A legkisebbeknek sincs megtiltva, hogy nagy dolgokról álmodjanak, sőt törekedjenek is nagy dolgokra – szerényen, képességeikhez mérten.

Liszt Augusz Antalnak

Épületakusztika, zaj- és rezgésvédelem

Az oktatás, de különösen a zenei oktatás egyik alapfeltétele a zavartalanság. Egy ilyen épületben a normális működés mellett is egymástól független, nagy használati hangerővel járó tevékenységgel kell számolni, miközben a helyiségek környezetükből származó alapzaját szigorú követelmények maximalizálják. Másik oldalról biztosítani kell az épület és környezete kölcsönös zavartalanságát is.
 
A zaj- és rezgésvédelem követelményeinek teljesítéséhez az épület korszerűsítésével kapcsolatban a határoló szerkezetek átalakítása és a használati-gépészeti zajforrások és hangútjaik megfelelő csillapítása szükséges.
 
A zaj- és rezgésvédelem megvalósítása hatékonysági sorrendben a zavar forrásának azonosításával, alkalmas elhelyezésével, a zavar szintjének csökkentésével, a zavar környezetbe jutásának csillapításával (hangelnyelő, hanggátló burkolatok), a zavarforrás és a védendő terek közötti lehetséges hangutak megfelelő csillapításával (hanggátló előtétfalak, álmennyezetek, úsztatott aljzatok, rugalmas dilatációk) történik. Az elrendezésnél a zajtól különösen védendő helyiségek lehetőség szerint közvetlenül nem határosak az utcai homlokzattal, ez alól csak az AV referencia terem helyiség és a hangstúdió felvételi illetve az ahhoz tartozó hangvezérlő helyiség képeznek kivételt.
 
A potenciálisan zavaró gépészeti berendezések elsődleges zaj- és rezgéscsillapítása a forrásnál történik. A legfontosabb potenciális zavarforrások a lift gépészet (függőleges), a szellőző gépészet (tetőtér 2. szint), a szaniter gépészet (függőleges) és a csapadékvíz-elvezetés. Az irodai, oktató és akusztikai szempontból igényes helyiségek csak a közlekedő terek felé rendelkeznek gépészeti és elektromos faláttörésekkel. A csövezések nyomvonalai az oktató és akusztikailag igényes helyiségek felé minimális számú faláttörést tesznek szükségessé. Az oktató és akusztikailag igényes helyiségek egymás között (pl. pinceszinti és földszinti hangszeres oktató helyiségek közötti födémáttörések vagy hangstúdió és vezérlő, vezérlő és géphelyiség közötti faláttörések) közvetlenül csak speciálisan kialakított fal- vagy födémáttörésekkel kapcsolódnak. A fal- és födémáttörések tömítése beépítés után történik.
 
A zajos gépészeti nyomvonalak (pl. csapadékvíz) elvezetése az akusztikailag igényes helyiségeken kívül történik. Ahol ez elkerülhetetlen (pl. hangszeres oktató helyiségek) a nyomvonalon a csövek speciális hanggátló burkolattal ellátva, szerelt burkolat mögött futnak.
 
A teremakusztikai viszonyokat a határoló szerkezetek geometriája és a burkolatok mennyisége és minősége határozza meg. A hangstúdió teremakusztikai követelményeinek célja, hogy hangszerek megszólalása minél semlegesebb, természetesebb, kezelhetőbb legyen, figyelembe véve a nemzetközi ajánlásokban szereplő teremátviteli követelményeket. A helyiség teremakusztikai követelményeinek célja a nemzetközi sztenderdeknek megfelelő megszólalási környezet biztosítása. A helyiség méretarányai egyaránt megfelelnek a vetítési és akusztikai követelményeknek is.
 
A hangstúdió és az utómunka stúdió teremakusztikai követelményeinek célja, hogy a sokcsatornás sztereó hangsugárzó rendszer az ajánlásokban szereplő teremátviteli követelményeket teljesítve szólaljon meg. A szerkesztőség helyiségében a burkolati kialakítással egy rádiós adásstúdió igényeit kell biztosítani.
 
A hangszeres gyakorló és oktató helyiségekben a teremakusztikai igények változók, melyek teljesülését az egész épületre kiterjedő teremakusztikai tervezés biztosítja. A tetőtéri hangszeres gyakorló helyiségek méretei és arányai kicsik, ezért az alaprajzi elrendezés a horizontális csörgő visszhangok csökkentése érdekében kerüli a párhuzamos felületeket. Költséghatékonysági okokból ez volt az alapelve a nagyobb alapterületi adottságokkal rendelkező hangszeres oktatótermek kialakításának is, innen az első látásra furcsának tűnő alaprajzi elrendezés.
 
A teljeskörű teremakusztikai méretezés eredményeképpen az épületben az általános komfortérzet, a használati zajszint-csökkentés érdekében minden helyiség, beleértve az elméleti oktatótermeket, közlekedőket, folyosókat, lépcsőházakat, irodai és szaniter helyiségeket is, valamint a zsibongót, belsőépítészeti megoldásai akusztikailag is méretezettek.

[1] BBC Guide to Acoustic Practice, 2nd edition, 1990
[2] Technical Guidelines for Dolby Theatres