A Bartók-Pásztory díj idei kitüntetettjei

 Átadták a Bartók-Pásztory díjakat

Sajtóközlemény

2010. március 26.

A hagyományokhoz híven Bartók Béla születésnapján, március 25-én adták át az idei Bartók-Pásztory díjakat. Az elismerést 2010-ben Tokody Ilona operaénekes, Friedrich Ádám kürtművész, Kováts Péter hegedűművész, Serei Zsolt és Sugár Miklós zeneszerzők, valamint a Mendelssohn Kamarazenekar kapta.

A Bartók Béla özvegye, Pásztory Ditta által alapított rangos elismerést immár huszonhatodik éve minden március 25-én, a zeneszerző születésnapján adják át. A díjat Batta András, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, a Bartók Béla – Pásztory Ditta díj Kuratóriumának elnöke nyújtotta át a művészeknek.

A ceremóniát követően a meghívottak felvételről hallgathatták meg Sugár Miklós Fanfare című művét, Mozart Esz-dúr kürtversenyének II. tételét (K.447), valamint Bartók Román Táncok című alkotását. Serei Zsolt Kőálomfehér című darabját a szerző zongorakíséretével Klenyán Csaba és Rozmán Lajos klarinétművészek játszották el, az ünnepség zárásaként Tokody Ilona adott elő részleteket Bartók Nyolc magyar népdal című művéből, zongorán kísérte Pogány Imola.

Tokody Ilona operaénekes diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte. 1972-ben a Kodály-énekverseny, négy évvel később pedig az Erkel-énekverseny győztese lett. Már 1976-tól a Magyar Állami Operaház tagja. 1979-ben a bécsi Staatsoperben hatalmas sikerrel mutatkozott be: ezt követően az osztrák fővárosban szerepek sora várta. Nemzetközi hírű karmesterekkel és rendezőkkel dolgozott együtt, énekelt többek között José Carrerassal, Plácido Domingóval és Luciano Pavarottival.

Nagy sikerrel szerepelt Európa több nagyvárosában, Japánban, Dél-Amerikában és az Egyesült Államok neves operaszínpadain. Számos lemezfelvétele közül több világpremier. 1996 óta a Magyar Állami Operaház Örökös Tagja.

Munkásságáért számos elismerésben részesült, 1979-ben Oláh Gusztáv-emlékplakettet, 1980-ban Liszt-díjat, 1983-ban Érdemes Művész címet, 1985-ben Kossuth-díjat, 1987-ben Erzsébet-díjat, 1990-ben Kiváló Művész címet, 1997-ben Melis György-emlékplakettet, míg 2008-ban Székely Mihály-emlékplakettet kapott.

Friedrich Ádám kürtművész, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem egyetemi tanára zenei tanulmányait a miskolci konzervatóriumban kezdte 1951-ben, 1956-tól a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola hallgatója. 1958-tól a budapesti MÁV Szimfonikus Zenekar, 1960-tól a Magyar Állami hangversenyzenekar tagja. A Budapesti Fesztiválzenekar alapító tagja, a Magyar Kamarazenekar és a Liszt Ferenc Kamarazenekar állandó első kürtöse. Sikeres szólista, neve és felvételei hazánkban és külföldön is ismertek. 1994-től a Nemzetközi Kürtszövetség elnökhelyettese. Friedrich Ádám érdemes művész munkáját Liszt-díjjal és Ferencsik János Emlékdíjjal is elismerték.

A huszonöt éve alakult veszprémi Mendelssohn Kamarazenekar rendszeresen szerepel az ország hangversenytermeiben és Európa számos országában. Sikert arattak Londonban, Milánóban, felléptek az Egyesült Államokban és Dél-Amerikában is. Felvételeiket többek között a Magyar Rádióval, a Magyar Televízióval és a France 3 csatornával készítették. Repertoárjuk a barokk zenétől a klasszikusokon át a kortárs muzsikáig terjed, nevükhöz ősbemutatók és hazai bemutatók fűződnek, koncertjeiken a legkiválóbb hazai és külföldi szólisták, karmesterek működtek közre. A Bartók-Pásztory Díjat a zenekar állandó szólistája és művészeti vezetője, Kováts Péter hegedűművész, a veszprémi Dohnányi Ernő Zeneművészeti Szakközépiskola igazgatója vette át.  

Serei Zsolt zeneszerzés diplomáját a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán szerezte 1978-ban, ezt követően elvégezte a karmester szakot is. 1978-tól a budapesti Új Zenei Stúdió tagja, 1989-ben megalapítja a Componensemble hangszeres együttest, amelynek nevéhez számos hazai és külföldi kortárs zenei bemutató és lemezfelvétel fűződik.

1991-ben Serei a holland Niew Ensemble élén Pierre Boulez Le marteau sans maître és Dérive című műveit vezényelte. 1982-ben Brüsszelben mutatták be Rege című munkáját, 1986-ban Budapesten Calyx című szerzeménye aratott sikert, 1999-ben a Bárka Színházban mutatták be az Örkény István novellái nyomán komponált Egypercesek című kamaraoperáját.

A Componenesemble-t és vezetőjét a magyarországi Artisjus több alkalommal is kitüntette. Serei Zsolt 1999-ben megkapta a Soros Alapítvány zenei díját, 2003-ban pedig Erkel-díjjal ismerték el munkáját.

Az Erkel-díjas Sugár Miklós karmesteri diplomáját 1978-ban, zeneszerzői oklevelét 1980-ban szerezte a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán. Ezt követően a Honvéd Művészegyüttes Szimfonikus Zenekara, majd a Békéscsabai Szimfonikus Zenekar karmestere. 1991-től 1999-ig vezette a székesfehérvári Alba Regia Szimfonikus Zenekart, tanít a Színház- és Filmművészeti Főiskolán, emellett szerkesztője a Magyar Rádió zenei osztályának.

Ösztöndíjasként Párizsban, Berlinben és Lyonban dolgozik. 1991-ben megalapítja az EAR együttest, amellyel bejárja Európát, az Egyesült Államokat, Japánt és Dél-Amerikát.

Zeneszerzői munkásságában meghatározó szerepet tölt be a magyar népzene iránti vonzódás és az élő-elektronikus műfaj. Több mint száz műve közül számos darab lemezen is hallható. Sugár Miklós a Zeneműkiadói Támogatási Kuratóriumi elnöke, az Artisjus vezetőségi tagja, a Magyar Zeneművészeti Társaság és a Magyar Zeneszerzők Egyesületének elnökségi tagja.