„A dallamok átírása kottába felelősségteljes feladat” – Gyümölcsöző közös munka a népzenei lejegyzés oktatásának fejlesztéséért
A középiskolás hallgatók különböző lejegyzési ismereteket sajátítanak el tanulmányaik részeként – ez a probléma hívta életre a Népzenei lejegyzés oktatása középfokon című workshopot, amelyet a Bartók Béla Zeneművészeti és Hangszerképző Gyakorló Gimnáziumban rendeztek 2017. október 26-án.
Az elsősorban oktatók részére szervezett egynapos kurzusra sok hallgató is érkezett, akik a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Népzene Tanszékén tanulnak. A kottaírás kialakulásáról, a különböző korszakokban és kultúrákban használt zene képi megjelenítéséről hallhattak előadásokat, ezután a hazai lejegyző iskola kiválóságainak (Bartók, Kodály, Lajtha, Rajeczky, Tóth Margit) lejegyző módszereit tekintették át. Részletesen beszéltek a lejegyzés módszerbeli különbözőségéről, megoldásokat kínálva a különböző típusokra, az egyes hangok, sortagolás, záróhang stb. jelzésmódjára.
Később ugyanezeket a kérdéseket a hangszeres zene kottába átírásával kapcsolatban vizsgálták meg, kitérve az énekes és a hangszeres írásmód, a jelzések használatának azonosságaira és különbségeire, konkrét példákkal kiemelve a dudát és a hegedűt. A dallamok átírása kottába (a lejegyzés) felelősségteljes feladat, és a kotta soha nem tartalmazhat hang- vagy ritmushibát. Minden esetben olyannak kell lennie, hogy a dallamot hangzó élményből nem ismerő is könnyen eligazodjon a kottaképen, megértse annak adott stílushoz tartozását, amely által előadóként maga is jól fogja a lejegyzett kottaképet visszaadni, interpretálni.
A kurzus végén fölvetődött egy segédanyag létrehozása is, amelyről a szakma jelen lévő képviselői széles körben nyilatkoztak úgy, hogy szükségesnek tartanák.
2017. november 9.
(A beszámoló Dr. Tari Lujza írása alapján készült.)
Az eseményen készült képek az alábbi galériában megtekinthetők:
