Azok az én barátaim, akik az Ideált keresik meg; e téren, drága barátom, „felismerjük" és mindig fel fogjuk ismerni egymást.

Liszt Mihalovich Ödönnek

Elhunyt Soproni József, a Zeneakadémia volt rektora

2021. április 24.

A Nemzet Művésze díjjal is kitüntetett zeneszerző-zenepedagógust, az egyetem professor emeritusát kilencvenéves korában érte a halál.

Sopronban született 1930-ban, ott kezdett zongorázni már hatévesen, később a Zeneakadémián Viski Jánosnál tanult zeneszerzést, 1956-ban diplomázott.

Ezután a Bartók Konzervatóriumban, majd 1962-től a Zeneakadémián is oktatott, 1968-tól docensként, 1974-től egyetemi tanárként; 1984-től rektorhelyettesként, aztán 1988-tól két cikluson át, 1994-ig rektorként is tevékenykedett. Vezetősége idején kezdődött a csembaló és a jazz oktatása az egyetemen. Alapító tagja volt 1992-ben a Széchenyi Irodalmi és Művészeti Akadémiának.

Műveiből több rádió- és hangfelvétel készült. Két operát, hat szimfóniát, számos zenekari, szóló- és kamarazenei, valamint vokális művet komponált (részletek ide kattintva olvashatók).

Munkásságát többek közt Kossuth-, Erkel-, Bartók–Pásztory-díjjal és kiváló művészi címmel, 2000-ben szülővárosa, Sopron díszpolgári címével, 2020-ban pedig a Nemzet Művésze díjjal ismerték el.

„A komponálás mellett a pedagógusi hivatásnak élő Soproni Józsefet később zeneakadémistaként, majd kollégaként kiváló tanárnak ismertem meg. Olyan tanárnak, aki hiánytalan zenei tudása és alkotói fantáziája révén élménnyé avatja az órákat, és aki azt a felszabadult légkört tudja megteremteni, aminek a tehetség és a tapasztalat nyújtotta biztonság a fedezete. Rektori működését pártatlan objektivitás, világos helyzetfelismerés, mindenkor határozott állásfoglalás jellemezte” – írta róla Komlós Katalin, a Zeneakadémia oktatója, professor emeritus a Muzsika 2000. októberi számában.

„Bármilyen feladathoz rendelte is sorsa, munkáját szorgalmával »biztos talajra« építette, ahonnan tehetsége repítette a legjobbak, a legismertebbek közé. Mint tanár, hallgatóinak árult el sokat titkaiból, hogy életre szóló munícióval lássa el azokat, akik a zenész pálya rögös, mégis gyönyörűséges ösvényét választották. Rektorként a rend, a humánus szigor, a megbízhatóság volt a titka, és az alma mater feltétlen szeretete” – idézte fel Dr. Vigh Andrea, a Zeneakadémia rektora a gondolatokat, amelyekkel a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem vezetőjeként néhány hónapja 90. születésnapja alkalmából köszöntötte az intézmény egykori, emblematikus rektorát.

A szombat reggel elhunyt Soproni Józsefet a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem saját halottjának tekinti, temetéséről később intézkednek.

Divatokkal nem törődve, hittel járta saját zeneszerzői útját. 16 vonósnégyese és 22 zongoraszonátája nem hagy kétséget jelentősége felől a 20. század második felének magyar zenéjében. Tanárként az alaposság, szerénység, korrektség, kesernyés humora és lenyűgöző szakmai tudása tette őt mindenki által szerethetővé. Óráin nemcsak az ellenponttan fortélyait, hanem koherens zeneszerzői szemléletet lehetett elsajátítani. Tisztességes élete, a művészet iránti alázata mindünk számára példa lehet. Jóskával igazi humanistát vesztettünk el.

                                                                                                (Fekete Gyula rektorhelyettes búcsúja)