Liszttől Bartókig • 4.4 A Zeneakadémia saját szervezésű programja

„Már csak Schönberg hiányzik” – jegyezte meg Henry Prunières, az egyik legkitűnőbb francia zeneesztéta és műtörténész, a Revue Musicale főszerkesztője a Bartók tiszteletére rendezett estélyen (Párizs, 1922. április 15.). „A világ legelső komponistáinak a fele jelen volt, vagyis Ravel, Stravinsky, Szymanowski és még egy pár hírhedt francia” – írta néhány nappal később Bartók édesanyjának. Beszámolt arról, hogy a vacsora után meg kellett ismételniük a hegedű-zongora szonátát. Stravinskynak természetesen a hozzá legközelebb álló harmadik tétel tetszett legjobban, míg Ravel a mély értelmű második tétel mellett döntött, a helyi kritika pedig az utóbbi húsz esztendő legjelentősebb művének értékelte a darabot. A koncerten az említett hegedű-zongora szonáta mellett olyan művek szólalnak meg, melyeket a legendás estén megjelenő komponisták írtak.