Elhunyt Szabó Helga

2011. február 12-én,  életének 78. évében, hosszas betegség után elhunyt Szabó Helga (1933-2011), a magyar zenepedagógia, különösen az általános iskolai zeneoktatás egyik legkimagaslóbb, nemzetközileg is elismert alakja.

Pályáját a Hunyadi János Általános Iskolában kezdte, s gyakorlatvezető tanárként jelentős szerepet játszott a Zeneakadémia tanárképző munkájában. Éveken át tanított az Eötvös Loránd Tudományegyetemen.

A 70-es években részt vett az amerikai Kodály Musical Training Institute szakmai munkájában, meghívott vendégtanárként a világ számos országában tanított és tartott előadást, rendszeresen oktatott a kecskeméti Kodály Szeminárium tanfolyamain.

Részben önállóan, részben Dobszay Lászlóval közösen szerkesztett, az ének-zenei iskolákban folyó zenepedagógiai munkában ma is használt tankönyvsorozata rendkívüli jelentőségű a Kodály koncepcióra épülő zeneoktatási gyakorlat továbbfejlesztésében.

Abból az ismert kodályi megállapításból kiindulva, hogy "improvizálna minden épkézláb gyermek, ha hagynák", de "nem lehet magára hagyni zenei világképe kialakításában" Szabó Helga kereste a megvalósítás módszereit, s ehhez Énekes improvizáció I-IV. című könyvében (1978-1983) adott gyakorlati útmutatást. (A nemzetközi műzenei anyagot tartalmazó IV. rész angolul is megjelent 1984-ben Kodály szemináriumi kiadványként.)

Odaadó szorgalommal kutatta a magyar énektanítás történetét is. Erről írta 1989-ben megjelent kandidátusi (PhD) disszertációját: A magyar énektanítás kálváriája címmel. 1994-ben az ő kezdeményezésére és közreműködésével adta ki újra a Nemzeti Tankönyvkiadó a Kodály Zoltán - Ádám Jenő által 1948-ban készített általános iskolai Énekes könyvek 8 kötetét, melyeket a kommunista diktatúra első éveiben központilag kivontak a forgalomból" Zenei alkotó és pedagógiai munkájával fiatal zenetanárok százait inspirálta, és irányította a tanári pályára.

(Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem - Kodály Zoltán Zenepedagógiai Intézete)