Késő középkori miseénekeket tartalmazó kódexet mutatnak be november 5-én

2019. október 31.

Most először adják közre és közölnek részletes elemzést a 15. századi magyarországi kódexről, a Futaki-graduáléról, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az isztambuli Topkapi Múzeum gondozásában. A fontos következtetéseket is tartalmazó könyv bemutatóját a Zeneakadémia X. termében tartják.

Bár a 19. század második felétől ismert a kutatók előtt az a miseénekeket tartalmazó magyarországi graduálé, amelyet 1463-ban Futaki Ferenc másolt le, a róla elnevezett kódex részletes elemzése és közreadása mindeddig váratott magára. E ritkaságot ismerteti a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és az isztambuli Topkapı Sarayı Müzesi (Topkapi Szeráj Múzeum) gondozásában nemrég megjelent kétkötetes kiadvány, amely az egyetem Egyházzene Tanszékének tanára, Kovács Andrea munkája. Az első kötet a kódex részletes elemzéseinek eredményeit összegző monográfia. A szerkezetre, az ünnep- és tételválasztásra, valamint az énekek és az ünnepek párosítására összpontosító tartalmi elemzések a regionális szokásoknak nagyobb teret engedő négy alleluja-sorozattal kezdődnek, majd a kódex nagy egységei – az Úr ünnepei (temporale), a szentek ünnepei (sanctorale), a szentek közös anyaga (commune sanctorum), a mise állandó énekei (kyriale), szekvenciagyűjtemény – szerint folytatódnak. A zenei analízisek nem tételek, hanem műfajok szerint csoportosítva követik egymást azért, hogy az énekek közötti melodikus és tonális összefüggések könnyebben áttekinthetők legyenek.

Az elemzések figyelemre méltó megoldásokat hoztak felszínre, és a kéziraton túlmutató, a korai magyar történelmet, a hazai kereszténység kezdeteit érintő feltételezésekre vezettek.

A hazai és külföldi kéziratok, illetve nyomtatványok felhasználásával végzett összehasonlító vizsgálatok végső célja a kódex rendeltetési helyének a meghatározása volt. Az erre vonatkozó megállapítások, illetve feltevések a monográfia utolsó fejezetében kaptak helyet.

A kiadvány második kötetében a teljes kódex mai kottaképre átírt anyaga szerepel normalizált latin helyesírással, amit kiegészít a kézirat színes digitális képét tartalmazó CD-melléklet. A Futaki-graduálét repertoárjának bősége, a tételek műfaji sokszínűsége és gaz­dagsága, egyéni dallamváltozatai, szertartásleírásai, magyar nyelvemlékei és ren­deltetési helye kiemelkedően fontossá teszik középkori emlékeink sorában.

A Zeneakadémia X. termében november 5-én tartják a könyv bemutatóját, amelyen köszöntőt mond Dr. Vigh Andrea, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem rektora, a kötetet pedig Exc. és Ft. Dr. Bábel Balázs, kalocsa-kecskeméti érsek és metropolita, Madas Edit, kodikológus, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, valamint Csorba György, történész, Országgyűlés Hivatala mutatja be.