Kodály mindenkié!
„Kodály Zoltánnal és életművével találkozni annyi, mint korunk egyik legtökéletesebb zenészét csodálni. Három élő »emlékművet« hagyott hazájára és az emberiségre: zeneműveit, Bartókkal együtt végzett kutatómunkáját, s a gyermekek zenei nevelésének új tanítási módszerét” – idézte Dr. Vigh Andrea rektor Yehudi Menuhint ünnepi beszédében a jubileumi Kodály-év lezárásaként tartott konferencián. „Ma, amikor a gyorsaság és az osztott figyelem az erény, amikor a legkülönbözőbb területeken válik uralkodóvá a felületesség, és a magas művészet világában is egyre gyakrabban találkozunk olcsó megoldásokkal, óriási szükség van a kodályi példára: az elmélyültségre, az igényességre és a komolyságra (ami nem kell, hogy örömtelenséget jelentsen). Kodály és munkatársai felismerték a zene »jellemképző erejét«, kimutatták hatását a személyiség, a kognitív képességek fejlődésében, felépítettek egy zeneoktatási rendszert, amelynek mai napig csodájára jár a világ” – tette hozzá Dr. Vigh Andrea a szimpóziumon.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem és annak Kodály Intézete rendezésében zajlott Zenepedagógia a 21. században Kodály szellemében elnevezésű kétnapos szimpózium középpontjában azok az irányok álltak, amelyek mentén a Kodály-módszert követő legkiválóbb magyar és külföldi oktatók a zenepedagógiai gyakorlat fejlesztését képzelik el és valósítják meg – korunk lehetőségeihez és kihívásaihoz, posztmodern kulturális környezetéhez és a 21. századi gyerekek világához igazodva. A tanárképzés új lehetőségein és a művészeti nevelés jelentőségén túl szó esett a perifériára szorult területekről is: a középiskolások, a szociálisan hátrányos környezetben élők, illetve a fogyatékkal élők helyzetéről a zeneoktatás szempontjából. Nemes László Norbert, a Zeneakadémia Kodály Intézetének igazgatója kiemelte, hogy a jubileumi Kodály-évben az Emberi Erőforrások Minisztériumának támogatásával komoly eredményeket tud felmutatni az intézmény, amely óriási előrelépést jelent a zenetanárképzésben, Kodály szellemiségének őrzésében és megújításában.
A konferencián mutatkozott be a Kodály Intézet által létrehozott, innovatív Kodály HUB, amely tanulást és tanítást segítő szakmai anyagokat kínál online, illetve itt érhető el a Megérint a zene óratervező applikáció. Vastapsot kapott a Kodály Mindenkié című 86 perces dokumentumfilm, Kékesi Attila és Papp Gábor Zsigmond Balázs Béla-díjas rendezők alkotása a Kodály módszer nemzetközi alkalmazásáról.
A Kodály-év tiszteletére készült reprezentatív tanulmánykötetet ismertette Csengery Kristóf muzikológus-szerkesztő. Az Ötven év üzenete – Kodály Zoltán zenepedagógiai öröksége Magyarországon és a nagyvilágban címet viselő kiadvány Kodály zenepedagógiai tevékenységébe enged bepillantást, átfogó képet adva Kodály szellemi hagyatékának őrzéséről Magyarországon, a Kodály Intézetben, a Kodály Múzeumban és Archívumban, valamint a mintaiskolák, a kóruskultúra világában az új zenepedagógus generációk által.
„Gyakran használjuk a »Kodály országa« kifejezést – természetesen Magyarországra vonatkoztatva –, és sokakban felmerül, vajon nem fenyeget-e a veszély, hogy üres frázis lesz ebből a szókapcsolatból. Azt gondolom, és az elmúlt két nap is bizonyította, hogy a sokat emlegetett »kodályi hagyomány« valóban élő tradíció, és meg fogja találni a helyét a 21. század gyorsan változó zenei világában.” – e gondolatokkal nyitotta meg az egyetem rektora a szimpóziumot záró hangversenyt, amelyen idén kizárólag kórusművek szólaltak meg, a zene eszközeivel is kifejezve azt az eszményt, miszerint a zenekultúrával, zenei neveléssel kapcsolatos kodályi alapgondolatok örökérvényűek. Dr. Vigh Andrea annak a meggyőződésének adott hangot, hogy Kodály gondolkodása igenis adaptálható napjaink kultúrájához. „A zenében olyan varázserő rejlik, amellyel jobbá tehetjük a világot” – fogalmazta meg a Zeneakadémia és saját hitvallását is.
A Kodály mindenkié című dokumentumfilm nyilvános vetítése december 19-én 18 órakor lesz a Zeneakadémia Solti termében, a belépés ingyenes.