu prímás és a vargyasi banda játéka nyomán)


Sóvidék


Korondi rezgős (Lőrincz Lajos, felvételről)


Verbunk, lassú csárdás, szöktetős és marosszéki (a felsősófalvi Paradica Mihály bandája nyomán)


SZÜNET


Udvarhelyi Havasalja


A madéfalvi veszedelem éneke (Mennybéli nagy Isten, hozzád kiáltunk; Szentegyháza) (Kájoni János 1676-os Cantionale Catholicumából elterjedt népének folklorizált változata)


Beszterce-Tázló vidéke (Moldva)


„Madéfalván vót egy nagy verekedés” László Józsi (Pusztina, Moldva, hangfelvételről)


Székelyes csángó népdalok Lészpedről és Pusztinából


Gyimes


A kettős jártatója és sirülője


„Minket úgy hívnak, hogy csángók” Blága Károly „Kicsi Kóta” (Sötétpataka, Gyimes, hangfelvételről)


Édesanyám, pénz vagyon a zsebembe (lassú és sebes magyaros)


Bukovina


Csángó magyar, csángó magyar (hadikfalvi keserves)


Bukovina, mit vétettem (andrásfalvi keserves)


„II. József császár Bukovinában járt” (józseffalvi adoma)


Magyaros és silladri (az Istensegítsből származó Gáspár János prímás játéka nyomán)


Kászon


Kászonimpéri keserves és mulatónóta


Felcsík


Az ördögöké, György János zsukája, lassú és sebes csárdás (a csíkszentdomokosi Duduj 'Malacos' Lajos bandája játéka nyomán)

Bartók
Három csíkmegyei népdal (BB 45b)


Felcsík


Mulatónóták (a csíkjenőfalvi Ágoston István furulyás dallamai)


Aranyosszék


Verbunk, serény (csűrdöngölő), abrudbányai, lassú és gyors csárdás


Marosszéki Mezőség


Verbunk, asztali nóta, lassú csárdás, korcsos és cigánycsárdás (a mezőkölpényi Szabó Viktor prímás játéka nyomán)

-;-Összeállította: Pávai István

Felkészítő tanár: Árendás Péter

Műsorvezető: Richter Pál

Csoportos éneklésben közreműködik: Annus Réka, Konkoly Borbála, Nádasdy Fanni, Tari Dorottya, Timár Sára és Györfi Erzsébet (Csíkszereda)

Györfi Erzsébet (ének)

Mészáros Erzsébet (hegedű), Vizeli Máté (kontra), Bognár András (bőgő), csoportos ének

Tari Dorottya (ének)

Takács Rita (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom), András Orsolya (ütőgardon)

Balog József (zongora)

Nádasdy Fanni (ének)

Kiss Krisztián (furulya)

Nagy Albert (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom), Blumenschein Alinka (háromhúros brácsa), Tímár Márton (bőgő)

Takács Rita (hegedű), Zimber Ferenc (cimbalom), Bognár András (bőgő), csoportos ének

Konkoly Borbála (ének)

Mihó Attila (hegedű), András Orsolya (ütőgardon), Györfi Erzsébet (ének)

csoportos ének

Mihó Attila (hegedű), András Orsolya (csujogatás, ütőgardon)

Tímár Sára (ének)

Mihó Attila (hegedű), Vizeli Máté (kontra), Timár Márton (bőgő)

Annus Réka (ének), ütőgardon: András Orsolya, csoportos ének

Nagy Albert (hegedű), Vizeli Máté (kontra), András Orsolya (ütőgardon)

Balog József (zongora)

Kiss Krisztián (furulya), csoportos ének

Mihó Attila (hegedű), Vizeli Máté (négyhúros brácsa), Bognár András (bőgő), csoportos ének

Mihó Attila, Mészáros Erzsébet (hegedű), Blumenschein Alinka és Vizeli Máté (háromhúros kontra), Timár Márton (bőgő), csoportos ének

Győrfi Erzsébet (ének)

Bokor Imre (hangfelvételről)

„…ódon tűzben ragyogó ékszerek a székely dalok” – írja Kodály 1919-ben, majd így folytatja: „A székely dalokból […] feldereng egy egységes magyar zenei nyelv képe, egy régi tradíciótól keményre csiszolt, monumentális stílusé…”. A Székelyföld kincseiből válogatta Pávai István az LFZE Népzene Tanszékének hallgatói és tanárai által előadott koncert anyagát. A Vikár, Bartók, Kodály, Lajtha és tanítványaik, követőik által felfedezett zenei világ rejtett szépségeit, páratlan értékeit mutatja be ez a műsor.
Bartókot és Kodályt zeneszerzőként is megihlette ez a vidék és zenéje, így a kétrészes koncerten a hagyományos népzenei hangzás mellett megszólal egy-egy zongorás feldolgozás is. A koncertélményt vendégeink is gazdagítják: a madéfalvi születésű Györfi Erzsébet, az erdélyi táncházmozgalom emblematikus alakja, és Duduj Rozália, a híres csíkszentdomokosi Duduj-zenészdinasztia utolsó képviselője.

Jegyár:

800, 1 200, 1 600, 1 900 Ft