A Fidelio bemutatja: Borisz Berezovszkij és a Liszt Ferenc Kamarazenekar A Zeneakadémia saját szervezésű programja

„Azt gondolom, felkészültem arra, hogy híres legyek. Örülök, hogy ez nem előbb következett be” – vallotta tíz éve, harminchat esztendős korában a zongoristafenomén, az 1990-es moszkvai Csajkovszkij Verseny aranyérmese, Borisz Berezovszkij. Schumann, Liszt, Csajkovszkij, Chopin, Rahmanyinov, Muszorgszkij, Balakirev – a romantikus zongorairodalom nagyszabású műveit rögzítette már a világhírű zongoraművész, ebben a stílusban alighanem a legnagyobbak közé tartozik. Szemkápráztató virtuozitásával, sodró lendületével, szinte emberfeletti energiákkal hozza mozgásba a zenét, kelti életre a hangokat, mesél általuk, tesz minket is a muzsika részesévé. Különösen igaz ez olyan művekre, mint amilyen Chopin húszesztendősen komponált, költői mélységű, de helyenként rendkívüli gyorsaságot és rugalmasságot igénylő zongoraversenye, amely méltán a koncertrepertoár egyik legnépszerűbb darabja. A második részben pedig egy különleges zeneművet, Arnold Schönberg késő romantikus stílusban komponált darabját hallhatjuk, amely valóságos arzenálját vonultatja fel a vonós hangszerek varázslatos színeinek.