Együttműködésbe kezdett a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és a moszkvai Gnyeszin Akadémia

A Gnyeszin Akadémia 1895-ben jött létre, a három Gnyeszin nővér alapította, akik kitüntetéssel végeztek a moszkvai konzervatóriumban, a második világháború után pedig fivérük, a zeneszerző Mikhail Fabianovics Gnyeszin igazgatta. Az eltelt több mint százhúsz évben számos kiválóságot adott a világnak, így például Jevgenyij Kiszin és Borisz Berezovszkij Magyarországon is ismert zongoraművészeket, valamint Alina Ibragimova hegedűművészt.

Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora az együttműködés kapcsán úgy fogalmazott: nagy öröm, hogy a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen köszönthetjük a nagy múltú és nagy tekintélyű orosz zenekultúra képviselőit. „A múltunk ezer szállal köt bennünket össze, Liszt 1842 áprilisában járt először Szentpétervárott, amit több utazás és koncertezés követett. Auer Lipót 1868-ban költözött a városba, és 49 évet töltött az ottani konzervatóriumban, Csajkovszkij és Glazunov is neki ajánlotta hegedűversenyét” – tette hozzá. Mint kiemelte, a most érkezett orosz vendégek kétnapos mesterkurzust is tartottak, ez és a záró hangverseny pedig csak a kezdete az intézmények közötti együttműködésnek.

Alekszandr Rizsinszkij, a moszkvai intézmény rektora elmondta: számos rangos európai intézménnyel van partneri viszonyuk, ám a Zeneakadémiával kötött együttműködés azért kiemelkedő, mert az egyik legfontosabb egyetem a világon, és a régióban az első, amellyel szerződést köt a moszkvai akadémia. Arról, hogy mivel szándékoznak majd megtölteni a megállapodást, elmondta: tanár- és diákcsere programokkal, valamint mindazzal, amely ehhez kapcsolható, például közös koncertekkel, kiemelt, tematikus eseményekkel, ezek egy részét már el is kezdték megvalósítani. Rizsinszkij arra is emlékeztetett, hogy jelentősek a magyar és orosz zenei kapcsolatok, hiszen Liszt tanítványa, Alekszandr Silotti volt Rahmanyinov tanára – a kapocs másik, intézmények közötti eleme, hogy Rahmanyinov pedig erősen kötődött a Gnyeszin Iskolához. A jövőbeni tervek közül kiemelte, hogy 2023-ban intézménye Rahmanyinov és Ligeti György születésének 150., illetve 100. évfordulóját közösen szeretné megünnepelni a Zeneakadémiával.

Dr. Vigh Andrea és Alekszandr Rizsinszkij (fotó: Zeneakadémia / Posztós János)

Andrej Gyiev, a Gnyeszin Akadémia zongoraművész professzora szintén kiemelte, hogy két nagy múltú intézmény közeledéséről van szó, kiváló oktatókkal és növendékekkel, ezért várakozással néz a közös programok elé. A hazánkban is jól ismert és a Zeneakadémia Bartók Világversenyén zsűriző Andrej Korobejnyikov zongoraművész tanára példaként említette, hogy olyan hosszabb, egy-kéthetes mesterkurzusokat, akár ennél is tovább tartó vendégoktatói projekteket is el tudna képzelni, amelyeket nyilvános diákkoncert zárna, mind Moszkvában, mind Budapesten. Ez azért lenne érdekes, mert a kapcsolódásokon túl van azért különbség is a két ország zenei oktatásában, és ezek termékenyen hathatnak egymásra. Hiszen ahogy egy német kompozíció előadásában kicsit németnek is kell „lennie” egy előadónak, igaz ez a magyar vagy az orosz zeneirodalomra is, így hasznos az eltérő gondolkodásmódot megismernie a növendékeknek és oktatóknak egyaránt – tette hozzá. Kérdésünkre, hogy számára kik fontos zongoraművészek a magyarok közül, úgy válaszolt: szülei és nagyszülei lemezei miatt Fischer Annie-t is kedveli, saját generációjából pedig Schiff András, Ránki Dezső és a néhai Kocsis Zoltán az, akikre régóta odafigyel – Schiff előadásmódját még fiatalon megkedvelte, amikor a magyar művészt a moszkvai Csajkovszkij-versenyen hallotta.

Farkas Gábor zongoraművész, a Zeneakadémia Billentyűs és Akkordikus Hangszerek Tanszékének vezetője az együttműködésről úgy fogalmazott: rendkívüli eredmény, hogy hosszú kihagyás után ismét összeköttetésbe kerül az egyaránt nagy hagyományokkal rendelkező magyar és orosz zeneoktatás. A korábbi évtizedekben számos neves, a mai idősebb generációhoz tartozó magyar zongoraművész folytatott tanulmányokat oroszországi intézményekben, azonban a kapcsolatok a rendszerváltás környékén fellazultak – tette hozzá. Ezért is mérföldkő, hogy a nagy múltú Gnyeszin Akadémiával megállapodást kötött a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem. Farkas Gábor is kiemelte az Alekszandr Rizsinszkij által említett liszti kapcsolatot, Alekszandr Siloti személyét, hozzátéve, hogy Liszt általánosságban is nagy hatást gyakorolt az orosz zongorista világra, hiszen többek között Anton Rubinstein is Liszt növendéke volt. Az együttműködéstől a tanszékvezető is gyakoribb, kölcsönös mesterkurzusokat, hosszabb távú oktatási projekteket, közös koncerteket remél.