Joshua Bell, Steven Isserlis, Várjon Dénes A Zeneakadémia saját szervezésű programja

Várjon Dénes kamarazenei érdeklődésének és kiterjedt muzsikusi-baráti kapcsolatrendszerének már hosszú évek óta rendkívüli koncerteket, sőt koncertsorozatokat és fesztiválokat köszönhet a magyar közönség. E nagyszerű események sorába illeszkedik, helyesebben ezek sorából is kiemelkedik az a koncert, amely a legméltóbb helyen, a Zeneakadémia Nagytermében hoz össze hármat korunk legkiválóbb hangszeres szólistái és leghivatottabb kamaramuzsikusai közül. Várjon Dénest aligha kell bemutatni, hiszen sokat koncertező, remek lemezeket rögzítő, s igazi világjáró művész ő, s nem mellesleg a Zeneakadémia büszkesége is, aki – dacára zsúfolt koncertnaptárának – máig ad órákat egykori Alma materében. A brit csellista, Steven Isserlis régi játszótársa Várjon Dénesnek, s félreismerhetetlenül személyes csellóhangjáról csakúgy ismert, mint arról az elmélyült érdeklődésről, amellyel a kamarazene irodalma felé fordul. A megjelenésében könnyed, sőt laza, ám hegedűjátékában oly elkötelezett és fennkölt amerikai művész, Joshua Bell pedig igazi hamisítatlan világsztárja a klasszikus zenének. Bell, aki 2007-ben egy washingtoni metróállomáson adott utcazenészi inkognitóban szólókoncertet, ugyancsak rendszeres vendége hazánknak: legutóbb az általa vezetett Academy of St Martin in the Fields élén járt nálunk. Ők hárman a Várjon Dénes számára különösen fontos Robert Schumann darabjai mellé Chopin egyetlen cselló-zongora szonátáját, valamint Mendelssohn egyik legnépszerűbb kamaraművét választották, mely mű hallatán Schumann a 19. század Mozartjának nyilvánította zeneszerző kollégáját.