Fekete Gyula vokális művei koncertpódiumon és szcenírozva - Nagy László kritikája

2011. december 2.

Az Ének- és Opera-tanszék kortárs-zenei estje

 

  Fekete Gyula vokális művei koncertpódiumon és szcenírozva

 

              Két nappal Marton Éva tanítványainak nagysikerű operett-koncertje után, 2011. december 1.-én egy teljesen eltérő zenei világ, Fekete Gyula vokális kompozíciói kerültek megvilágításba a Régi Zeneakadémia koncerttermében. A kortárs zene meghatározó helyet foglal el az Ének- és az Opera-tanszék koncepciójában és ez a felnövekvő énekesgenerációnak soha vissza nem térő lehetőséget biztosít ahhoz, hogy ma élő zeneszerzőkkel egy művészi kollektívában, előadóművészként-alkotótársakként „elsőkézből” lehetnek részesei egy műalkotás születésének. Hogy ki mennyire él ennek a lehetőségével és felelősségével, nyilvánvalóvá tette ez a két részből álló, összességében pozitív végkicsengésű est.

 

             Marton Éva tanszékvezetői megnyitó beszédében a kortárs zene fontosságáról beszélt, majd utalt az idén áprilisban, szintén a Régi Zeneakadémián megrendezett Kocsár Miklós-koncertre, melynek folytatásaként most Fekete Gyula alkotói világával ismerkedtek meg a növendékek. Kiemelte, mekkora örömmel és szeretettel készültek fel a diákok a több hetes munkafolyamat alatt és felelevenítette a komponistához fűződő, majdnem két évtizedes művészi kapcsolata legfontosabb állomásait is. A kilencvenes évek nagysikerű chicagói Ring-ciklusa alatt ismerte meg az akkor Amerikában tanuló Fekete Gyulát és az első pillanattól kezdve szimpatikus volt számára, ahogyan „kegyetlenül, de építően tud kritizálni”. 1994-ben született meg a mARTon c. elektronikus kompozíció, később pedig a Római láz c. opera olaszországi bemutatóján (2002, Róma és Ravellói Fesztivál) énekelte Marton Éva az egyik főszerepet.

 

              Az Ének- és az Opera-tanszék formabontó estje két részből állt: az első részben az ének-szakosok az első éves opera-szakos Vörös Szilviával kiegészülve koncertszerűen adtak elő dalokat, míg a másodikban a másodéves, végzős opera-szakosok – az alapképzében tanuló, harmadéves Balogh Eszter közreműködésével – szcenírozott formában szólaltattak meg dalokat és operarészleteket.

             A koncertet két dalciklus nyitotta meg: a 2002-ben komponált Három dal Petőfi Sándor verseire (Nem süllyed az emberiség, Jellemtelenség, Le az égből hull a csillag) és a Hiador álnéven közismertté vált, XIX. századi romantikus pap-költő, Jámbor Pál költeményei alapján ihletett 2001-es Hiador-dalok (elhangzott: Mindig szerettem a tavaszt, A rózsáról, A harmadik). Ez utóbbi ciklus nem szólalt meg teljes terjedelmében: a második, Mi az örök c. dal betegség miatt maradt el. Ezek a dalok sajnálatos módon egysíkúra sikeredtek: Gulyásová Anna, Tímár Tímea, Nász Renáta, Sztaszny Zsófia, Halmosi Tímea szopránok számára van még mit tanulni művészi kifejezés terén, ellenben a mezzoszoprán Balgová Gabriella hangilag és kifejezőkészségben egyaránt jól helytállt.

 

            Ezt követően érkeztünk meg a kortárs líra területére: a Kukorelly Endre ihlette Három Kukorelly dal (2000) a koncert első felének vitathatatlan csúcspontja volt. Vörös Szilvia ismét elsőrangú hangi és előadóművészi kvalitásáról tett tanúbizonyságot. Nagy vivőerejű mezzoszopránja meglepően jól érvényesült az intim megoldásokat kívánó kamarazene terén. Már most, elsőéves operaszakosként elmondható róla, hogy a daléneklés legnemesebb hagyományait képviseli. A második és a harmadik dal közötti hangulati váltás mesterien sikerült: a legmélyebb rezignáltság, elkeseredettség után képes hirtelen volt humorra, viccelődésre váltani. Kamarapartnereivel, Várkonyi Zsófiával (hegedű – MA I.) és Tóth Ramónával (fagott – BA II.) igazi együttzenélésbe vonta be a hallgatóságot.

            „Csak azt nem tudom, ki vagyok” – summázta az impozáns termettel és basszushanggal megáldott Dani Dávid a Tudom, mi tejben a légy c. Villon-megzenésítés (Szabó Lőrinc fordításában) végén. A szép pályafutás előtt álló, még alapképzésben tanuló harmadéves ének-szakos művésznek azonban a legato-technikáján kell még csiszolnia.

            A Karafiáth Orsolya verseire írt Kabaré dalok (2003) egyes darabjait is több szoprán szólaltatta meg. Az (operett-)szubrett-szerepkörben ígéretes Molnár Ágnes a Kristóf c. dalban színpadi rátermettségét bizonyította:  korábbi operavizsgákon több alkalommal is közreműködött, nagyszínpadon pedig 2009-ben, Győrben mutatkozott be a Hunyadi László Mátyásaként. Az első részt Csóka Anita zárta a Ballada és a fecskenadrágra vonatkozó Egy fecske c. dalok közvetlen, humoros interpretációjával.

 

           A második részben a Színház- és Filmművészeti Egyetem rendező-szakán idén végzett Kovács Dániel állított színre egy izgalmas parafrázist, főiskolai mestere, az opera-szakosok színpadi mesterség-tanára, Almási-Tóth András segítségével. Lényegében a Római láz c. egyfelvonásos kamaraopera (1992) és A csemegepultos dalai c. dalciklus (2011) cselekményét ötvözve teljesen új darab született, amely önállóan is megállja a helyét. A fiatalok, Marton Éva tanítványai alaposan kidolgozott, átélt játékukkal és hangi teljesítményeikkel, kivétel nélkül tudásuk legjavát nyújtották.

           A színjáték prológjaként a Karafiáth-ciklus A vágy érintése c. darabja hangzott el. A dal tulajdonképpen egy ruhareklám szövege és ezt Balogh Eszter meggyőzően, jó kommunikációs készséggel adta elő.

           A tulajdonképpeni történet ezután következett: in medias res elevenedett meg előttünk Gerlóczy Márton A csemegepultos naplója c. regényének főhőse, Rab Gyula megformálásában. A csemegepultos dalait az egy héttel korábban, 2011. november 23.-án a Fészek Művészklubban lezajlott ősbemutató után az ígéretes lírai tenor még érettebben, még magabiztosabban adta elő (az öt dalból csupán egy nem hangzott el), amelyhez a színpadi játék is döntő módon hozzájárult. A csemegepultosként dolgozó tenorista (az eredeti regényben író, amit a komponista stílszerűen megváltoztatott) barátnője Kinga, az „amorf” szépségű hegedűtanár, akit Jakab Ildikó személyesített meg. De a fiú közben másról ábrándozik, akivel később szintén kalandba bonyolódik – őt Ambrus Orsolya formálta meg.

           A két nő, Kinga és vetélytársa hirtelen az Edith Wharton regény alapján, Lisa Radetsky szövegére komponált Római láz vetélytárs-barátnőjivé, Grace Ansley és Alida Slade figurájáivá transzformálódtak. Betétként egy epizód erejéig megjelent Kinga édesanyja is, őt szintén Ambrus Orsolya alakította. A Beney Zsuzsa műfaji meghatározása szerint „Requiem-drámája” alapján komponált Egy anya története c. operából szólaltatott meg egy áriát. A két női főszereplő még A denevér-beli alakításaikat is felülmúlta: Jakab Ildikó lírai, puha hangon énekelt és illúziókeltő alakítást nyújtott, Ambrus Orsolya pedig igazán otthonosan mozgott a kortárszene világában.

 

           A cselekményfüzért Nagy Gabriella költeményeire írt dalok is tarkították: a szerelmi jelenetben Jakab Ildikó az Engedi-dalt, további betétepizódokban pedig Dékán Jenő a Vállalok bérbe sírni és a Csacska nő c. dalokat énekelte. Az ifjú buffó-tenor sajátos egyéniségével képes atmoszférát teremteni, később, ha tudatosan építi fel a pályáját, Wagner és R. Strauss nagy karakterszerepeiben (Mime, Loge, Heródes) nyújthat emlékezetes alakításokat.

 

           A fiatalok munkáját Virág Emese, Alszászy Gábor, Bárkányi-Horváth Éva, Szelényiné Holló Marianna és – a teljes második részben – Alter Katalin korrepetitorok segítették.   Fekete Gyula, Kovács Dániel és az akadémisták elmélyült műhelymunkája meghozta a gyümölcsét. Várjuk az Ének- és Opera-tanszék következő kortárszenei produkcióját!

 

                                                                                                            Nagy László

 

 

Az Ének Tanszék növendékeinek hangversenye 

2011. december 1. csütörtök, 19.00 

Régi Zeneakadémia, Kamaraterem 

 

Fekete Gyula dalai

 

                                                                          I. rész

 

 

3 dal Petőfi Sándor verseire

- Nem sűlyed az emberiség

Gulyásová Anna MA II./1. (3-4)

- Jellemtelenség

Tímár Tímea BA II. (3-4)

- Le az égből húll a csillag

Nász Renáta BA III. (3-4)

 

Hiador dalok: Jámbor Pál versei

- Mindig szerettem a tavaszt

Staszny Zsófia BA III. (3-1)

- A rózsáról

Halmosi Tímea BA II. (3-1)

- A harmadik

Balgová Gabriella MA II/1 (3-1)

 

3 dal Kukorelly Endre verseire

Vörös Szilvia MA II./1.

km: Várkonyi Zsófia MA I. hegedű és Tóth Ramóna BA II. fagott

 

Francoise Villon - Tudom, mi tejben a légy

Dani Dávid BA III. (2-3)

 

Karafiáth Orsolya - Kristóf

Molnár Ágnes MA I./1. (2-5)

 

Karafiáth Orsolya - Ballada

Csóka Anita BA II. (2-3)

 

Karafiáth Orsolya - Egy fecske

Csóka Anita BA II. (2-3)

 

                                                            II. rész

 

Karafiáth Orsolya - A vágy érintése

Balogh Eszter BA III. (1-2)

 

Gerlóczy Márton - Kinga a hegedűtanár

Rab Gyula MA II/2. (1-2)

 

Lisa Radetsky verse - Római láz ária

Jakab Ildikó MA II/2. (1-2)

 

Nagy Gabriella - Vállalok bérbe sírni

Dékán Jenő MA II/2. (1-2)

 

Anya áriája - „Egy anya története” c. operából (Beney Zsuzsa szövegére)

Ambrus Orsolya MA II./2. (1-2)

 

Gerlóczy Márton - Hulla részegen tekerek

Rab Gyula (1-2)

 

Nagy Gabriella - Engedi-dal

Jakab Ildikó (1-2)

 

Gerlóczy Márton - Csemegepultos vagyok

Rab Gyula (1-2)

 

Ó, Róma - Duett a „Római láz” c, operából (Lisa Radetsky szövegére)

Jakab Ildikó, Ambrus Orsolya (1-2)

 

Nagy Gabriella - Csacska nő

Dékán Jenő (1-2)

 

Gerlóczy Márton - Havazni kezd

Rab Gyula (1-2)

 

 

 

Színpadi mesterség tanár: Almási-Tóth András

Rendezte: Kovács Dániel

 

Tanárok: Marton Éva (1) tanszékvezető egyetemi tanár,

Gombai-Nagy Nádor Magda (2), Pászthy Júlia (3)

Zongorán közreműködik: Alszászy Gábor (1), Alter Katalin (2), Bárkányi-Horváth Éva (3), Virág Emese (4), Szelényiné Holló Marianna (5)