Hommage à Kovács Dénes A Zeneakadémia saját szervezésű programja

„Két úr szolgája volt. Az egyik a muzsika, a másik a Zeneakadémia. Nagy hegedűs volt és nagy tanár. Sugárzott belőle a tekintély és bizony: a szigor. De szigorú volt a játéka is: szigorúan pontos, szigorúan hűséges szerzőhöz, műhöz. Pontos ember volt. Puritán, marketingtelen. A mai világban idegen tehát. Kovács Dénes nem csupán meghalt. Kihalt közülünk.” Ezekkel a szavakkal búcsúztatta Bächer Iván tíz évvel ezelőtt a 20. századi egyik legjelentősebb hegedűművészét, a Zeneakadémia egyik legnagyobb hatású rektorát, aki 1971 és 1980 között vezette az intézményt. Nevéhez fűződik a különleges tehetségek osztályának elindítása, a zenekari képzés megreformálása, a kamarazene tanszékesítése, de bizonyos értelemben még a régizenei gondolkodás meghonosítása is: az ő rektorsága idején szerezte be a Zeneakadémia az első csembalót. Születésének nyolcvanötödik, halálának tizedik évfordulóján egykori növendékei, a Vonós Tanszék tanárai, valamint szellemi unokái és dédunokái, a tanszék növendékei tisztelegnek Kovács Dénes emléke előtt.