Kétszáz éve született a Zeneakadémia létrehozásának egyik fő alakja
Idősebb Ábrányi Kornél Liszt és Erkel mellett kulcsszerepet játszott az intézmény megalapításában, aztán 1888-ig oktatóként is részt vett a képzésben.
A zeneszerző, zongoraművész és zenei író, a Zeneakadémia első tanárainak egyike 1822. október 15-én született, édesapja Szabolcs megye alispánja volt, birtokos nemes, szentgyörgyábrányi (ma Nyírábrány) házuk a helyi reformkori kultúra központja, ahol Lavotta János, Rózsavölgyi Márk, Bihari János is vendégeskedett.
Kirch Jánosnál és Dolegni Vilmosnál kezdett zongorát tanulni, majd Nagyváradon találkozott Erkel Ferenccel 1834-ben. Zongoraművészként 1842-ben hangversenyezett először, majd külföldi tanulmányúra ment 1843-47 között. Münchenben megismerkedett Liszt Ferenccel, Párizsban Chopinnél és Kalkbrennernél, Bécsben Josef Fischofnál tanult. Zeneszerzőként 1855-ben elnyerte a Nemzeti Zenede pályadíját, néhány évvel később pedig Mosonyi Mihály, Bartalus István, Rózsavölgyi Gyula közreműködésével megalapította a Zenészeti Lapokat: az első magyar nyelvű zenei szakfolyóirat 16 éven át jelent meg Ábrányi Kornél irányításával és írásaival.
Ezt követően a Zeneakadémia létrehozásáért indult sok éves küzdelem majd’ minden eseményén ott találjuk: üléseken, több bizottság javaslatának kidolgozásában vesz részt. Erkel és Liszt mellett aktívan részt vett a Zeneakadémia megalapítását célzó elszánt törekvésekben, az intézmény létrejötte után, a szervezési és adminisztratív munka mellett tanított is: általános és magyar zenetörténetet, zeneesztétikát, zeneelméletet, zeneszerzést 1888-as nyugdíjba vonulásáig.
Életrajzáról további részletek a Zeneakadémia lexikonjában ide kattintva, a családjáról szóló tanulmány pedig az Országút folyóirat honlapján, ide kattintva olvasható Csanda Mária, könyvtárunk helyettes vezetőjének tollából.