Elhunyt Láng István zeneszerző

Láng István 1933-ban született Budapesten. 1950-től 1958-ig tanult a Zeneakadémián zeneszerzést Viski Jánostól és Szabó Ferenctől. 1961-ben a ludwigshafeni zeneszerzőversenyen Concerto per archi című művével nyert díjat. 1957 és 1960 között a Színház és Filmművészeti Főiskola tanársegédje, 1966 és 1984 között az Állami Bábszínház zenei tanácsadója volt. 1973-tól tanított fúvós kamarazenét a Zeneakadémia Kamarazene Tanszékén előbb adjunktusként, majd docensként, végül egyetemi tanárként.

Láng István (fotó: Fortepan/Szalay Zoltán)

1970 és 1990 között számos nemzetközi zenei verseny zsűritagja volt, valamint előadásokat tartott olyan neves külföldi egyetemeken, mint a University of Colorado (1973), a CNM Mexico City (1985, 1987) vagy a New Mexico State University (1988). Több rangos szervezet tagjaként tevékenykedett: 1978–1990-ig a Magyar Zeneművészeti Szövetség főtitkáraként, 1984 és 1988 között a Kortárs Zenei Nemzetközi Társaság (ISCM) Végrehajtó Bizottságának tagjaként, 1990-től 1994-ig pedig a Nemzetközi Zenei Tanács (IMC-UNESCO) Végrehajtó Bizottságának tagjaként. Nevéhez fűződik 1958-ból az első publikáció egy magyarországi elektronikus zenei stúdió felállításának fontosságáról. 1974 óta folyamatosan részt vett a HEAR Stúdió munkájában szalag- és élő elektronikus zenei művekkel.

Művei közt megtalálható az opera műfaja, film- és színházi zene, elektroakusztikus zene, ugyanakkor a szimfonikus, kamarazenei és szólóhangszeres kompozíciók is fontos részét képezték életművének. Lemezei évtizedeken át jelentek meg a Hungaroton és a BMC kiadásában.

Munkásságát 1968-ban és 1975-ben Erkel-díjjal, 1985-ben Érdemes Művész kitüntetéssel, 1994-ben Bartók–Pásztory-díjjal, 2005-ben Artisjus-díjjal, 2009-ben a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével ismerték el.