Azok az én barátaim, akik az Ideált keresik meg; e téren, drága barátom, „felismerjük" és mindig fel fogjuk ismerni egymást.

Liszt Mihalovich Ödönnek

Elhunyt Tallér Zsófia zeneszerző

2021. április 6.

A Zeneakadémia oktatója hosszan tartó betegség után, életének 51. évében távozott az élők sorából.

Tallér Zsófia 1970-ben született Dorogon. Zeneakadémiai tanulmányait Bozay Attila és Petrovics Emil irányítása alatt végezte, 1992-ben zeneelmélet-tanári, 1994-ben zeneszerzői diplomát szerzett. Alapító tagja volt a NOVUS Kávéház Zenei Műhelynek, majd dolgozott a Nemzeti Színház zenei vezetőjeként. 1999-től az Színház- és Filmművészeti Egyetem, 2000-től a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem tanára, az alkalmazott zeneszerzés szakirány társalapítója volt.

Kompozíciói rendszeresen szerepeltek hazai és nemzetközi koncertpódiumokon, komolyzenei fesztiválokon, illetve számos színházi és filmes produkció kötődik nevéhez. 2004-ben megnyerte a Balassi Bálint Zeneszerzői Pályázatot a Balassi Bálint nevére című újreneszánsz nagyzenekari kantátájával. Mundruczó Kornél több filmjéhez és színházi rendezéséhez is írt kísérőzenét, melyek közül A 78-as Szent Johannája című rövidfilm zenéjéért elnyerte a Magyar Tévé- és Filmkritikusok Díját, a Johanna című operafilmet pedig 2005-ben meghívták Cannes-ba, ahol az „Un certain regard” szekció keretében mutatták be.

 

 

Számos színpadi művet komponált, többek közt 2006-ban a Bogármese című gyermekbalettet, 2011-ben a A herceg lova, 2017-ben az Aprószentek című operákat, valamint 2019-ben a Mátyás Király vándorúton című meseoperát. Leánder és Lenszirom című, 2015-ben bemutatott operáját a Magyar Állami Operaház egyedülálló módon három évadon keresztül műsorán tartotta, így több mint 15 000 néző láthatta; az előadás CD-n és DVD-n is megjelent.

Munkásságát 2011-ben Erkel Ferenc-díjjal, 2016-ban Bartók–Pásztory-díjjal ismerték el. 2011-ben Boribon muzsikál című gyereklemez zenéjéért „Az év gyermekalbuma” kategóriában Fonogram-díjat, 2015-ben Pert Em Heru című művéért Artisjus-díjat vehetett át.

 

Kérlelhetetlenül, következetesen hitt a tisztességben, a becsületben. Megvetette a sunyi, sanda helyezkedéseket, féligazságokat.  Kiállt az igazságért, hittel, szenvedéllyel, de szelíden képviselte nézeteit, amiért becsültük és tiszteltük, szerettük. Kompozícióiban is az igazságot kereste, a hangokkal való tisztességes bánást, nem szívelte a mellébeszélést, amit tanításában is képviselt. Örültem, hogy pár éve laudálhattam munkásságát a Bartók Béla–Pásztory Ditta-díj átadásakor, a díjat megérdemelten, meghatottsággal vette át, tisztelegve Bartók Béla és öröksége, valamint zeneakadémiai tanárai: Bozay Attila és Petrovics Emil előtt. Betegségét méltósággal tűrte és viselte, közben komponált, tanított, de mindenekelőtt a legfontosabb helyen számára a családja állt. Tisztessége, példamutatása, tisztánlátása, barátsága hiányozni fog.

Nyugodjon békében!

                                                                   Fekete Gyula tanszékvezető, rektorhelyettes visszaemlékezése