Miller Lajos és Kecskés D. Balázs kapta 2025-ben a Bartók–Pásztory-díjat
A Zeneakadémia vezetősége a hagyománynak megfelelően március 25-én megkoszorúzta Bartók Béla sírját, majd a Bartók–Pásztory-díj kuratóriuma átadta az idei elismeréseket, amellyel idén Miller Lajos operaénekest és Kecskés D. Balázs zeneszerzőt tüntették ki.
A Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem minden évben Bartók Béla születésnapján hozza nyilvánosságra a Bartók–Pásztory-díjjal kitüntetett két művész – egy előadóművész és egy komponista – nevét. Az elismerést a zongoraművész-zeneszerző özvegye, Pásztory Ditta alapította végrendeletében, 1984 óta minden esztendőben olyan, kimagasló tevékenységet végző magyar művészek kaphatják meg, akik munkásságukkal jelentősen hozzájárultak a hazai zenei élet fejlődéséhez, a bartóki szellemiség megőrzéséhez.
A kitüntetettekről határozó kuratórium elnöke a Zeneakadémia mindenkori rektora, jelenleg az ezen feladatokat ellátó oktatási rektorhelyettes, Dr. Kutnyánszky Csaba – aki az ünnepségen köszöntőt mondott, és felolvasta a végrendelet vonatkozó részét –, a testület tagjai pedig az intézmény neves oktatói.
„A hatvanas évek második felében a Zeneakadémia nagyszerű énekes generációt bocsátott útjára, köztük Miller Lajost, operairodalmunk kimagasló egyéniségét, zenekultúránk jelentős képviselőjét” – idézte fel a díjazott pályakezdését laudációjában Medveczky Ádám karmester, a Zeneakadémia címzetes egyetemi tanára. „Közösen indult pályánkon sokat szerepeltünk együtt. Fantasztikus hang tulajdonosa, hősbariton, amely modulatív készségével és zenei színérzékenységével minden stílusban élményt ad. Így fér meg egymás mellett Simone Boccanegra, a Tosca Scarpiája vagy a Tannhäuser Wolframja. Csodálatosan egyesíti hangjában a zenét és a magyar művek szépségét” – hangsúlyozta. Arról is megemlékezett, hogy Miller Lajos világjáró művész, kiváló dalénekes, emellett szívesen és előszeretettel énekelt kortárs műveket, köztük Ránki, Szokolay és Petrovics operáit. „Az utóbbi években koncerteket szervezett a Kárpát-medencében, különösen a magyar nemzeti zene virágoskertjéből” – tette hozzá.
„Kecskés D. Balázs művei a hallgatóság képzeletét olyan zenei térbe hívják, ahol a legkülönfélébb világok találkoznak és ütköznek össze. Szent Ágoston és Nietzsche, Schubert és Katy Perry, Bach és Meredith Monk egyaránt inspirálják” – írta a másik díjazottról szóló méltatásában Bella Máté zeneszerző, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem oktatója. Mint hozzátette, Kecskés D. Balázs tanári munkája során élő kapcsolatot ápol a zenetörténet klasszikusaival, miközben diákjaival a legújabb kortárs technikák mélységeibe is elmerül. „A zenét tágabb kulturális összefüggéseiben vizsgálja: kutatásai az elektronika és a mesterséges intelligencia klasszikus zenében betöltött szerepétől egészen a popszámok és Schubert-dalok összehasonlításáig terjednek. Zenei invenciójának alapjai a tonális gondolkodásból erednek, ugyanakkor műveiben folyton újabb és újabb összefüggések után kutat. Alkotásait mindig egyfajta szakralitás hatja át, amely a hallgatót a művészet mélyebb megéléséhez segíti hozzá. A 21. századi kortárs magyar komolyzene ifjú titánja, aki intellektuálisan és intuitívan is képes hatni a mindenkori közönségére” – tette hozzá.
Miller Lajos, a Nemzet Művésze címmel és Kossuth-díjjal is kitüntetett operaénekes, a Magyar Állami Operaház örökös tagja és mesterművésze, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja tanulmányait a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskolán végezte dr. Sipos Jenő tanítványaként, 1968-ban diplomázott. Ezután szerződtette a Magyar Állami Operaház; nemzetközi hírnevéhez rangos külföldi versenygyőzelmek is hozzájárultak. Rendszeres meghívásokat kapott Münchenbe, Bécsbe, a milanói Scalába, Bonnba, Berlinbe, Hamburgba, Siennába, Firezébe, Palermóba, Bolognába. A Római Operaházban éveken keresztül az évadnyitó premierek baritonistája volt. A ’80-as években több fellépése volt Amerikában, többek közt a New York-i Metropolitan Operában, Houstonban, Washingtonban, Buenos Airesben, de fellépett még Chilében és Venezuelában is. Repertoárjának gerincét Verdi bariton főszerepei alkotják, de sikerrel szerepelt Puccini, Donizetti, Csajkovszkij, Rimszkij-Korszakov, Prokofjev és Wagner műveiben is. Olyan világhírű karmesterekkel dolgozott, mint Ferencsik János, Zubin Metha, Seiji Ozawa, Claudio Abbado, Lamberto Gardelli és Giuseppe Patanè. Összesen 24 ország 74 városának opera-, illetve koncertszínpadán lépett fel.
Kecskés D. Balázs Junior Prima Díjas, Artisjus-díjas és kétszeres Istvánffy Benedek-díjas komponista, a Zeneakadémia oktatója, a magyar zenei élet kiemelkedő alkotója. Zeneszerzés tanulmányait 2007-ben a Bartók Béla Zeneművészeti Szakközépiskolában kezdte, Fekete Győr István osztályában. 2011-ben felvételt nyert a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetemre, ahol Vajda János növendéke volt, továbbá fél évet töltött a firenzei Luigi Cherubini Konzervatóriumban Paolo Furlani hallgatójaként. Részt vett olyan nemzetközileg elismert zeneszerzők mesterkurzusain, mint Magnus Lindberg, Georges Aperghis, Heinz Holliger, Eötvös Péter és David Lang. A Zeneakadémia doktori iskolájában 2023-ban szerzett DLA fokozatot. A Zeneakadémián főtárgyat oktat, emellett barokk és bécsi klasszikus kompozíciós technikákat, illetve kortárszenei elemzést is tanít. Műveit olyan rangos együttesek és zenekarok tűzték műsorra, mint a Helsinki Chamber Choir, a NeoQuartet, az észt Collegium Musicale Kamarakórus, a Holland Filharmonikus Zenekar, az Ars Nova Ensemble, a Győri Filharmonikus Zenekar, a Nemzeti Filharmonikusok, a Magyar Rádió Énekkara és Zenekara, a San Francisco Choral Artist, valamint a Budapesti Vonósok. Tagja a Magyar Zeneszerzők Egyesületének, az Artisjus Komolyzenei Szerzői Véleményező Bizottságának és a Studio 5 alkotócsoportnak.
Az ünnepélyes díjátadót megelőzően koszorút helyezett el a Farkasréti temetőben, Bartók Béla síremlékénél a Liszt Ferenc Zeneművészeti Egyetem több vezetője és az elismerésről döntő kuratórium tagjai, valamint a zenei élet néhány jelentős alakja, köztük a HUN-REN Zenetudományi Intézet, a Bartók Rádió és az Editio Musica Budapest munkatársai.
