A 'felesleges' brácsa A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Miért van szükség karmesterre, ha olykor nélküle is működik egy zenekar? Mi a szerepe a kottának a klasszikus zenében, ha számos zenekultúra (népzene, jazz, gregorián stb.) el van és volt nélküle? Milyen feladatai vannak egy operarendezőnek, és vajon hiányozna-e az énekeseknek és a közönségnek, ha nem lenne? Mit csinál a zenekarban a brácsa, ha dallamot is ritkán kap, és a basszust sem ő játssza? Ezekre a kérdésekre keresi a választ a Zeneakadémia ifjúsági sorozata, amelynek negyedik alkalmával a Liszt-díjas brácsaművész, Bársony Péter és zeneakadémista növendéke nyújtanak bevezetést a brácsa lenyűgöző világába. A koncert során ki fog derülni, hogy a brácsa miben tud többet a hegedűnél (vagy éppen a csellónál), s hogy miért van az, hogy bár a brácsásokról szól a legtöbb muzsikus-vicc, és látszólag alárendelt a szerepük a zenében, valójában számos nagy zeneszerző – például Bach, Mozart, Schubert, Mendelssohn vagy Hindemith –, ha tehette, mégiscsak brácsán játszott. A hangversenyen a mesélő szerepét a Zeneakadémia zenetörténet tanára, Fazekas Gergely ölti magára.