Budapesti Fesztiválzenekar A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Az 1888 és 1890 között keletkezett Halál és megdicsőülés a Macbeth és a Don Juan után a harmadik az ifjú Richard Strauss szimfonikus költeményeinek sorában. Az erőteljes Wagner-hatásról árulkodó mű programját maga Strauss írta: a zene egy haldokló fájdalmait, kínjait ábrázolja, aki halálos ágyán felidézi élete eseményeit, végül halálakor lelke megdicsőül. A zenetudósok Benjamin Britten két és fél éves amerikai tartózkodásának legjelentősebb alkotásaként tartják számon a Rimbaud-versekre, szoprán vagy tenor hangra és vonószenekarra komponált Les Illuminations című dalciklust. A kompozíciós munkát Britten még hazájában kezdte meg, de már Amerikában fejezte be 1939 októberében. Bár a szimfóniaszerző Sibelius nem mérhető Mahlerhez, annyi közös mégis van bennük, hogy műveikben a romantikától örökölt kifejezésmód és a születő modernizmus keveredik egymással. A Sibelius-szimfóniák másik jellemzője a Wagner- és Csajkovszkij-hatás találkozása a születő finn nemzeti hanggal; az 1911-ben írt IV. szimfónia nyitótételében a hallgató különösen a az előbbi zeneszerző hatását érezheti erősnek.