Együtt gondolkodás a zene és a technológia közötti kapcsolat kutatására

A Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem a Magyar Nemzeti Bank és a PADME Alapítvány támogatásával, a Pro Progressio Alapítvány közreműködésével valósítja meg évről évre a művészeti rezidenciaprogramját. Célja tudomány és művészet párbeszédének előmozdítása, a széles körű diskurzus inspirálása, a kutatók önreflexiójának segítése, az egyetemen folyó kutatások szélesebb kulturális-társadalmi kontextusainak megértése. A pályázaton nyertes művészek 10 hónapon keresztül ösztöndíjat kapnak, és ezalatt a BME-n folyó kutatások közül az egyetem által kiírt témák valamelyikéhez kapcsolódó alkotást hoznak létre. A folyamat részeként workshopokat tartanak, amelyeken bevezetik a diákokat, kutatókat és a nagyközönséget a művészeti kreativitás működésébe, beszélgetnek velük a tudományos-technikai fejlesztések művészi reflexiójának szempontjairól, a laikus és a szakmai nézőpont viszonyáról.

Az idei tanév egyik rezidense Szigetvári Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem Zeneszerzés Tanszékének docense, az elektronikus zenei médiaművészet szakirány-felelőse, aki a Mesterséges intelligencia, zene és szerzői jog című témakiírásban nyert. Elektronikus, elektroakusztikus és számítógépes zenével foglalkozik, kutatóként és művészként is az foglalkoztatja, hogy miként lehet kitágítani a zenei alkotó- és előadó-művészet lehetőségeit a technológia használatával. Pályázatának kutatási témája a BME honlapján megjelent információk szerint a technológia, a mesterséges intelligencia használata a zeneszerzésben és a szerzőség megőrzésének mikéntje e folyamatban, emellett kiemelt célja az is, hogy a Műegyetem oktatói és diákjai aktívan együttműködjenek a Zeneakadémia oktatóival és diákjaival.

Szigetvári Andrea a Zeneakadémia hallgatóival

Ez a projekt nemzetközi trendhez igazodik, ugyanis egyre inkább elterjedőben vannak az olyan művészeti kutatások, amelyekben a művészek saját munkásságukon, a kutatásaikhoz kapcsolódó műveken keresztül mutatják be eredményeiket.

Szigetvári Andrea szerint a mesterséges intelligencia manapság nagyon fontos terület, amelynek már a zenében is komoly szerepe van. Ő azért foglalkozik vele, mert egyre inkább szükségessé válik az általa használt alkalmazásokban, ahol nagy adabázisokat kell kezelni – olvasható a BME vele készített interjújában. Projektjében a Műegyetem ezt a területet kutató tanáraival és diákjaival közös munkát végez. „A mesterséges intelligencia és a zene kapcsolatát vizsgálni nagyon érdekes feladat. Újabb programokat kell megtanulni, ki kell találni, hogy egyáltalán hogyan kezdjen hozzá az ember, mik a legfontosabb kérdések, és a végén valamilyen művészeti produktumot kell létrehozni” – teszi hozzá. Számára a technológia használata azt jelenti, hogy a képességeinket, az agyunkat, a zenei eszköztárunkat kitágítjuk, és eddig járatlan területekre jutunk el a zenében is.

A szakember fő területe a hangszínek kompozíciós potenciálja, ami azért nagy kihívás, mert a hangszín, ellentétben az egydimenziós hangmagassággal (mély vagy magas), sokdimenziós és meghatározhatatlan kiterjedésű. „Az elvileg végtelen hangszíntér megnyílásával egy hatalmas, eddig feltáratlan terület strukturálása, értelmezése válik szükségessé, amit számítógépek nélkül lehetetlen átlátni és kezelni” – mutat rá a projekt fontosságára.

Szigetvári Andrea egyébként tanít a Zeneakadémia mellett a Metropolitan Egyetem (METU) animáció szakán is, amelynek részeként már sikeres, együttműködésen alapuló munkák valósultak meg a két intézmény diákjai között, például a METU-n készült animációkhoz a Zeneakadémia diákjai készítették a hangot.