Már tesztelik a nemzetközi zeneelméleti portált
Elkészült a HarMA (Harmony and Music Analysis) uniós projekt portálja, jelenleg tesztüzem zajlik, és a közeljövőben nyilvánossá is válik ez a zeneelmélet-oktatókat segítő platform – hangzott el a programban résztvevő Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemen tartott tanácskozáson.
Európai nemzetek közötti, átfogó kezdeményezés, amely a zeneelmélet felsőfokú oktatásának segítését célozza a zenei felsőoktatási intézményekben – ez a HarMA kezdeményezés, amelynek első találkozóját még 2018 áprilisában szervezték. A program 2020 óta az uniós Erasmus+ stratégiai partnerség részeként zajlik, résztvevői a brüsszeli mellett a budapesti, a gdanski, a lipcsei és a tallinni zeneakadémia, valamint az Európai Konzervatóriumok, Zeneakadémiák és Zenei Főiskolák Szövetsége.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem a napokban ismét tanácskozásnak adott otthont. Az eseményen a projekt helyzetéről fő előadóként Salvatore Gioveni, a Brüsszeli Királyi Konzervatórium professzora, a program kezdeményezője és vezetője számolt be, kitérve az eddig elért mérföldkövekre, a mérhető eredményekre, a megvalósult projektelemekre, valamint a közeljövő feladataira. Mint elhangzott, elkészült és már javában tesztelik a HarMA internetes portálját, a különféle adatbázisok és anyagok feltöltése zajlik, így a közeljövőben várható, hogy élesedik és nyilvánossá válik.
HarMa konferenciának adott otthont a Zeneakadémia januárban (fotó: Zeneakadémia/Posztós János)
A projekt célja, hogy feltérképezze, és átfogó képet adjon a felsőfokú zeneelméleti oktatásról kurzusleírások, szakirodalmi repertórium és többnyelvű szakkifejezés-gyűjtemény formájában. További fontos szempont, hogy egy olyan platformot teremtsen, ahol pedagógiai tapasztalatcsere megvalósulhat, nemcsak a programban résztvevő, hanem az összes európai felsőoktatási intézmény között. A zenei felsőoktatási intézményekben dolgozó zenelemélet-tanárok egyre inkább sürgették egy kifejezetten nekik működtetett európai hálózat létrehozását, amely a tapasztalatcsere mellett később a hallgatói és oktatói mobilitást is elősegítené. Eddig ugyanis nem létezett olyan európai együttműködés, amely az összhangzattant, zenei analízist, hallástréninget, szolfézst ezen intézményekben oktató tanárokat segítené, csak kutatóknak léteztek ilyenek. Erre az igényre igyekszik reflektálni ez a projekt.
A konferencia résztvevői (Fotó: Zeneakadémia/Posztós János)
A résztvevő intézmények más-más témákért felelnek: a brüsszeli Conservatoire Royal egy európai szintű zeneelméleti adatbázis digitális platformját hozza létre; a gdanski Akademia Muzyczna az európai felsőoktatási intézményekben használatos zeneelméleti tankönyveket és szakkönyveket bibliográfiába rendezi; a budapesti Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem az Európában elérhető zeneelméleti kurzusokról és tanszékekről, illetve azok követelményeiről és működéséről katalógust készít (projektvezető tanárok: Terray Boglárka és Balogh Máté); a lipcsei Hochschule für Musik und Theater Felix Mendelssohn-Bartholdy a használatban lévő zeneelmélet kifejezéseket gyűjti össze és egységesíti angol nyelven; a tallini Eesti Muusika-ja Teatriakadeemia pedig zeneelméleti továbbképzéseket és rövid kurzusokat szervez tanárok és diákok számára.
A projektben mindezeken felül egyrészt nagyobb, nemzetközi találkozókra is lehetőség nyílik, ezeken a részeredményekről számolnak be az operatív munkatársak, valamint döntenek a további lépésekről, másrészt kisebb horderejű egyeztetések zajlanak a résztvevő oktatók számára, harmadrészt pedig úgynevezett intenzív programok valósulnak meg a közreműködő intézmények egy-két oktatójával és intézményenként öt-hat hallgató bevonásával.